Szervusz!

> Felado :  [Romania]
> Temakor: Agymukodes, kerdes Zolinak ( 14 sor )
> Idopont: Sun Oct 27 09:03:11 CET 2002 TUDOMANY #1989
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
 ...
>  Erdekes, ha elgondolkodunk mekkora szerencse, gyogyulas utan meg szellemi
> karosodast sem szenvedett, masvalakinek eleg egy piciny agyverzes, es
> maris elvesziti memoriajat.
>  Kerdesem, minek koszonheto e szerencse, azaz hogy lehet ezt tudomanyosan
> magyarazni? Valoszinuleg az agy egyik felteke serult. De adataink
> parhuzamosan vannak tarolva mindket agyfeltekunkben, vagy epp az a feltek
> serult, melyet a szobanforgo ur kevesbe hasznalt?
Az agy sem különbözik mas szervektol abban a tekintetben, hogy elvisel
bizonyos seruleseket, anelkül, hogy a funkciojaban egybol jol
megfigyelheto, nyilvanvalo valtozasok allnanak be.
Vannak olyan teruletek, amiknek a serulese azonnali halalhoz vezethet
(pl. letfontossagu fiziologias szabalyzasokat mukodteto, koordinalo
agytorzsi teruletek), mig masok serulese eseten nem veheto eszre
kulonosebb valtozas, legalabb is nem nyilvanvalo, vagy csak kesobb valik
nyilvanvalova. Esetleg olyan "magasabbrendu" erzekelesi, vagy
gondolkodasi, erzelmi funkciokat erint, melyek egyebbkent is csak
bizonyos eletszituaciokban kerulnenek elo.
Meg a 20. szazad kozepe utanig is bizonyos fajta elmebajoknal, amelyek
devians iselkedesben nyivanultak meg (sajnos nem emlekszem konkretan
milyen tipusu mentalis zavarrol volt szo), bevett szokas volt valamely
agyterulet atvagasa(?)(corpus callosum?), vagy
eltavolitasa(?)((pre)frontalis lobotomia?) (Ugy latszik nalam is
jelentkeznek mar bizonyos mukodesi zavarok) Ezzel a devians viselkedes
megszunt, es a paciensbol a tarsadalom altal toleralt "normalis
viselkedesu" "jo fiu" lett, de gyakorlatilag egy erzelmek es indulatok
nelkuli "itelligens robotgep" valt belole.
Szoval nem vagyok meggyozodve rola, hogy egy ilyen baleset nem jar
kovetkezmenyekkel. Nagyon sokaig ilyen jellegu serulesekbol
kovetkeztettek a hajdani kutatok, hogy egyes agyteruletek milyen
funkciokat lathatnak el.
Nem mindegy az sem, hogy fizikailag milyen serulesrol van szo. Adott
esetben egy agyverzes komolyabb kovetkezmenyekkel jarhat (pl. ha
raszabadul arra az agyteruletre egy rakas "felhergelt" immunsejt), mint
valamilyen mechanikai eszkoz hatasara letrejott serules.

-----------------
>  Dr. Egely Gyorgy mint energiakutato, es gombvillam szakerto volt
> megkerdezve.
Jaaaa!
Egely! Miért nem ezzel kezdted! Akkor biztosan igaz! :)))
Vannak nevek, akikkel kapcsolatos nyilatkozatokon - a korabbi
tapasztalatok alapjan - mar nem kell kulonosebben gondolkodnom sem,
megvan magamban a megfelelo besorolas ra.

udv,

Gogy

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: valszam ( 61 sor )

Kedves Math,

irod:
> Nos, 1) Ha feltesszuk, hogy a huzasok egyenleetes eloszlasuak, es 
> egymastol fuggetlen valoszinusegi valtozok, akkor bizony valoszinu-
> segi alapon nincs nagyobb okunk csalasra gyanakodni ismetlodo ered-
> meny eseteben, mint nem ismetlodo eseteben. A huzasok fuggetlensege
> pont azt jelenti, hogy az egymasra kovetkezo huzasoknak semmi kozuk
> egymashoz, ...

Pont ez volt a bajom: feltetelezzuk, hogy fuggetlen es ez lesz a 
fuggetlenseg bizonyiteka .. Miert fuggetlen? Mert felteteleztuk :)

> Az ismetlodo eredmenyen valo csodalkozas pont a ket huzas kozotti 
> valamilyen osszefuggest feltetelez, a fuggetlenseg "szimmetriajat" 
> serti, ellentmond azzal.

Nem, a csodalkozas nem tetelez fel osszefuggest. Csupan azt regiszt-
raljuk, hogy -- nagy valoszinuseggel -- rossz volt a fuggetlensegi 
feltevesunk.

> 2) Termeszetesen igazi huzasok eseteben, vagy igazi sorsologep eseteben
> az, hogy "arra gyanakszom, esetleg nem kevertek meg a szamokat", olyan
> plussz valoszinusegi osszefuggest visz a modellbe, ami mar megalapoz-
> hatja a gyanut, de vedd eszre, hogy itt a huzasok folyamatanak specialis
> fizikai ismeretet vitted be. Hasonloan ha van valami elozetes ismeretem
> "a sorsologepek tipikus hibalehetosegeinek" eloszlasarol, akkor ...

Nem. Nincs szo semmi elozetes ismeretrol. Lehet, hogy utolag sem tudom,
hol a hiba -- de abban (szinte) biztos vagyok, hogy valahol hibas a masinam. 

3) A valszam, a matematika altalaban, illetve az osszes tudomany, mint 
egzakt diszciplina neha ellent mond a jozan paraszti esznek, ....

A kvantummechanika, relativitas, sot a matematika is akkor ha nem minden-
napi konyhai folytonos fuggvenyek vannak ellentmond, mert nem talalkozunk
vele hetkoznapi eletben. A valoszinuseggel viszont evezredek ota van gya-
korlati tapasztalatunk. De ez mar a paraszti esz jozansaganak a kerdese:) 

>> Objektiv kulonbseg, hogy a bergengoc lotto harom huzas
>> utan hamvaba halna -- senki se venne tovabb. Ez csak
>> objektiv,  nemde :)

> ez legfeljebb egy objektiv kulonbseg szubjektiv predikcioja. vegeztel e 
> felol kiserleteket vagy csak velemenyed?:) 

En nem vennek...:)

> szvsz egy harmas szamismetlodesnel eppenhogy emelkedne a lottozok szama. 

Biztos erdekes lenne. Ugy lennenk vele mint Kempelen sakkmasinajaval: 
sejtjuk/tudjuk hogy csalas van, csak nem tudjuk hol...

>> Ha azt kerdezzuk, hogy valami veletlenszeru-e, akkor mi
>> mas lenne kevesbe onkenyes, mint az ismetlodes??
> ha valamirol feltetelezzuk, hogy fuggetlen valoszinusegi valtozokbol all, 
> akkor mi mas van ezzel nagyobb ellentmondasban, mint az ismetlodes 
> kituntetese?

Pontosan azert az ismetlodes  a legkezenfekvobb cafolata a fuggetlensegnek.
Anelkul, hogy az okrol-mechanizmusrol barmit is tudnank.

>> Azutan az uj csoda- veletlenmasinam harom 1,2,3,4,5 -el
>> debutalna. Mondanad-e, hogy ez nem ok arra, hogy
>> megvizsgaljuk, valoban veletlen-szeruen mukodik-e ???

> csak akkor, ha megalapozott fizikai feltetelezesem van arrol, hogy 
> ennek a masinanak egy tipikus meghibasodasi lehetosege az, hogy 
> ismetlodo huzasokat ad. 

Nem. Itt valamennyire mindig merlegelunk. Nagyon megalapozott fizikai
feltevesednek kell lenni ahhoz, hogy tovabbra is higyel a fuggetlen-
segben. Van egy masik hipotezis, ami szerint, nem tudjuk miert, de nem
fuggetlenek a huzasok. Esetunkben ez mar hitelesebbnek tunne.. de ebben
van szubjektiv elem: az, hogy mennyire hiszel az eredeti feltevesedben.

A valoszinuseget igenis idonkent ertekelni kell, amikor nem lehet csak
ugy megismetelni, reprodukalni valamit. Peldaul, amikor felvetodott,
hogy a dinok kihalasaert egy aszteroida becsapodasa lehet felelos, akkor
kezenfekvo volt megbecsulni, hogy (tudasunk szerint) mekkora egy ilyen 
aszteroida becsapodasanak a valoszinusege. Az elmelet szempontjabol 
egyaltalan nem kozombos, hogy ez a valoszinuseg nem valoszinutlenul 
kicsinek jon ki. Ha nagyon kicsi lenne, akkor az impakt-hipotezis joval
gyengebb labakon allna -- vagy ha annyira megggyozo akkor azon kellene 
elgondolkodni, hogy valamiert rossz volt a becslesunk. De nem lehetne 
csak ugy lesoporni az asztalrol...

udv
Kota jozsef


> Hasonlo informaciok viszont nem lehetsegesek az antropikus erv 
> eseteben. Nincs ismeretunk a vilagegyetemek keletkezesenek fizika_
> jarol, illetve "tipikus sorsolasi hibalehetos egeirol".

Vilagegyetemrol hangsulyozottan nem beszeltem. Most egyesegyedul csak a
lotto-peldarol volt szo.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: valszam ( 131 sor )

>> A tudomany#1965-ben mar kertelek "masodpercenkent egy 
>> leutes  eseten hany even belul jon elo a Shakespeare 
>> osszes 0,5  valoszinuseggel. Kerem a levezetett valaszt!" 

> Nem eleg jol definialt kerdes. minimum ....

Szerintem eleg jol definialt a kerdes. Ha A karakter van,
belertve, pont, szokoz es mondjuk a majmok komputeren irnak,
igy kis vagy nagybetu, nem szamit (a nagybetu tobb karakter-
nek szamitana). Legyen A=31.
Tovabba ne koveteljuk az osszes Shakespeare-t csak 2 millio
karaktert.
Akkor annak a valoszinusege hogy elsore sikerul 1/A**2M. 
Tehat A^2M =kb= 10^3M masodperc kell ahhoz, hogy 1/e valo-
szinuseggel NE legyen meg a sikeres verzio. Ha 0.5 valoszi-
nuseget akarunk evekben, akkor ezt szorozni kel ln2-vel es
osztani 30 Millioval. 
Kerdes, hogy mennyire vagyunk szorossszivuek. Mert a sikeres
valtozatot megelozoen valoszinuleg sok-sok millio olyan val-
tozat is szuletik, amiben csak 1-2 karakter hiba van. Ha 
minden szazadik karaktert rontanak csak el, akkor meg mindig
boven felismerheto... hacsak nem minosul ez onkenyes szubjek-
tiv iteletnek :))

udv
kota jozsef

Jozsef!

<<<Egyet arulj mar el. Latszik, hogy erdekel ez a tema. Regota visszateroen
kerdez
getsz ugyanarra a kaptafara huzhato kerdeseket. Legutobb honapokig
valaszolgatt
am, mig unalomba nem fulladt. Tulajdonkeppen miert nem olvasol el egy
osszefugg
o, specrelt ismerteto konyvet? Pl. Horvath Pistaet a neten.>>

Szeretnem latni az arcodat. Nevetsz, mergelodsz vagy kitudja....En magamnak is
felteszem a kerdest, sokszor; Te Sandor mit akarsz (mert tegezem magam, mint
Kabos Gyula). A valaszom az, hogy szeretnem megerteni es nem csak tudni.
Hidd el, hogy en tulajdonkeppen, mar evek ota olvasom es ujraolvasom, azt a
konyvet, amely direct a relativitasra probalja ravezetni az olvasot. Ez egy
roman nyelvu kiadas, de nem alacsonyabb szintu, mas ilyen temaval foglalkozo
konyvnel. Olvastam a Pista irasait is, de nem vitt elobre. Meg valaki, itt a
hix-en azt mondta, hogy az Einstein konyvet olvasta el tobbszor is, s nem
tudott elobre jutni.Az is lehet, hogy itt van a felfogasom vegso korlatja?!.

Pld Pista azt irja a MM kiserletrol, hogy egy keszulek amellyel megmertek a
fenysebesseget, tobb helyen es kulonbozo idokozokben es egyformanak
talaltak. A MM kiserlet egy fenysebesseg komparator es nem sebessegmero,
velemenyem szerint.
Irigylem azokat, akik hisznek az elo, mindenhato Istenbenben, mert azok
megertik a Biblia irasat is! En meg csak ellentmondasokat olvasok ki belole.
Te azt mondod, hogy a meterrudas torpek, barmilyen sebesseggel haladnak a
fenyhez viszonyitva, mindig ugyan azt merik. En ha ezt elhiszem, akkor mar
ismerem is a relativitast. Az utobbi idoben feltett kerdesek azt szolgaltak,
hogy ellenorizzem magam, s talalt.
Az en konyven hosszason foglalkozik a Newtoni mechanika gyakorlataval,
gondolkodas modjaval,s amikor rater a fenyre, ismerteti az aberaciot, a
Fizeau kiserletet, majd az MM kiserletet reszletesen. Mivel nem talaltak
interferenciavaltozast a sebessegtol fuggoen, azt mondtak, hogy vagy magaval
sodorja teljesen az etert, vagy nincs eter. A masodik mellett dontottek,
szerintem is jol. Ezutan azt irja, hogy 1905-ben Einstei bejelenti, hogy a
fenysebessege valtozatlan barmilyen inercialis rendszerhez viszonyitva,
valamint a feny a lehetseges maximalis sebesseg a termeszetben. Azt mar
maskor is megkerdeztem, hogy milyen meggondolasbol vonta le Einstein ezt a
kovetkoztetest. Nem kaptam valaszt, a konyv sem irja. Kijelento mondat!
Honnan van a kepletben a negyzetgyok alatt az egy minusz v negyzet per c
negyzet. Most tudom, hogy a fenysugar keresztagagbol szarmazik, csakhogy en
ugy allapitottem meg, hogy ha a szemitranszparens tukor nem lenne negyvenot
fokkal elforditva, akkor igaz lenne, de igy a beeso es viszzaverodesi ut
nem valtozik a sebesseggel. A visszavert fenypont a tukron eltolodik,
rovidul, de a visszavert feny utja annyival hosszabodik vagy forditva, a
mozgasi iranytol fuggoen.
Egyik agon sincs utvaltozas, a sebessegtol fuggoen. Ez az en megallapitasom.

Pld; Inditok egy urhajot a Foldrol, 10000 km/s sebesseggel, inditok ugyan
abban a pillanatban, a Holdrol egy urhajot 10000 km/s sebesseggel, ugy hogy
szembe menjenek. A Foldrol, Holdrol tudom merni a sebesseguket egyenkent. Ha
felulok egyik urhajora, tudom merni az egymashoz viszonyitott sebesseget,
amely 20000 km/s.
Ettol mind a ket urhajo tartja sajat sebesseget, nincs gyorsulas-lassulas. A
viszonylagos sebessegbol megtudom allapitani, mikor talalkoznak, de nem
tudom megallapitani, hogy hol. Az egyedi sebessegek alapjan megtudom
allapitani azt is, hogy hol talakoznak (feluton) es mikor..
Most megcsinalom ugyanezt, ket fenysugarral. Mit tudok merni? Semmit. Sem a
Foldrol vagy Holdrol, meg kevesbe a fenysugarrol. Csak szamolok, az adatok
ismereteben, es kiszamitom, hogy feluton a ket fenysugar talakozik es azt is
hogy mikor. Az elso esetben a Fold-Hold utat a ket urhajo annyi ido alatt
tette meg, mintha egy urhajo 20000 km/s sebesseggel haladt volna. Egy
fenysugar ezt az utatt, ugyan ennyi ido alatt, csak ugy tudja megtenni, ha
"2c"
sebesseggel halad. Ha a fenysebesseg a "c" akkor ezt nem lehet megcsinalni.
Ez gyakorlati akadaly, vagy torveny. A fenyhez viszonyitott mas mozgotest
sebessege nem adodik hozza, ugyan ugy mint az urhajo sebessegehez sem,
de a ket fenysugar kozott az ut a "2c"-vel aranyosan csokken,  Semmi sincs
ami 20000 km/s -val mozog!

Azert kerdeztem, hogy adjatok egy olyan kiserleti leirast, amely egy
allofenyforras es egy mozgo vmero-vel lett megcsinalva. Amit startes ir, az
a MM kiserlet. Akkor talan tovabb lepek.

<<<Latszik, hogy nem hiszel a dologban, keresed a hibat. De konyorgom, ez
egy egyszeru elmelet.>>

Minden nehez, mielott konnyu lenne!
Ha megtudod valaszolni, milyen meggondolasbol tette Einstein a kijenteset,
az segit. En is csodalkozom magamon, de nem szandekosan keresem a hibat,
hanem adja magat, habar tudom, sok millioan valjak igaznak. A hivoknek
nagyobb resze felelembol, szegyenbol valja, hogy hisz Istenben.

<<<Ertsd mar meg, mit talaltak ki, attol meg nem leszel agymosott. U
tana, a modszer ismereteben csak tobb eselyed lesz hibat talalni... :-)>>>

Erteni, eppenseggel megertettem, hogy mit talaltaki, de van ....!

A MM kiserletbol, valamint az aberacios jelensegbol, szamomra az is adodik,
hogy meg lehet , legalabb is elvileg, merni az abszalut sebesseget, mert; a
fenysugar egyenes vonalban terjed, az ot szalito kozeget nem befolyasolja
semmi, mert nincs. A mai tudas szerint csak a nagy gravitacios ter teriti
ki, egyenesvanalu mozgasabol. Ha egy, a fenysugarra merolegesen mozgo test
sebesseget, meg tudom merni a fenysugarhoz vonalahoz viszonyitva, kesz az
abszalut
sebesseg.

Udv, szocs

Markynak!

<<<Reszemrol a kuzdelem e temaban foladva.>>>

Ezt tiszteletben tartom, de meg egy par szot, viszont valaszkent.

<<<A sajtologep semmikeppen sem
memoria, mert a kimeneten nem az X idovel ezelotti bemenet van.>>>

Habar ez is monostabil. Elindul, s mindig visszaall eredeti allapotaba.

<<<Maradjunk eloszor az autonal. Azzal, hogy elforditod az inditokulcsot egy
VW Bogarban, tenyleg egy un. "hard wired" mechanizmust hozol mukodesbe. >>>

Igen. Van mind a ket megoldas, de kihangsulyoztam,hogy nem programvezerelt
gepsorrol vagy autorol van szo.

<<<Lehet, hogy az idegsejtjeid magat a verset taroltak el, es tudjak, hogyan
kell megcimezni (eleg ha az idegsejtek tudjak, nem kell ezt az embernek is
tudnia).>>>

Az azt kutatonak erdeke tudni, hogy megy vegbe, a megismeres vegett.

<<<A monostabil memoria, mert adott ideig megorzi a kimeneten a
bemenetet.>>>

Tudtommal a kimenet lehet egyenlo vagy ellentetes a bemenettel.
Nem tudok en ilyen memoriakrol, de lehet, hogy van.
A ROM, RAM, nem a kimeneten orzi meg a bemenetet, hanem belso tarolojaban.
Csak megzavarodna a szamitogep, ha minden ROM kimeneten jelen lenne a volt
bemenet. Zart kapu.

<<<Ez szerinted mit bizonyit? Attol meg, hogy van egy ROM-od, az is total
bena magaban.>>>

En a hasonlatot az egesz szamitogepre es az emberre ertettem. Semmi nem
mukodik, ha szetszeded
A szamitogep folyamatosan mukodik, akkor is, ha nem kap kulso informaciot,
az ember bena
 .
Megkoszonom a vitat a temaban (sok mindent tisztaztam magam reszere), De
ettol a modelem mukodese nem valtozott.

Udv, szocs

>az is egy racionalis dontes a kerdesben, hogy belatod, hogy nincs elegge megbi
z
>hato informaciod a lotto valos varhato erekenek megfelelo becslesehez, tehat n
i
>ncs eleg alapod azt gondolni, hogy erdemes lottozni, ezert nem lottozol. ugyan
i
>s ugy gondolod, hogy ahhoz, hogy befektess, igazolni kell az erdemesseget, es 
h
>a nem, akkor nem fektetsz be. felvettel egy racionalis alapertelmezest.
Ezzel a kovetkezo a problema: tegyuk fel, hogy kiszamolod, hogy ha a
jatek tiszta, akkor erdemes lottozni - de ez az egy, amit nem tudsz
ellenorizni. Igy azt sem teheted meg, hogy megbecsulod a csalas
valoszinuseget, majd szamolsz vele. Igy viszont - ha a jatek tenyleg
tiszta - elestel egy (most mar racionalisan kiszamolt) lehetosegtol,
amire az irracionalis dontessel eselyed lenne.

Sziasztok,

  Ugy latszik nem sikerult eleg egyertelmuen fogalmaznom, igy megprobalom
megegyszer. Az a kerdes, hogy valami vegtelen nagy-e, az szerintem
semmi objektiv informaciot nem tartalmaz, hiszen megfelelo meresi
modszerrel lehet vegesnek vagy vegtelennek merni. Ezt en szubjektiv
allitasnak hivom, filozofusok majd pontositjak. Ez nem csak szorszalhasogatas,
mert sokan kerdezik, hogy mi volt az osrobbanas *elott*. Ami kerdes
akar ertelmetlen is lehet, hiszen a 't=0' nem feltetlenul 'hatar',
amit at lehet lepni -- lehet csak egy ugyetlenul megszabott meresi
utasitas.
  Masik problemam, hogy meresi utasitast ugy el lehet baltazni, hogy
valamit nem tudok megmerni. Lasd Zenon paradoxonjai...
  Egy aprosagra azert felhivnam a fogyelmet: dobaloztok itt a 3 dimenzios
gombfelulet 4 dimenzioban analogiaval, mint a 'zart' vilagegyetem
szemleltetesevel. Az egy dolog, hogy a vilagegyetem zart-e (valoszinuleg
nem, pont a hataron van, azaz a 4 dimenzios gomb sugara pont vegtelen).
Az igazi problemam az, hogy ebbol nem szabad arra a kovetkeztetesre jutni,
hogy korbe lehet jarni. Vagy korbe lehet, vagy nem. Attol fugg, milyen gyorsan
tagul. Ha tul gyorsan tagul, akkor fenysebesseggel *sem* lehet korbe
jarni. Ezt lehet szemleltetni is: ha hangya elidul eszaki sarkrol,
akkor lehet, hogy elfele megy, de kozben no a gomb is, igy a szogben
(kozeppontbol nezve) mert tavolsaga a saroktol *csokken*. Ha eleg
ugyesen tagul a gomb, akkor ez allandoan igaz marad, igy a hangya a budos
eletben nem tud korbejarni.
  Ettol fuggetlenul a gomb szemlelet sokmindenre jo, mert peldaul az
ember intuitivan latja a kovetkezmenyeit: haromszog szogeinek osszege
nem 180 fok, terfogat nem annyi, amennyit varna az amber, stb. Csak
tulzasba nem szabad vinni a hasznalatot. Meg megjegyezni, hogy a
sugar nagyon vegtelennek nez ki per pillanat. Azt viszont gyonyoruen
meg lehet erteni, miert nohet ket (tavoli) pont tavolsaga fenysebessegnel
gyorsabban bizonyos esetekben.

Gyula

Sziasztok,

  Iszonyu sok hozzaszolas volt, amiket egy ido utan nem olvastam, igy
lehet, hogy hulyeseget beszelek. Ezt figyelembe veve:
  Anno volt egy fogos ravasz feladat az egyik Radvanyi-Szekacs konyvben:
Jozsi bacsi allandoan 'szabalyos' szamotosoket jatszik meg (pl. 5 egymas
utani szam, kereszt, stb.). Hulyeseget csinal-e? Ket erveles van:
1. Igen, mert 'szabalyos' szamotos kihuzasanak valoszinusege kicsi.
2. Nem, mert minden szamotosnek ugyanaz a valoszinusege.

  Itt a helyes valasz a masodik. Ha jol ertem, math ezt hajtogatja.
Viszont a masik oldal *nem* ezt a kerdest tette fel! A kerdes az,
hogy hiheto-e (ertsd: realisztikus-e a valoszinusege), hogy ketszer
egymas utan ugyanazt a szamotost huzzak ki. Nem trivialis a valasz.
Ugyanis (es itt jon be az antropomorfizmus elve) mas a valasz, ha elore
illetve mas, ha utolag kerdezzuk meg (i.e. tudva, hogy az esemeny
bekovetkezett). Ha *utolag* kerdezzuk, akkor baj van. Illetve kezelheto:
kell keresni valakit, aki nem tud az esemenyrol es megkerni, hogy szedje
mar ossze az osszes olyan huzast, amire utolag racsodalkozna, es *ezeknek*
az ossz valoszinuseget kell szamolni. Analog az elso valasszal a fenti
feladatra kicsit. Persze ez baromi szubjektiv, hiszen minden huzashoz,
huzassorozathoz lehet valamit talalni, amitol az specialis. Viszont ezek
nagy resze kifacsart 'furcsasag lesz'. Na ettol szubjektiv...
  Analogia: Jozsi bacsi nyer a lotton, es azt mondja, hogy ilyen nincs,
mert olyan kicsi a valoszinusege. Teves az erveles, mert esemeny elotti
allapotban kell feltenni a kerdest, ekkor viszont az a logikus kerdes,
hogy *valaki* nyerni fog, ami akar egesz normalis szam is lehet.
  Kis kitero: ehhez szamot is szoktak rendelni: gyakorlati eletben
az emberek az 1:10 000 ... 1:100 000 kozotti valoszinusegnel huzzak meg 
a hatart. Ami ennel valoszinutlenebb, a miatt nem idegeskednek. Lasd
biztonsagi berendezesek, balesetek, stb.

Gyula

FIKSZ Rádió, Rádiótávcső - október 29-én (kedden) este 22 órától

Válságban az űrkutatás! Elfordult az érdeklődés az űrtől! Úgyhogy itt az 
ideje ismét felkelteni a közvélemény és a politikusok érdeklődését. Erről 
beszélgetünk a Rádiótávcső stábjának Houstonban járt tagjaival. Szerettel 
várja a hangszórók előtt a hallgatókat Kereszturi Ákos, Hargitai Henrik, 
Sík András és Tepliczky István.

---
A FIKSZ Rádió Budapest egyik közösségi rádiója, amelyben kéthetenként 
kedden jelentkezik a Rádiótávcső. Budapest környékén a 98 MHz-en fogható,
de az Interneten a Magyar Internet Világrádió (http://www.vilagradio.hu) 
révén bárhol. Telefonszámunk +36-1-463-4313, honlapunk: 
http://www.fikszradio.hu - A Rádiótávcső korábbi adásainak teljes 
hangarchívuma: http://www.fikszradio.hu/radiotavcso

Kedves Jozsi !


Koszonom a jozan hangot reszedrol, nem akartam tovabb folytatni egy meddo 
vitat egy olyan szemellyel, aki egy-ket sorban akarja megoldani az egesz 
egyiptomi tortenelmet. Elso levelemet azzal kezdtem: - Hogy ha az egyiptomi 
tortenelmet vizsgaljuk, akkor a JTSZ van = azaz: - Jelenlegi Tudasunk 
Szerint, kell erteni mindent. Nem tehet rola, ha valaki csak a levelem elso 
10 sorat olvassa el, es elbol felejti, hogy amit irtam elotte a mar 
megjelent lapokon.

Engem nem erdekel, hogy ki mit irt le a konyveiben. Nekem senki ne probalja 
bemagyarazni, hogy nincs a Szfinx hatan fuggoleges erozios nyom, amikor 
sajat magam lepkedtem at oket. Raadasul nekem ne erveljen senki Gantenbrink 
epito-mernoki tudasaval, amikor nagyon jol tudjuk, hogy Rudi az nem 
epitomester, hanem elektromernok!

* Elvonatkoztatva ettol az esettol egy kis anekdota.
* Elodasaimon szamtalanszor talalkozom a "tusko-furko-bunko" ketegoriaval, 
akit ugyan nem is erdekel az egesz, de a felesege vagy fia elvonszolja a 
bemutatora, es az azt koveto beszelgetesre. Persze nem Egyiptom erdekli az 
illetot, hanem itt mutatja be a legujabb autojat, es a kedves neje az 
osszes smukkjat.  Az ilyen ember "alaposan" felkeszul arra, hogy 
"megszivassa" a szakertot mind a hat elemijet bevetve. Eloszed egy 
egyiptologiai konyvet, es ha sikerul neki elolvasni, akkor kinez belole egy 
mondatot, ami teljesen lenyegtelen az ugy szempontjabol, es termeszetesen 
rakerdez!
* Peldaul : - Na....mondja csak pofikam....hanyat kukorekolt Hufu farao 
kakasa, a piramis epitesenek elso napjan?...Termeszetesen nem tudom, de azt 
ezert elmondom, hogy olyan, mint farao az Egyiptomban sohasem letezett! 
Kiraly az igen, de farao az egy gorog szo es Herodotosz szedte valahonnan. 
Persze.....a bunko...ilyenkor diadalittasan korulnez, hogy..." ajaj de okos 
vagyok en, meg a szakertot is megfogtam"...es  meg azt sem veszi erszer, 
hogy vagy 150-200 ember jo estjet tette tonkre, akik kozott az egy diploma 
csak beszallokartya, a tobbit mar fel sem soroljak annyi van!

Az egyiptologia vita az nem vizsgaztatas, es nem annak bizonygatasa, hogy: 
- " Mi lettem volna, ha en is tanulok" ?? Ha valaki letezik az 
egyiptologusok kozott aki elismeri az amatorok munkajat az en vagy, de 
messzirol es szagrol megerzem a konyvtarszagot, ami nem baj, csak 
keves.....foleg egy kezdonek. Tanar vagyok, es szivesen tanitok akar ingyen 
is, hiszen maskeppen sohasem tehettem. Am nem azert vagyok a listan, hogy 
egyesek rajtam bizonygassak, hogy milyen szepen tudnak konyvbol scannelni, 
vagy bemasolni reszeket. Raadasul nem en vagyok a HIX ujsagokon az elso 
ember, akit ilyen viselkedessel siman eluldoztek egyesek a laprol. ( Afonya 
es a tobbi!)


> Kallo Robert.  ( nick name: - "Kopja")
Letoltheto > E-book sorozat I. resz: http://piramis.fullextra.com
Tel: - 309-677-751.