A cikk:

D.-E. Nilsson and S. Pelger: A Pessimistic Estimate Of The Time Required For
An Eye To Evolve - Proceedings of the Royal Society London B, 1994, 256, pp.
53-58. 
Az interneten(nem a szerzok honlapja): 
http://www.cs.colorado.edu/~lindsay/creation/eye.html

A honlap-tulajdonos sajat allaspontja kerdeses, de az anyagok korrektek.

Gabor

> Bizonyitsd be nekem hogy barmilyen fizikailag letezo
> (nemcsak a fantaziadban vagy a geped memoriajaban
> szimbolikusan letezo) dolognak...

Bizonyitsd be nekem, hogy te magad fizikailag letezo vagy. Hogy te nem 
csak egy masik gep memoriajaban "szimbolikusan" letezo dolog vagy.

Vagy tekintsuk a korulotted levo vilagot, amirol semmi mast nem tudsz, 
csak annyit, hogy az agyadban, ebben a bioszamitogepben letezik rola egy 
erzekszerveid altal kozvetitett szimbolikus kep. Mennyivel valosagosabb ez, 
mint a szamitogep memoriajaban tenylegesen, fizikailag letezo, a 
programozo altal teremtett n dimenzios vilag?

Mutasd meg, hogy _elvileg_ nem lehetseges kello mennyisegu programozoi 
es hardver kapacitassal letrehozni jelen vilagunk olyan reszletezettsegu 
modelljet egy szamitogepben, amely megfelel az agyunkban a vilagrol 
alkotott jelenlegi modellnek.

Ha megis lehetseges, akkor nincs mod megallapitani, hogy amit most 
magad korul eszlelsz, az "fizikailag valosagos" vagy csupan egy szimulalt 
modell. Es akkor mar azt sem zarhatod ki, hogy ennek a szimulalt 
modellnek az analogiajara hasonlo, de mas dimenzioszamu vilagmodelleket 
is le lehet futtani, amik "belulrol", onmagukbol nezve (ha sikerul a 
modellemben olyan dolgokat, "lenyeket" krealni, amelyek szinten modellezik 
a maguk kis eszkozeivel az oket korulvevo "vilagot") teljesen valosagosnak 
fognak tunni. Ennek a mi szereny programozoi es hardver kapacitasunkhoz 
mert, de analog valtozata a sokunk altal kedvtelve figyelt es jatszott 2 
dimenzios eletjatek. :)

> Ja. es Darth Vader is letezik, hisz ott van a mozivasznon. Sot, nemcsak
> letezik hanem mindjart 2 dimenzios is, hisz a vasznon nincs vastagsaga 
> :-)))

Igen, bizonyos szempontbol Darth Vader igenis letezik. Csak altalaban nincs 
szuksegem arra, hogy az o vilagaban tajekozodjam, ezert nem is kell 
elgondolkodnam rajta, hogy o akkor 2 vagy hany dimenzios. De ha a film egy 
kepkockajat szamitogeppel tovabb feldolgozom, akkor mar igen, es akkor 
igenis az o 2 dimenzios letezesenek tereben kell muveleteket vegeznem, 
tajekozodnom, es akkor maris ott egy valos 2 dimenzios fizikailag letezo 
valami, aminek a leirasahoz elegendo a 2 kordinata.

Es akkor is valosagosnak lehetne tekinteni Darth Vadert, ha megmaradt 
volna Gerge Lucas fantaziajaban, es sose lett volna belole film (azaz 
valosagosnak kikialtott 3 dimenzis vilagunknak egy 2 dimenzios, de szinten 
letezo, hiszen erzekszerveink altal lepten-nyomon megtapasztalt vetulete), 
mert Lucas agyaban szetvalaszthatatlan, hogy melyik a valosagosabb: a 
kezeben fogott, hideg, nedves, kemeny, nehez uvegpohar, vagy a 
fantaziajaban megalkotott emberfeletti tulajdonsagokkal rendelkezo, 
kegyetlen, de azert megis erzo szivu nagyur. Ketsegtelen, hogy maskepp 
kell feldolgoznom a pohar informacioit, ha azt egy tergorbe menten a 
szamhoz kell emelnem anelkul, hogy leontenem magam, :) es maskepp kell 
legyoznom fantaziam szornyeit, de ugyanigy mas leirast kell elovennem 
(majd), ha erzekszerveimet mindenfele rafinalt szerkezetekkel addig 
finomitom, amig az erzekeles olyan szintjeire lemegyek, ahol mar esetleg 
erzekelhetem az eddig csak elmeletileg megjosolt felpondorodott tobbi  
terkordinatat is. Es akkor mar nem lesz vita, mert az ott a megtapasztalt 
fizikai "valosag" lesz. :) Addig pedig ki-ki sajat konzervativizmusa  vagy 
nyitottsaga szerint megelegszik a korlatozott kepessegu erzekszervei altal 
kozvetitett korlatozott hitelessegu keppel, vagy tartja nyitva az ajtot uj 
dimenziok fele.

ToZo

T. fotiszteletes Voland!

Bar kifejezetten a nagyszakertelmu reativistakat unszoltad valaszra, de
kerdeseid ugy tunik valasz nelkul maradtak. Bar en csak egy csekely
gyakorlatu relativista vagyok, azonban nehany szo erejeig kiterek a
#1038-ban felvetett elmeletedre.

>A spec. rel. minden kovetkezmenye - az idodilatacio jelensege is - a
>fenysebesseg allandosagara vezetheto vissza, ill. abbol kovetkezik. A ter
>es az ido osszegyurasa is ennek a kovetkezmenye, ahogy ez logikusan
>konnyen belathato. Ez nagyon fontos korulmeny.
>Ugyanakkor felteendo a kerdes, hogy a fenysebesseg vajon miert allando?
>Nos, egesz egyszeruen a gravitacio lete miatt!

Az elmeletednek ugy latszik ez a legfontosabb allitasa, de azonkivul, hogy
tobb oldalrol megkozelitve is megprobalod megfogalmazni ugyanezt az
allitast, valojaban nem bizonyitod, illetve az sem derul ki, hogy ezzel az
allitassal mennyivel lehetunk okosabbak. Ugy tunik, csak az a celod, hogy
eme sajatos megkozelitessel igazold ama korabbi ugyancsak sajatos
allitasodat, hogy "az idodilatacio a gravitacio kovetkezmenye". De ezt
valojaban ugy ered el, hogy egyszeruen definiciokent bevezeted a
bizonyitando allitast. Az idodilatacio azert a gravitacio kovetkezmenye,
mert ezt allitod, es mert senki sem cafolt eddig meg. Az persze mar
onmagaban is erdekes, hogy eszrevetted, hogy egy ilyen definicioval esetleg
elintezheto az ugy, de szerintem ennel reszletesebb ervelesre is szukseg
van. Ugyanis egy olyan allitas, amelynek kizarolag a sajat definiciojaban
van szerepe alapjaban veve folosleges, es Occam borotvaja miatt elhagyhato.
Nyilvan eloremutatobb lenne, ha sajatos feltetelezesedbol kiindulva szamos
ismeretlen rejtely nyitjara is ramutattal volna. Igy azonban csak egy olyan
gondolati konstrukcioban gyonyorkodhetunk, amelyrol nem igazan tudhatjuk,
mire is valo ezen kivul. Ezen a gondolatmeneten haladva eljuthatunk ahhoz az
allitashoz is, hogy minden mindennel osszefugg, vagyis elvben barmi lehet
barmi mas oka, vagy forditva. Eleg nehez az ilyen allitassal barmit is
kezdeni, beleertve a cafolat, a bizonyitas, es a tovabbi felhasznalas
nehezseget is. De ha kicsit konkretebb leszek, akkor talan erthetobb lesz
amit irtam.

Egy kis bevezeto kovetkezik, hogy mas is ertse. A spec.rel. metrikaja:
ds = sqrt( dx^2 + dy^2 + dz^2 - (c*dt)^2 )
Ez a kifejezes adja meg ket infizimalisan kozeli pont tavolsagat a
teridoben. Nagyobb tavolsag meghatarozasahoz nyilvan ezt a kifejezest kell
integralni. Ebben csupan a fenysebesseg szerepel allandokent, es nem utal
semmi a gravitaciora.
Ha dx[0]=-c*dt, dx[1]=dx, dx[2]=dy, dx[3]=dz jelolest vezetunk be, akkor
rogtonzott jelolessel irhatjuk azt, hogy
dl^2 = szumma( dx[i]*dx[i]  ;i=0...3 )  A szumma osszegzest jelol az i=0,
i=1, i=2, i=3 indexek mellett.
Ha atterunk az alt.rel. jeloleseire es metrikajara, akkor itt a metrikaban
egy 4x4 elemu gravitacios tenzor szerepel, amely a terido kulonbozo
pontjaiban kulonbozo lehet.
dl^2 = szumma( g[i,j]*dx[i]*dx[j]   ;i=0...3;j=0...3 )
a g[i,j] jeloli a metrikus tenzor elemet, az oszegzest mind a 16 fele
lehetseges i, es j ertekre el kell vegezni. A spec.rel.-nel jelzett dx[i]
roviditeseiben csupan annyi a szokasos formai elteres, hogy az idonel levo
negativ elojel a tenzorba kerul. Ha ezek melle a terido minden pontjaban a
tenzor elemei egy egysegmatrix elemei (elso diagonalis eleme -1, a tobbi
diagonalis eleme 1, minden mas 0) akkor kapjuk  pontosan ugyanazt a
metrikat, mint a spec.rel.-ben. Ez egy specialis, de gyakran hasznalt
tenzor, az ures, anyagtol mentes ter tenzora. Vagyis a spec.rel. es az
alt.rel. ebben az esetben azonosan viselkedik.

A gravitacios tenzornak valoban az a szerepe, hogy leirja a gravitaciot a
terido adott pontjaiban. Ebben az ertelemben a tenzor elnevezese miatt
indokolt arra hivatkoznod, hogy a fenysebesseg, vagy az idodilatacio a
gravitacio kovetkezmenye. Az viszont kellemetlen, hogy az ures, es igy
mondhatni gravitacio mentes teridoben adodik a spec.rel.ben ismert
fenysebesseg, es a tobbi eredmeny. Azonban a gravitacios tenzor elnevezes
csak egy ragadvanynev, amelynek hasznalata nem igazan szerencses ebben az
esetben, es sokkal korrektebb a terido metrikus tenzora elnevezest
hasznalni. Egy tenzor, ami megmutatja a terido gorbuletet, barmi is legyen
annak oka. A tenzor ures terben is ertelmezett, de ures terben nem beszelunk
gravitaciorol, csupan teridorol. Igazsag szerint arrol fogalmunk sincs, hogy
mit is ertsunk a gravitaco alatt azon kivul, hogy ez a gravitaco az, ami
nagyjabol ismert modon megvaltoztatja a metrikus tenzort. Raadasul ugy
valtoztatja meg, hogy kozben a fenysebesseg, es az idodilatacio is
megvaltozik. Ez a tulajdonsag ugyan rokon a Te allitasoddal, de inkabb
ellentetes vele, sem mint alatamasztana. Vagyis a gravitaciot ugy
definialjuk, mint a terido egy olyan tulajdonsagat, ami megvaltoztatja a
metrikus tenzort, kovetkezeskeppen csak annyit allithatunk, hogy a
gravitacio megvaltoztatja a fenysebesseget, es az idodilataciot. Mas szoval
a terido nem azonos a gravitacioval, a gravitacio nem a terido okozata, vagy
okozoja, csupan a gravitacio meggorbiti a teridot. Eppen ezen tulajdonsaga
alapjan beszelhetunk gravitaciorol, a gravitacio fogalmat mindossze ez a
tulajdonsag alapozza meg, ennyit tudunk rola. Valojaban nelkulozhetnenk
teljes nyugalommal a gravitacio fogalmat, hiszen teljesen mindegy, hogy
mitol gorbul a terido, foleg, ha nem tudjuk, hogy mitol gorbul, mert valoban
nem tudjuk. Csupan adtunk neki egy nevet, amely miatt konyebb ra hivatkozni.
De a nev mogott nincs ismert tartalom. A terido adott pontjabol egy masik
pontba altalaban tobb uton is el lehet jutni, ha egyaltalan letezik ilyen
bejarhato utvonal. A kulonbozo utvonalakhoz kulonbozo uthossz, es sajatido
tartozik. Ez az idoelteres az idodilatacio, akar a spec.rel. fele sima
terben vagyunk, akar az alt.rel fele gorbult terben. Annak az allitasodnak,
hogy a fenysebesseg a gravitacio miatt van, nem sok teteje van, hiszen errol
az elmelet semmit sem mond. Vagyis az allitasod nem resze sem az
alt.rel.-nek, sem a spec.rel-nek. Vagy ha megis igy latod, akkor indokold
meg, es az allitast is bizonyitsd be mellette.

Egy masik feltetelezesed szerint az ikerparadoxon idodilatacioja ugyanaz,
mint a foldon kulonbozo magassagban levo orak idodilatacioja.  Ez igaz,
hiszen az idodilatacio, az mindig idodilatacio. Arra azert erdemes itt
felhivni a figyelmet a felreertesek elkerulese vegett, hogy a gravitacios
terben valo tartozkodas nem lehet ekvivalens egy inerciarendszerben valo
tartozkodassal, igy a szamolas sem egyszeru. Az ekvivalencia elv azt
allitja, hogy egy gravitaciomentes, de gyorsulo rendszer ekvivalens egy
(homogen) gravitacios terben nyugvo rendszerrel. De az ekvivalencia elv a
klaszikus vagy legfeljebb a spec.rel. szerinti euklideszi simasagu
terfogalomra hivatkozik. Az alt.rel.-en belul ertelmetlen. Itt ugyanis mar
egyaltalan nincs megkulonboztetve a ket eset. Csak annyi a kulonbseg, hogy
az ikerparadoxonnal sima teren keresztul integraljuk az utelemeket , a
masodik esetben pedig gorbitett teren keresztul. Megjegyzem, hogy a sajatido
lenyegeben a 4 dimenzios teridobeli uthosszt jelenti (i/c aranyossagi
tenyezovel). Talan feltunik neked is, de azert le is irom, hogy itt a
sajatido meghatarozasahoz nem hasznaltam sem a kolcsonos sebesseget, sem a
gravitacios potencialt, amelyek a kiindulasi feladatban oly fontosnak
tuntek. Csak a terido szerkezete (gorbulete), es benne az utvonalak
elhelyezkedese a fontos. Mas mennyisegeket is kiszamithatunk ezekbol a
teridobeli adatokbol, peldaul az utvonalak kolcsonos sebesseget (sima ter
eseten az utvonalak szoge), vagy az utak menten a klaszikus gravitacios
potencialt, de ez egy masik feladat, es ha jol szamoltunk, akkor
visszakapjuk a peldak induloadatait. Befejezeskent alljon meg itt az a
kovetkeztetes, hogy az alt.rel.-ben a gorbitett teridonek van kozponti
szerepe (a spec.rel.ben is fontos fenysebessegen kivul).

Udv: Takacs Feri

T. VAti!

>Vagy mutass nekem egyetlen 2D-s atomot (ami fura modon
>kolcsonhatasra kepes a mi 3D-s vilagunk reszecskeivel)
>vagy egy olyan elemi reszecsket ami (egyeb kenyszer
>nelkul) csak ket dimenzioban hajlando terjedni, es
>maris hiszunk neked.

Miert fontos a kenyszer nelkuliseg? Szerintem egyaltalaban nem fontos, ekkor
pedig elkepzelheto a dolog.

Ha egy femgombre tolteseket viszunk, akkor a plusz toltesek a gomb felszinen
fognak mozogni, vagy inkabb eloszlani, kvazi ket dimenzioban. Igy a felszini
toltesek igaz,nem tul bonyolult vilaga egy ket dimenzios vilag. Hasonlo
okfejtessel egy kor alaku femdrot elektromosan feltoltve egy dimenzios
kornyezetet biztosit a tolteseknek. A kolcsonhatas a mi 3 D-s vilagunkal
lehetseges, de ez nagymertekben zavarja a 2D-es, vagy 1D-es vilagot is. Meg
a rendszer dimenzionaltsagat is megzavarhatja a kulso hatas, hiszen
megszuntetheti a kenyszert, ami a feluleten tartja tolteseket.

Igy a fo problema a magasabb dimenziok fele kacsintgatva inkabb az, hogy nem
igen talalunk itt a 3 D-ben olyan hatasokat, ami magasabb dimenziokra
utalna. Az ismert hatasokat altalaban kivaloan meg tudjuk magyarazni a
3D-ben is. Igy csak a nem ismert, vagy az ismert , de megmagyarazatlan
hatasok vizsgalata vezethet el esetleg magasabb dimenziokhoz.

Peldanak okaul amikor azt probaljuk kideriteni, hogy miert csak a
statisztikus valoszinusegi megkozelites mukodik a kvantummechanikaban, miert
veletlenszeruek a kvantumjelensegek. A veletlenszeruseg miatt gondolhatunk
ismeretlen dimenziobol jovo hatasokra, bar a statisztikusan jol mukodo
kozelites vegul is egy turheto 3D-es magyarazat, ami megingatja az
ismeretlen dimenzio letet ebben az esetben is. En azt hiszem, hogy meg
rengeteg ismeretlen dolog mukodik a kvantumjelensegek hattereben, amit nem
ismerunk, sot kivul esik az eszlelhetoseg lehetosegein, de ezek magyarazatai
feltehetoleg nem igenylik az ujabb dimenziokat.

Persze az egesz dimenzionalis temaban az a zavaro, hogy felteszuk a kerdest,
van-e a valosagban tobb dimenzio. Valojaban ez egy indokolatlan kerdes
akkor, ha nem kotodik egy konkret hatas magyarazatanak lehetosegehez.
Ugyanis, ha lenne olyan hatas, amely legegyszerubb magyarazatanak a 3-nal
tobb dimenzio feltetelezese bizonyulna, akkor az egyben bizonyitek lenne a
3-nal tobb dimenziora, es magyarazat a hatasra is. Igy azonban a se hatas,
se dimenzio esete forog fenn. Egy olyan matematikai lehetoseget
boncolgatunk, ami a matematikaban letezik, es barki eljatszogathat ennek
tanulmanyozasaval, de sohasem tudjuk a valosagra alkalmazni, amig a valosag
ki nem koveteli. Mindamellett nem art eszbentartani a magyarazatnak ezt a
lehetoseget is, ha ismeretlen hatasokkal talalkozunk.

Udv: Takacs Feri

Sziasztok !

Ujfent koszonom Marky atviteltechnikai beszamolojat.

>Az emberi beszed amplitodusurusege kozelitoleg Gauss-eloszlasu. 

Erdekes kutatasi terulet lehetne az elovilagban 
elofordulo kommunikacios jelek osszehasonlitasa 
ebben a tekintetben is, es az eloszlasaikat megokolni.

Kulonos, hogy mikozben mernokok es matematikusok
kuzdenek az optimalis csatornakihasznalasert,
a telefonalok a nyelvi redundanciaval agyonvagjak
az egeszet.
Ujabban egy TV-beli reklamban a radiotelefont
vicc-meselesre ajanljak.

Idokozben eszembe jutott egy eset, mely 
valamelyest kapcsolodik az optimalizalas temahoz.
Egy regebbi munkahelyemen a fejlesztesi igazgato surgetett 
egy munkat. A kollegaim katonai hirkozles idoosztasos 
zavarasaval foglalkoztak. A beszed zavarasat egyszerre tobb
adas zavarasara kivantak kiterjeszteni egyetlen adoval,
es egyetlen hangfrekvencias zajgenerator felhasznalasaval.
A vivofrekvencia ugrasszeru valtogatasa azonban 
radiofrekvencian a kivanalmaktol eltero spektrumot eredmenyezett.
Az igazgato, aki parirforma szerint mernok volt, 
felvetette, hogy az ugrasszeru eles valtasok meredek  
jeleit ki kellene kikuszobolni. Helyettuk idoben szep 
lagyan indulo, es befejezodo, haranggorbevel szorzott 
jeleket kellene kisugarozni, s szerinte erre a 
legegyszerubb megoldas lenne veszteseges rezgokor 
Gauss-gorbejenek _felfuto ill. lefuto reszet_ alkalmazni. 

A kollegak arckifejezeset megkiserelem itt 
szimbolikusan abrazolni:
 (( :-) )), (( :-) )), .... (( :-) ))

A fentihez hasonlo fogalomzavarok, szellemi rovidzarlatok 
es felreertesek persze minden szakmaban, es abszolut profiknal 
is elofordulnak.  
Kulonos modon annal szorakoztatobbak, minel magasabbrol 
szarmaznak. Ugyanakkor tanulsagosak. Legalabbis azon 
hangos karorvendok szamara, akik ugyanugy beleleptek volna 
ugyanabba a csapdaba.
Egyeb ilyen torteneteim is vannak, nert ismeretlen okbol
ezek erosen megragadnak bennem.
( Asszem en egy fatalis felreertesgyujtemeny vagyok. :)

Udv: zoli

Tegnap lemaradtam egy hirrol, es csak a veget
hallottam a TV-bol:
1GHz-es processzor gyartasat kezdtek meg valahol a vilagon, 
hozzafuzve, hogy ez masodpercenkent 1 milliard muvelet 
vegrehajtasat teszi lehetove.
Na most akkor ez a proci 1 orajel alatt beolvas,
es vegrehajt ? Kulso es belso orajele is azonos ?
Vannak mar ehhez a sebesseghez megfeleloen gyors 
RAM-ok tomegcikkent ?

( Azt egyebkent nem feltetelezem, hogy ez lenne
pillanatnyilag a leggyorsabb proci a vilagon, hiszen
altalaban haditechnikai celokra tapossak ki eloszor
az osvenyeket. )

Udv: zoli

M.Gy. :
>Mirol van szo valojaban?
>Egyszer szo van az anyagrol, amely minden iranyban kiterjed.
>Masodszor szo van egy helymeghatarozasi rendszerrol, amely 
>kielegiti az egzakt helymeghatarozast.

A fentebb hivatkozott, de nem ismertetett helymeghatarozasi 
rendszer szerintem messze komplikaltabb dolog, 
mint ha azt a hetkoznapi tapasztalatbol meritve, vagy esetleg 
Euklidesz nyoman gondolnank.

A kvantummechanika a nagyon kis meretek vilagaban (10^-15 m)
kornyeken a mereteket es tavolsagokat csak statisztikailag 
tartja megadhatonak, es meg a negativ meretek letet is felvetette 
mar kb. 50 eve Heinsenberg, Dirac otlete nyoman. 
( Ami meg borzongatobb - a negativ valoszinuseget is.)

Udv: zoli

>5) Visszaterve a detektives hasonlatra. Van egy esetunk, amiben 
>eleg keves bizonyitek van, mivel regen tortent a dolog. Van egy >zsenialis
detektivunk, aki egy zsenialis elmeletet talalt ki. 
>Ez az elmelet ingatagabb, mint egy rutineset, ugyanakkor az 
>ugyben nincs jobb elmelet. Namost te ezt az elmeletet akarod 
>lehuzni, csaka zert, hogy ne legyen itelet?:)

Nem, nem csak ezert. Elvi alapon. Mert van egy masik elmelet
(amire ugyan semmi bizonyitek nincs, amit a birosag elfogadna, 
semmi, amit be lehetne mutatni a birosag elott), aminek a 
zsenialis detektiv elmelete ellentmond.
Es en (erzelmi alapon) biztos vagyok a masik, bizonyi(tha)tatlan
elmeletben. Ezert nem is erdemes velem vitatkozni. Mert engem meggyozni
ugysem tudsz.
Esetleg a partatlan eskudtszek meggyozese celjabol megis erdemes folytatni
a vitat?

tobias

>Vagy mutass nekem egyetlen 2D-s atomot (ami fura modon
>kolcsonhatasra kepes a mi 3D-s vilagunk reszecskeivel)
>vagy egy olyan elemi reszecsket ami (egyeb kenyszer
>nelkul) csak ket dimenzioban hajlando terjedni, es
>maris hiszunk neked.

Tudomasom szerint az elemi reszecskek kivetel nelkul kiterjedes nelkuliek,
tehat pontszeruek. A pont az meg  0D-s. Mas kerdes, hogy az erokozvetito
reszecskeik az altalunk erzekelt terben /is/ fejtik ki hatasukat.


>> b. Sot, en mint mondtam, mar talalkoztam vastagsag nelkuli anyaggal,
>> amikor
>> kb 10 evvel ezelott bepotyogtam a szamitogepembe az Eletjatek nevu
>> programot, es a kepernyon megelevenedett egy 2 dimenzios vilag. (Most a


>Ja. es Darth Vader is letezik, hisz ott van a mozivasznon. Sot, nemcsak
>letezik hanem mindjart 2 dimenzios is, hisz a vasznon nincs vastagsaga
:-)))

Szerintem nem jo a pelda, mert az eletjatekban a szereplo szimulalt sejtek
kolcsonhatasban vannak az eletterukkel, ugymond elnek. Ha kicsit
intelligensek is lehetnenek kesobb, es akkor is csak 2D-s vilagot engednenk
nekik, akkor az az o zart univerzumukban valoban 2D-s lenne es maguktol nem
sok lehetoseguk lenne ebbol 'kilatni'.

>En Abbott Sikfoldjet tudom elkepzelni, de attol meg nem valik valosagga.
Szamunkra valoban nem, AI-nk viszont joggal hiheti magat valosagosnak.

>udv: VAti

Nacy

Sziasztok!

Horvath Pista megadta a valaszt a 10 gyufaszalra es a 10 haromszogre.
Nem irtam oda, hogy konnyitesul tessek elolvasni a feladat elotti levelemet,
abban gyakorlatilag benne volt a megoldas.

Hogy szerzoi jogot ne sertsek, es a tisztelet is ugy kivanja, a feladatot
4 dimenzioban Me'ro" Lá'szlo' Eszjatekok c. konyveben olvastam, a konyvet
amugy ajanlom mindenki figyelmebe.

Tibi

 [Hungary]:

> En valamikor szamolgattam a primszamok kulonbsegeit
> (a fortran 2,3 milliardig birta).

Akik hozzafernek unixhoz, azok egyetlen rovid paranccsal 4.3Mrd-ig
legyarthatjak az eloszlasfile-t:
$ primes 1 100000| awk -v p=2 '{a[$1-p]++;p=$1}END{for(i in a)print i,a[i]}' |s
ort -n >eloszlas.dat

Ez pl. a 1 es 100000 kozotti primekre kesziti el a hisztogrammot. (Lesz egy
"0" differencia, ez a kezdeti 2-re utal, akit zavar, utana levaghatja, vagy
a > ele beszurhat meg egy "|tail +2" szurot.).
Ha az ember lehagyja a 100000-et, akkor a maximumig szamol a gep, nalam ez
4294967295, es kb. 1/2 oraig futott egy PIII450 linuxon (a parancs
memoriaigenye nem tobb 1-2 MB-nal).
Az eloszlas.dat hossza 4Mrd-ig szamolva is csak 153 sor (mikozben a gep
(awk) megdaral uszkve 35GB-ot). E tartomanyban a legnagyobb tavolsag a
szomszedos primek kozott 336 (ketszer fordul elo), 12739574 ikerprim van, es
a "legnepszerubb" tovabbra is a 6 kulonbseg 22851920 elofordulassal.

> Nekem tobb sejtesem is volt veluk kapcsolatban.
> [...]
> 1. Barmely pozitiv egesz k ra, azon primek szama, ahol
> p+2k is prim, vegtelen.
> 2. A primek kulonbsegeinek az eloszlasa logaritmikus.
> Veszed a hisztogramodat, csak a fuggoleges tengelyen
> logaritmust abrazolsz. Vizszintesen a p van. Ekkor
> egy egyenest kapsz (durvan).
> Megjegyzes. 2.-bol mar kovetkezik 1.
> 3. A 6-al, es csak is ezzel, oszthato kulonbsegek kiugroak.
> 4. Ez alol csak a 70 a kivetel.

Az en adataim is megerositik ezeket, a 4. kivetelevel. Semmi kulonlegeset
nem talalok: a 66 es a 72 kulonbseg ugyanugy surubben fordul elo a 70-esnel,
mint az osszes tobbi hatos oszto a szuk kornyezetenel.

Titusz

Lenne egy matematikai problémám, hátha tudja valaki a választ.
  Egy kombinációnak az előállítási algoritmusa eléggé közismert és egyszerű.
  Nekem a hiba pontos kombinációkat előállító algoritmusra lenne szükségem.
  Próbálgatással n^2 az algoritmus, ami a gyakorlatban, ill. esetemben
  nem használható.
  Ha valaki tudja a választ, vagy van használható ötlete várom válaszát,
  magánba is.
-- 
Üdv,
 Valaxi                          mailto:

Ferenc irta:

> szeretnem meggyozo valoszinusiteset latni annak, hogy az egymastol tavoli
> elolenyek teljesen eltero formaju es funkcioju szervei hogyan alakultak at
> egymasba.

szeretned, szeretned. miert nem olvasod az idevonatkozo konyveket? annyit be
kell, hogy valljak, hogy nem vagyok biologus es genetikus, tehat nem tudom
leirni,e s nins is kedved leirni a magyarazatbol annyit, amennyit tudunk.

es meg valamit. az egy kerdes, hogy mit szeretnel, mi mindent, es milyen
reszeletesen szeretnel tudni, es ettol teljesen fuggetlen az,  hogy az
evoluciot elfogadod-e vagy sem. gondolom, nem hiszel az idojarascsinalo
Zeuszban. pedig vajon tudod-e pontosan, hogy hogy lesz az eltero feluleti
felmelegedesbol tornado? fogos kerdes, es eleg furcsa egy jelenseg. vajon
van-e a tornadoban isten? ugye nincs? ugye elfogadod a "materialista"
magyarazatot? vajon miert? nem kellene sokkal alaposabban elgondolkodni
ezeken a dolgokon? nem kellene annak, aki az evoluciot megtamadja nagyon
ertenie a biologiahoz es a tudomanyfilozofiahoz?

math