Kedves Takacs Feri!
>>A radiojelekkel valo szemleltetesemmel nem biztos hogy
mashol is talalkozol, igy azt erdemes reszletesebben is
vegiggondolnod.... >>
++Elhihetned mar, hogy megertettem ezeket a (csak az
eszlelheto dolgokkal foglalkozo, a gyorsulast magukba
foglalo, de a szamitasbol elhagyo) doppleres, fenyjelzeses,
stb. peldakat, amik a legegyszerubb bemutatasai a kerdesnek.
Eszreveteleimet nem akarom sokadszor leirni, talan egy uj
nezopontot kapunk abban az alt.rel. szeru megoldasban, ahol
B meg sem mozdul: B-vel ulunk egy urhajoban nyugalomban, a
Fold tavolodik tolunk A-val egyutt, egyszercsak iszonyatos
gravitacios ero keletkezik egy pillanatra, es hogy
kompenzaljuk, a raketaknak padlogazt nyomunk, igy egyhelyben
maradunk, a Foldet viszont a gravitacio felenk huzta. A
pontos szamitas bizonyara orulten bonyolult, de pl. vegtelen
gyorsulasnal nulla ido alatt A hirtelen megoregedett
szamunkra, noha ezt a veges terjedesi sebessegek miatt nem
figyelhetjuk meg, de kikovetkeztethetjuk. (Lehet, hogy a
teridonek ugyanaz a tulajdonsaga gatol az azonnali
megfigyelesben, mint ami az azonnali oregedest
okozta.) Minel messzebb jutott tolunk a Fold, annal nagyobb
korkulonbseget hozhatunk letre ugyanakkora gyorsitassal.
Persze, mert B szerint annal kisebb es kisebb az A altal
erzekelt gravitacios ter, minel messzebb van. En meg azt
mondom, tegyuk fel, hogy az egyenletesen mozgo rendszerekben
egymashoz kepest szimmetrikusan vmilyen kepzetes idohiany
keletkezik, es a gyorsulas ezt realizalja, es csak abban a
rendszerben, amelyik gyorsult. Amig egyenletes a mozgas,
addig klasszikusan A is es B is a masik idejet latja
lassulni, tehat szimmetrikusak, ezert nem lehet igazi az
idohiany. Persze egyszerre csak az egyik rendszerbol
figyelhetjuk meg a dolgokat, es ott nincs ellentmondas,
ezert csak akkor lennenk raszorulva erre a kepzetes idore,
ha valami altalanos szemleletet akarnank bevezetni.
Persze ha math-nak  ) igaza van,
>>Valami melyebb ertelmet varnak ott, ahol nincs.>>
++akkor az egesz csak filozofalgatas.
A kepzetes ido"hianyt a sajat to:kfejembol talaltam ki, de a
mult heten olvastam az "Einstein a'lma"-ban, hogy Hawking
'83 ota probalkozik a kepzetes ido fogalmaval megmagyarazni
a szingularitasokat. Lehet, hogy a ket kepzetes fogalomnak
annyi koze van egymashoz, mint nekem Hawkinghoz, :)
mindenesetre o" meg
van gyozodve, hogy a vilag meg fog baratkozni vele:
Stephen Hawking irta:  :)
>>....De a kepzetes ido tobb mint tudomanyos-fantasztikus
vagy akar matematikai trukk. Az eletunk szinteret jelento
vilagegyetem meghatarozo tenyezoi koze tartozik.>>
udv, Sanyi
|
