Hello, Joska (es tobbiek)

> Hol az igazsag?
Kerdezted az ikerparadoxonnal kapcsolatban.
Nem tudom, bar keresem.

Magamat helyreigazitva pontositok:
Ketfele, sot haromfele idolassulas van.
Egy pelda megvilagitja kulonbseguket:
Haladjon el egy urhajo egy csillag kozeleben bekapcsolt hajtomuvekkel.
Egy tavoli megfigyelonek a kovetkezokkel kell szamolnia:  Egyreszt az
urhajonak azzal az idolassulasaval, mely abbol ered, hogy az urhajo
hozza kepest mozog, es igy rendszerideje lassabban telik.  Masreszt a
gravitacios idolassulassal, mivel az urhajo nagy tomegu csillag
kozeleben van, mig a megfigyelorol feltetelezem, hogy tavol  van a
tomegektol. Ez is lassitja az urhajo rendszeridejet a megfigyeloehez
kepest.  (Ez az idolassulas egy fekete lyuk esemenyhorizontjan
vegtelen, azaz a tavoli megfigyelo az urhajo idejenek megallasat
eszlelne.) Harmadreszt, mivel az urhajot gyorsitjak a hajtomuvek, nincs
sulytalansag.  Az urhajonak ez a mesterseges gravitacios tere is
idolassulast okoz.

Az elso tipusu idolassulas a sebessegtol fugg.
A masodik a helyi gravitacios potencialtol (pontosabban a 
terido helyi metrikus tulajdonsagaitol).
A harmadik az urhajo gyorsulasatol fugg.

Tehat amikor azt irtam, hogy az urhajos a gravitacios idolassulas
miatt oregszik lassabban, akkor nem jol irtam, mert a masik ketfele
idolassulast is figyelembe kell venni. Sot ugy sejtem, hogy a
mesterseges gravitacio idolassito hatasa kicsi a mozgasbol szarmazo
idolassulashoz kepest, ha nagy sebesseggel, viszont csak akkora
gyorsulassal mozog az urhajo, amely emberek szallitasat lehetove
teszi.  Ez pedig nehany g.

Az altrel azert ad mas eredmenyt, mint a specrel, mert ez utobbi nem
szamol a gravitacios es a mesterseges gravitacios idolassulassal. Az
ikerparadoxonos peldaban viszont nincs sem gyorsulas, sem gravitacio,
ezert itt a spec es az alt elmelet ugyanazt az eredmenyt adja.

Ma delutan szamolgatni fogok. Az eredmenyekrol holnap, vagy 
holnaputan irok.

Posztobanyi Kalman

Hali!

> ++Szerintem pontosan ezert paradoxon ez a dolog a spec.rel.
> szerint. B-nek valamilyen informaciora szuksege van arrol,
> hogy o" valtott inerciarendszert,
Igen konnyu informaciot szerezni arrol, hogy egy rendszer _nem_
inerciarendszer, megpedig a rendszeren belul. Pl. hogy a forgo Foldhoz
rogzitett rendszer nem az, az pl. a Coriolis-erobol, a
Foucault-ingakiserletbol, stb. tudhato. Egy gyorsulo, fekezo, kanyarodo
jarmuben eszlelheto "tehetetlensegi erok" (olyan erok, amelyeknel nem
tudjuk megnevezni azt a masik testet, ami okozza) ugyancsak azt jelzik,
hogy bizony az nem inerciarendszer.

> 1. "A" marad a Foldon (1 G), B elgyorsit, lelassit,
> visszafele gyorsit, majd lelassit es leszall a Foldre,
> mindig 1 G-vel, sajat rendszereben merve. 
                  ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
Ezt nem ertem. Magahoz kepest gyorsul, vagy hogy ertetted ezt?

> 2. Klasszikus ikerparadoxon, de B nem gyorsul, hanem egy
> hatalmas csillag korul szabadon esve parittyakent fordul
> vissza. Ilyenkor A gyorsulni latja. Ennek mi a megoldasa?
Az, hogy tenyleg gyorsul, mivel a sebesseg vektormennyiseg, es ha B
"korulesi" a csillagot, akkor bizony valtozik a sebesseg iranya, ergo:
nem rogzitheto hozza inerciarendszer.

Udv:
Jano