Kedves Tudosok !

Hidas Pali - mint mindig, amikor ir - pontosan irta meg, mi tortenik. 
Ha abrandosan a fenyt/fotont uldozzuk --  sose erjuk utol, de mire 
*majdnem utolerjuk*, ures kezzel maradunk. 
Kar, hogy utkozesekrol Pali nem irt, abban is hivatalbol szakerto. 
Balazs levezetese melle: a fotonra a frekvencia azonos az energiaval, 
es ennek megfeleloen (is) szamolhato Lorentz transzformaciobol. 
Zolinak: ha az urben nagy lenduletet veszel es fenysebesseghez kozeli 
(nagyon nagyon kozeli) sebessegre gyorsitasz, akkor a 2.7 K fekete-
test hattersugarzast olyan nagy nergiaju gamma sugaraknak lathatod, 
akik mar vidaman tudnak peldaul elektron/pozitron parokat kelteni ben-
ned. Ez emberrel utopia, de a reszecskek vilagaban valodi jelenseg. 
A reszecskek pedig mint apro kis puskagolyok mennek keresztul rajtad 
-- nem egeszen nyom nelkul. 
Hogy pontosan mi tortenik, az fugg a reszecske fajtajatol es energia-
jatol. A neutrino kulon eset. Takacs Feri a neutrinokra gondolhatott, 
akiknek valoban az egesz foldgolyo sem komoly akadaly --  a neutrinok
eszrevetlenul, nyom nelkul mennek at rajtunk -- nem is tesznek kart.

udv
kota jozsef

Sziasztok ! 
 
Vati irta:
>En tovabbra is kotom az ebet a karohoz. Tudat nincs. Lelek nincs.
>Intelligencia nincs.
>Csak viselkedes van. 

Asszociaciom erre: _Asztal nincs, szek nincs, szekreny nincs, 
 csak butorok vannak._

Ha a kialakult fogalmakat hasonlokeppen egybemossuk, abbol 
is fogalmi mocsar lesz.

Az egyed ugyan valoban viselkedik, s ehhez kikiserletezi a 
szamara nyeronek tuno viszonyulasi formakat a kulvilaghoz,
de ez nem minden.
Ez reszben alcazas, reszben strategiafejlesztes.
( Meg a madaraknal is megfigyeltek az viselkedes kialakitasara 
iranyulo kiserletezest, pedig a madarak szellemi kepessegeit 
viszonylag korlatoltnak tekinti a tudomany.)

Nem hiszem el,  hogy csak a viselkedes mikentjenek keresese 
kotne le folyton az ember teljes szellemi kapacitasat.

Az elvont problemakon gondolkodast nem neveznem egyszeruen
viselkedesnek.

A tudatot en a magam reszerol onazonositasi kepessegnek,
onerdek felismeresi kepessegnek tekintem.
Megmagyarazni, hogy ez mitol van, mibol ered - azt nem tudom.
( Nyilvan onzo genek hatasa.)

Az intelligenciarol:
Ha egy gep kepes onalloan olyan modelleket alkotni,
melyek korabban nem voltak _megirva_ benne, s onallo
modellezes utjan feladatokat kepes megoldani, 
statisztikailag kimutathatoan nem veletlenszeruen,
az mar intelligencia, s ez merheto, ellenorizheto, tettenerheto.

>Az agyban a vilagnak nincsen semmilyen formalizalhato
>modellje. Csak neuronok vannak, amelyeknek az osszessege kepes arra
>hogy bizonyos inputokra bizonyos outputot adjon.

Dehogy nincs. Ha megkerek valakit, hogy rajzoljon egy almat,
akkor eppenhogy az agyaban megjelenitett modellt fog 
lerajzolni.

Igaz, fogalmazhatjuk ugy is, hogy grafikus hatter-tarolon 
elkesziti belso alma-modellje tobbe-kevesbe hu masolatat.

Bolyai _semmibol egy vilagot_ teremtett.
Sokkal kesobb derult ki, hogy a modelljei az urhajozas 
szamara nelkulozhetetlenek.
Gauss a kompex szamok vilagat teremtette meg.

Ezzel csak arra utalok, hogy az ember meg olyan modelleket
is kepes alkotni, melyekrol nem tudhato elore, hogy 
a vilag modellezesere felhasznalhatok-e.

>Minden veges meretu rendszernek veges szamu allapota lehetseges.
>Az agynak is. Persze az allapotok szamossaga kozott sok
>nagysagrend kulonbseg lehet.

Vegyunk csak egyetlen elektront valaki agyaban.
Asszem az elektron merete nem igazan definialhato, s
az allapotai is csak nagyon elnagyoltan allapithatok meg.

Szigoruan veve pedig minden anyag a teljes Univerzummal
van osszekottetesben. A meret megfogalmazasa csak onkenyes
elhanyagolasokkal tortenhet.
Lehet, hogy ez szorszalhasogatasnak tunt - de ne felejtsuk el,
hogy bizonyos gyenge kolcsonhatasok eddig esszerunek 
tuno elhanyagolhatosaga ujabban a kaosz-elmelet alapjan 
megkerdojelezheto.

Amire Te celoztal az a digitalis szamitogepre igaz.
Analog szamitogepre a szigoruan definialhato input-output
osszefugges mar nem all, hiszen az atomi szinten keletkezo
belso zajok befolyassal vannak az outputra.
A kornyezetbol szarmazo zajok szinten belezavarnak a kepbe,
s elvileg sem kuszobolhetok ki teljes mertekben.

Az ember feje meg kemenyebb dio, az elobb emlitett
gepek input-output determinaltsaganak vizsgalhatosagahoz
kepest, pedig mar eltelt legalabb 50 ev azota, hogy 
eloszor kezdtek az agyban elektrodak segitsegevel 
is me'ricskelni.

Me'g a delfinek intelligencianak evtizedek ota folyo
kutatasa sem hozott szenzacios eredmenyeket.
Vagy csak en nem hallottam rola ?

Remelem nem amiatt, mert hadititok...

Udv:-geonauta-