1. |
Az olvasas artalmairol (mind) |
27 sor |
(cikkei) |
2. |
A szabadsag aritmetikaja (mind) |
37 sor |
(cikkei) |
3. |
Isten - Max - VITA #530 (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Az olvasas artalmairol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kiraly Miklos:
> AZ irodalomjegyzekhez csak egy mondat: nem erzem szukseget elolvasni
> a Korant, ahhoz hogy meggyozodjem akarok-e moszlim lenni vagy sem, a
> Mein Kampf-ot, hogy eldontsem, hive vagyok-e a hitlerizmusnak, valamint
> Marx, Lenin, Sztalin, Mao osszes muveit ahhoz, hogy eldontsem, hogy
> erdemes-e elkoteleznem magam a bolsevik "eszmek" mellett. Roviden: egy
> eszmearamlat fobb elvei a n e l k u l is megismerhetok, elfogadhatok
> vagy elvethetok, hogy az adott tan kiotloinek es kovetoinek osszes
> munkain atragnam magam. Persze, lehet, hogy tevedek. Udv: Miklos
Tokeletesen egyetertek. Egyaltalan nem szukseges elolvasni a
liberalizmus alapszovegeit ahhoz, hogy a liberalizmusrol hatarozott
velemenyed legyen, es ezt a velemenyt csupa nagybetus kialtvanyban
kozold az emberiseggel. A halozatban epp az a nagyszeru, az a gigaszi,
hogy barki ertekezhet a szankszrit igekotokrol vagy a harangontesrol
vagy a liberalizmusrol, aka'r van fogalma a mondott targyak mibenleterol,
aka'r nincs. Az az apro teny, hogy gozod sincs a temarol, csak abban
az esetben jelentene problemat, ha a liberalizmusrol szolo velemenyedet
valaki netalan komolyan akarna venni. Mivel ez a veszely nem fenyeget,
teljesen igazad van: nem erdemes a draga idodet J.S. Mill vagy Hayek
fercmuveire pazarolnod. Az ilyesmi ugyis csak fekezne' a retorikai
lenduletedet liberalizmus-ugyben.
Udvozlettel,
-----
Fencsik Gabor
|
+ - | A szabadsag aritmetikaja (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kornai Andras az egymondatos liberalizmus-definiciorol:
> Libera1lisnak vallom magam, de nem vagyok a liberalizmus felkent
> ideolo1gusa, teha1t nagyon is elke1pzelheto3 hogy valaki mint
> libera1lis nem e1rt egyet azzal amit e1n i1rok. Ennek elo3rebocsa1-
> ta1sa1val teha1t: a liberalizmus az emberi szabadsa1got tekinti
> fo3e1rte1knek. Eddig az egymondatos defini1cio1, a to2bbi ma1r csak a
> fe1lree1rte1sek elkeru2le1se ve1gett. A szabadsa1g mint fo3e1rte1k nem
> jelenti azt hogy ez minden ma1s e1rte1ket minden ko2ru2lme1nyek
> ko2zo2tt majora1l (nem a1ll pl. szabadsa1godban ma1sokat meggyilkolni)
> e1s azt sem jelenti hogy az o2ssz-emberi szabadsa1g csak u1gy
> no2velheto3 ha minden egye1n szabadsa1ga1t no2velju2k (e1pp
> ellenkezo3leg, az egye1ni szabadsa1gok o2sszege gyakran csak egyes
> egye1nek, pl. a bu3no2zo3k, szabadsa1ga1nak korla1toza1sa a1ltal
> no2velheto3).
Az "emberi szabadsag mint foertek" valoszinuleg minden liberalis
szamara elfogadhato kozos alap, de a nezeteleteresek mar a masodik
mondatnal elkezdodnek. Az "egyeni szabadsagok osszege" kifejezes
peldaul tobb liberalis filozofus szerint ertelmezhetetlen fogalom.
Ebbe a kategoriaba tartozik egyebek kozt Rawls es a korai Nozick.
Mindkettejuk ervelese szerint A osszehasonlithatja a szabadsaga mai
fokat a tegnapival, vagy mondhatja, hogy ma boldogabb, mint tegnap
volt, ugyanakkor A szabadsaga inkommenzurabilis B szabadsagaval, mint
ahogy A boldogsaga is osszemerhetetlen B boldogsagaval. Tehat
lehetetlen konzisztensen ervelni amellett, hogy ha egy szemernyit
elveszunk A szabadsagabol azert, hogy B sokkal, de sokkal szabadabb
legyen, akkor a "tarsadalmi osszboldogsag" valami modon novekedett.
Ebbol a tetelbol kiindulva ervelnek a "tarsadalmi osszboldogsag"-bol
vagy az "egyeni szabadsagok osszege"-bol kiindulo mindenfajta
boldogsag- es szabadsag-ujraelosztas ellen. Mas, utilitarius
beallitottsagu liberalis filozofusok (pl. Mill) viszont vidaman
szoroznak es kalkulalnak anelkul, hogy barmi kivetnivalot talalnanak
az effele szabadsag-aritmetikaban.
-----
Fencsik Gabor
|
+ - | Isten - Max - VITA #530 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>>>A dogma sosem beszelt a Nprendszer felepiteserol. Errol egyes papok
>>>beszeltek, akik emberek, s tevedhetnek.
>
>>Azok is emberek, akik azt mondjak, hogy Isten letezik...
>
>Igen, emberek voltak. S akkor mi van?
Az, hogy ebbol kovetkezoleg tevedhetnek is.
>Egyebkent te sosem hiszel semmiben
>amit az emberek mondanak?
De hiszek. Azt viszom nem allitom magamrol, hogy feltetlenul igazam van. Meg
abban sem, hogy Isten nem letezik.
>S kulonben meg a vilag letezese mar bizonyitja
>Isten letezeset...
Szerintem meg a vilag letezese bizonyitja, hogy Isten nem letezik...
Kerekes Peter
|
|