A "nagyon csunya" jelentesu "ronda" szot tobbszor hallottam/olvastam 
mar "randa" alakban is. Melyik a helyenvalo forma?
Esetleg szemelyekre a ronda, mas esetekre a randa vonatkozik, mint 
pld. "randa ido van"?

Szegedi Ga'bor , http://gszegedi.freeweb.hu)
Szivesen nezek TV-t. Neha be is kapcsolom!

RACSKÓ TAMÁS, üdvözöllek a listán, nagy élvezettel olvasom
fejtegetéseidet.

> Sőt vesszőt sem teszek, mivel (1) a "megtanul" igekötője elválik, a
> "kell" elé kerül, így a vessző az igét is elválasztaná az
> igekötőtől; (2) ha a "meg kell, hogy tanuljam" formában kitennénk,
> akkor a "hogy" elhagyása után is meg kellene maradnia a vesszőnek; a
> "meg kell, tanuljak" pedig elég furcsán néz ki.

  Itt azonban nem értünk egyet. Mondatok helyesírása nem feltétlenül van
tekintettel az azokból létrehozható más mondatok helyesírására.
Érveidet nem tartom helytállónak, mert (1) sehol nincs olyan szabály
lefektetve, hogy az ige és igekötője között nem állhat vessző, (2) a
"hogy" elhagyása után a vesszőnek nem kell megmaradnia, ilyen szabály
sehol nincsen.
  1. Általában valóban nem áll vessző az ige és az igekötő után, hiszen
azok azonos tagmondatba tartoznak. A "kell, hogy" alakulat azonban
éppen a Te érvelésed alapján ("Én ugyanis ezt nem kötőszónak, hanem
egy infinitívuszhelyettesítő szerkezet partikulájának tekintem") nem
vezet be új tagmondatot. Csakugyan, a "meg kell, hogy tanuljam"
nyilvánvalóan egyetlen állítmányt tartalmaz, amelyet "meg kell
tanulnom" alakra hozva azonos jelentésben maradunk, de egyértelműen
vessző nélkül. Tehát a vessző íratlan tilalma az ige és az igekötő
között csak a tagmondatokat elválasztó funkcióra vonatkozik, a vessző
azonban más célokat is szolgál.
  2. Jelen esetben azt a célt, hogy a mondat hanglejtését érzékeltesse.
Ez is az írásjelek feladatkörébe tartozik, a mondat helyes
hangsúlyozása pedig egy vesszőnek megfelelő hangváltást tartalmaz.
  3. A "hogy" elhagyása nem követeli meg a vessző elhagyását. Ez nem
közbevetés, aminek elhagyása a közbevető írásjelek elhagyását is
okozná. Gyakorlatilag a vesszőnek nem a "hogy" jelenlétéhez, hanem a
miatta bekövetkező rövid szünethez van köze.

GYAPÓ

> Nem tudom, hogy egy ponttal mi baja van a servernek, de teszek ele
> x-eket, hatha.

  Hát ez volt a baja neki. Néha tényleg őrültek a szoftverek. Soha olyat
nem hallottam, hogy egy pont a levél végét jelezte volna.
  (Gyapótól elkértem a leveleket, és mire Ti olvassátok ezt a levelet,
alighanem már meg is beszéltük... :)

> Az 'aki nem dolgozik, az ne is egyek' mondasban is ez a forma
> szerepel. Persze ettol meg lehet hibas.

  Nem hiszem, hogy hibás lenne. Semmi baj nincsen vele. Egyék, igyék,
ugorjék, aludjék, ezek létező igealakok. Azonos jelentésűek az -on
végű alakokkal.

MÁRTONFI ATTILA

> Az én praxisomban a fenti csak matematikai képletekben lehetséges.
> Szövegben: ([<>]).

  Matematikai képletekben a <> jeleket nem használhatod zárójelül, mert
relációs jelként materializálódnak. A {} jelekre lesz szükség. De a
sorrend valóban ez, képletekben a gömbölyű zárójel van kívül.

> A tipográfiai szakirodalomban mindkét megoldással találkoztam, de
> túlnyomó többségben az általam kedvelt változat él. Sőt nemrég
> láttam ilyet is (a Magyar Grafikában): < (( ( ) )) >, merthogy a []
> jelentése lefoglalódott.

  Jellemző, hogy az MHSZ erről sem nyilatkozik. Bőszen használja a
zárójelet olyan esetekben, amikor a), b) típusú alpontokat említ
bennük és el kívánja kerülni ezek ütközését a befoglaló zárójellel;
ilyen esetben a [] kezdi a zárójelezések sorát, s ha ezt még külön
zárójelbe kívánjuk tenni, elvileg a {} következnék {vagyis [lásd 32.
c)]}, de erre még nem láttam precedenst.
  A Magyar Grafika módszerét mindazonáltal teljesen rossznak tartom. A
duplázott zárójel zavarkeltő, tipográfiaidegen, maximum az
eredetiségét lehetne felhozni jó tulajdonságául, mert ilyen bolondság
még tényleg senkinek nem jutott eszébe.

>>o:reg, u"r, u:res, o'ra, ott, e'l, el, stb. Ervek mellette/ellene?
> Ellene: marha fárasztó olvasni, még fárasztóbb írni (ez utóbbi
> viszont áthidalhatóbb).

  Olvasásnál is áthidalható lenne, ha lenne valakinek türelme kimetszeni
a szöveget és odaadni a honlapomon található Hun programnak, ami tudja
konvertálni ezt.

HUNTER

>>valamit, vagy netán hivatkozási alapként szolgált. Na de a
>>kitiltáshoz?! Írnál bővebben az eseményekről? 
> Semmi különös. Magánban összeszólalkoztam a CODER moderátorával.

  Ennek következtében miért tiltottak volna ki a Tippről?

> Akkor talan fel kene oldani a sorlimitet [en is beleutkoztem
> tegnap], vagy kevesebbet kellene irni... Mas [etikus] megoldast nem
> latok.

  A sorlimit feloldását (tágítását) fölvetettem javaslatként, ha
egyetértésre találok, meginterjúvolom Józsit ez ügyben. (Bár mint
listaalapítónak a Te tiszted volna. :) Kevesebbet írni nem fogok. Ez
olyan, mint az ékezetpártiak egyik érve, miszerint a számítástechnika
alkalmazkodjon és ne a nyelv. Hát a mondanivaló se alkalmazkodjon.
Annyit írok, amennyiben el tudom mondani a mondandómat, és ha nem fér
be a sorlimitbe, akkor beküldöm cafatolva. De nem fog. mag. röv. a
sorl. mia.

LÁZÁR PÉTER

> Csak nekem vannak ellenerzeseim? Nekem ez a "nem pedig" szerkezet
> valamiert nem tetszik.

  Nekem nincs bajom vele. Miért nem tetszik?

> _Oltsd fel a villanyt!_

  No, ezt viszont utálom. Azt miért nem mondja senki, hogy gyújtsd le?

MOIMEME (most jöttem rá, hogy mit jelent a nicked)

> Saját külön bejáratú elméletem szerint a „láttam volt” alak talán a
> befejezett jelen időnek felelhetett meg

  Nem a befejezett múltnak?

> - Nyelvrokonaink hogy magázódnak?

  A finnek többes számban. Példamondatot az azóta eltelt húsz év okán
nem tudok mondani, meg kellett volna tanulni a nyelvet. De ön = ti,
ezek az igealakok használatosak.

PITYU

  Tovabbitottam Jozsinak az eszrevetelt a charset mezovel kapcsolatban,
megkertem, hogy cserelje ki iso-8859-2-re. Bocs, amiert idaig
ekezettel irtam, de szazharminc sor leirasa utan talaltam meg a
leveledet; eddig remeltem, hogy most mar keves olyan hely van, ahol
konvertalhatatlanul mennek tonkre az ekezetek.

> If numgroup > 1 And temp3 Mod 100 = 1 Then numtext = "e" + numtext

  Nini: ujabb nyelv bukkant fel a Nyelv listan... :)

LORD EPPING

> Errol jut eszembe: elemista unokam megkerdezte: a bicaj-t igy,
> pontos jevel kell irni, vagy elipszilonnal, igy: bicaly? Az a
> valaszom, hogy "kerekpar"-nak kell irni, nem elegitette ki...

  Bicajnak kell írni, mindazonáltal tényleg jobb a kerékpár...

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Victorine behunyta szemet es tovabb olvasott. (About)

>> >Aki nem tud helyesen írni, annak nagyon kicsi az esélye rá, hogy
>> >helyesen írjon.
>> AZ BIZTOS, DE
>> ~ ez "olvasni" akart lenni nem?

  Beszüntetem a hajnalok hajnalán való levélírást... :)

A NYELV 0017-ban írta La'ng Attila D. >:
>> Csevejvita a Nyelvőrből:
>> Tímár György 1993. Csevej? Csevely! Nyr. 117: 23--5.
>> Pásztor Emil 1993. Csevej. Nyr. 117: 178--9.
>  Ezt én nem tudom megnézni, mi lett a konklúziójuk?
A cikkek címéből nyilvánvaló: Tímár a csevelyt pártolta, mondván az első
előfordulása (Rejtő) ly-os, Pásztor viszont rámutatott a -g és az -aj/-ej
képző váltakozására. Ennek hatására bekerült a helyesírási szabályzat 11.
kiadásának 1994-ben megjelent 11., példaanyagában átdolgozott lenyomatába a
csevej alak.

>> Örömhír számodra: A legfrissebb Petőfi-összkiadás (Osiris) "Ülj,
>> hitvesem, ülj az ölembe ide!" sort hoz, ugyanis
>  Mi a fene. Bár mindenki így gondolkodna. De félek, hogy ez a
>Petőfi-összkiadás nem válik az iskolás irodalomtanítás sokat forgatott
>művévé.
A szöveggyűjteményeket a mértékadó népszerű kiadásokból (esetleg nagyritkán
a kritikai kiadásokból) készítik, így nem vagyok benne biztos (ráadásul
ugyanaz rendezte e kiadást is sajtó alá, mint aki a kritikait). Nemrég
beszélgettem egy régi magyar irodalmárral, aki kritikaikiadás-ügyben (is)
fontos személy, és ő még ennél is tovább menne modernizálásban. Szóval minél
távolabbi a forrás, annál inkább frissítik a szöveget, és Petőfi is már
lassan kétszáz éves. József Attilát még nem írjuk át, a 20. század elejéről
a cz-ket már igen, Petőfi a', 's típusú írásmódját már régebb óta, ennek --
az aktuális szövegkiadó szerint -- most (úgy tűnik, ez a szemlélet kezd
terjedni -- talán párhuzamosan az szépirodalom egyre kevesbé olvasásával; én
ennek nem örülök, mert szerintem a művészi szöveg betű szerint szent;
Zrínyi, bocs Zrinit is szívesebben olvasok fakszimilében, de tudomásul kell
vennem).

Üdv: Attila

A NYELV 0017-ban írta :
>Szeretném én is kifejezni a hálámat Láng Attila D.-nek. Ez így nagyon
>használható, de nekem nagyon hiányzik a szótár rész. Ha ez egyszer
Ha jól alakulnak a dolgok, előbb-utóbb lesz egy neten használható
helyesírási szótár (jobb, mert bővebb, mint a szabályzat szójegyzéke).
Társszerkesztője voltam ugyanis a Helyesírási diákszótár című kiadványnak, s
úgy van tárolva az adat, hogy könnyen lehessen adatbázisosítani. Ha a
kiadóval meg tudunk egyezni (kicsit még várok vele, hogy meglegyen a kiadói
haszon is), azt szeretném, ha az adatbázis ugyan ne legyen letölthető (erről
úgysem tudnánk megegyezni), de szabadon kereshető lenne. Valószínűleg akkor
jön el ennek az ideje, ha kész lesz a kiadó web site-je.

Üdv: Attila

A NYELV 0017-ban írta :
>Kedves Racsko Tamas, hidd el az ekezettelen szovegeket konnyebb olvasni,
>mint a tieidet, amelyekben a hosszu o: es a hosszu u: helyett kerdojelek
(?)
>szerepelnek! Meggyozodesem, hogy 10-20 ev mulva problema meg lesz oldva, de
Mint láthattad webes beküldés, szerintem csak annyi történt, hogy a böngésző
rosszul kódolt (nekem a Netscape 6.x rendszeresen csinál ilyet az Index
Fórumában, oda kell egy kicsit figyelni, többnyire sikerül, néha elrontom).
Mindenesetre az, hogy valaki/valami1 valami2-ben hibázik, nem azt
bizonyítja, hogy valami2 eleve rossz, hanem azt, hogy van mit javítani.

Üdv: Attila

Kedves Atiila!

hix.nyelv #17, Mártonfi Attila:

>> Egyelőre nincs ötletem, de majd én is meghallgatok egy-két
>> Zorán-lemezt.  
> Akkor máris elértem célomat! :-))))
Gondolod, hogy műélvezet közben lehet figyelni a hosszú "ó"-k, és 
"ú"-k fonetikai realizációjára...?

Kedves Eszter!

Hix.nyelv #16, :
> Fizimiska. Ez a szo hogyan alakult ki?

Népi etimológia (népi átértelmezes) a "physiognomia" ~ 
"fiziognómia" 'arcberendezés (arckifejezés és arcvonások 
együttese); élőlén ykülső fizikai megjelenése, jelege; azt ezeket  
vizsgáló tudomány' szóból.

Kedves Ferenc!

hix.nyelv #17, :
> Kedves Racsko Tamas, hidd el az ekezettelen szovegeket konnyebb 
> olvasni, mint a tieidet, amelyekben a hosszu o: es a hosszu u: helyett
> kerdojelek (?) szerepelnek! Meggyozodesem, hogy 10-20 ev mulva
> problema meg lesz oldva, de addig a legjobb kompromisszum az, hogy nem
> hasznalunk ekezeteket. Bizony, az ilyen szavak ?rj?t?ek! : - )).
> (o"rji'to"ek)   
Csak ez a gond, a többi jól megy át? A "?"-k egyébként az én 
rendszeremben generálódtak, a problémát én is észrevettem: azóta 
a bogár rögzítve (big fixed). A leveledben lévő kacsacsőrös 
idézetekből ítélve, a hosszú "í" átment nálad, így az ":rj?t?ek" 
csak "?rjít?ek", ezzek olvashatósága összevethető, ha 
ellenpéldáddal, főleg, ha még idézőjelbe is teszem (amit 
szeretek) "o"rji'to"ek"...
Nem nyelvi témánál akceptálhatónak tartom a 7-bites 
kommunikációt, de ott nem, ahol a "tanu" és a "tanú" oppozícióban 
állhatnak egymással. Inkább négerprogramozok a HIX-nek, hogy a 
dolog megoldódjon.
Akinek pedig pl. az USA-ban gondjai vannak a 7-bites relay-
serverekkel, az nyugodtan írhat nekik, hogy kártérítáést követel 
tőlük a kisebbségek jogainak megsértéséért: egy hónapon belül ők 
is találnak megoldást.

Kedves Attila!

hix.nyelv #14, Láng Attila D.:
>> Tovabba legy szives, ird meg az ukran honapneveket is 
> Szicsnya, ljutoho, bereznya ...
Ezek genitívuszos alakok, amelyek teljes dátumban, a nappal 
együtt állnak. Az alapalakok (kiejtés szerint): I. szjicseny 
'metsző', II. ljutij 'kegyetlen (hideg)', III. berezeny 
'nyírfás', IV. kviteny 'virágos', V. traveny 'füves', VI. 
cserveny 'bogaras', VII. lipeny 'hársfás', VIII. szerpeny 
'sarlós', IX. vereszeny 'hangás', X. zsovteny 'sárguló', XI. 
lisztopad 'levélhullás', XII. hrudeny 'csupasz'

Kedves Ferenc!

hix.nyelv #17, :
> Namarmost, egyik szabaly sem erosebb a masiknal, ezert az az+val
> eseteben egyik beszelo az egyik szabalyt alkalmazza, masik a masikat.
> Nem tudok rola, hogy barmelyik nyelvjaras is preferalna valamelyik
> alakot. 
Már pedig ez az a pont, amely alapján következtethetünk arra, 
hogy a honfoglaláskori magyarság is nyelvjárásokra oszlott. Ui. 
volt nyelvjárás, amelyben a régi '*wel' névutó raggá válva 
elvesztette labiális 'w'-jét, és volt amelyben megmaradt (és 
idővel 'v'-vé vált). Ez utóbbiak élnek tovább azokban a jelenlegi 
nyelvjárásokban, amelyekben a '-vAl' nem hasonul. Ez a XVII. sz-
ra teljesen a perifériára szorul, de már korábban sem volt 
elterjedt, így mind a Halotti Beszéd, mind az Ómagyar Mária-
Siralom 'v'-t vesztett alakokat használ: HB. 'zumtuchel', 
'halalaal', 'kegilmehel', ÓMS. 'bual', 'kunuel', 'kynaal'.
Mgh-s tő után a keletkezett hiátust először 'h' töltötte be (vö. 
HB), majd 'v' (ez azonban nem azonos az eredetivel), msh-s tő 
után a móraszerkezet a tőhangzó megnyúlásával állt helyre (ezt 
érzékeljük most hasonulásként).
A '-vAl' eredetileg névutó volt, névutók előtt viszont az 'Az' 
'z'-je nem hasonul, hanem kiesik. A 'v' nélküli '-vAl'-t használó 
nyelvjárásokban az 'az+val' alakja 'az al' > 'azal' lett, ebből 
nyúlt meg analógiásan a 'z' > 'azzal', vö. még 'az+ig' > 'azig' > 
'azzig' (> 'adzig' > 'addig'). Az archaikus 'v'-ző 
nyelvjárásokban pedig 'a val' > 'aval' > 'avval'.
A választást tehát a nyelvjárás determinálja, bár valóban 
megfigyelhető az 'avval' alak terjedése, ami azzal jár, hogy 
egyének szükségszerűen átlépik a nyelvjárási határokat.

Kedves Attila!

hix.nyelv #14, Láng Attila D.:
> Sehol nincs olyan adatázis ami a cseh, orosz vagy éppen magyar ábécé
> betuit összepárosítaná azok IPA-ban leírt megfeleloivel 

A jelölést illetően ld. 
<http://www.c3.hu/~nyelvor/special/sampa.htm>;  

Az orosz irodalmi nyelvi kiejtés fonémái az APhI (SAMPA) 
jelöléssel az orosz ábécé sorrendjében:  

/a/ = ["a, V, @], /b/, /b'/, /v/, /v'/, /g/ = [g, g'], /d/, /d'/, 
(/dz/, /dz'/, /dZ/,) /e/ = ["e, I, @_+], /Z/, /z/, /z'/, /i/ = 
["i, I, @_+], /j/, /k/ = [k, k'], /5/, /l'/, /m/, /m'/, /n/, 
/n'/, /o/ = ["o, V, @], /p/, /p'/, /s/, /s'/, /t/, /t'/, /u/ = 
["u, u_X], /f/, /f'/, /x/ = [x, x'], /ts/, /tS'/, /S/, /S':/ /1/ 
= ["1, 1_X]  

* A hármas fonetikai realizációjú magánhangzófonámák jelölése = 
1. hangúly alatt, 2. hansúlytalan hangsúly előtt ill. első 
szótagban, 3. egyéb hangsúlytalan pozíció. A kettőseké = 1. 
hangúlyos, 2. hangsúlytalan  
A jelölés nem jelöli, de hangsúly alatt a magánhangzók 
(opcionálisan) félhosszúvá válhatnak.  
* A [@_+] = /e/, /i/ APhI-val nemigen jelölhető, még az APhI 
használata esetén is lágy jerrel szokták szimbolizálni: 
fonetikailag kissé előrébb képzett [@] (egyesek azt feltételezik, 
hogy akusztikailag ilyen volt az ősszláv lágy jer). Az APhI tábla 
itt lyukas: ez a hang úgy viszonyul az [e]-hez és az [E]-hez, 
mint az [I] az [i]-hez és az [e]-hez (csak ezek felül még 
redukált is).  
* Nincs lágy változata a /Z/, /S/, /ts/ (/dZ/) hangoknak, és 
nincs kemény változata a /j/, /tS'/ ill. /S':/ fonémáknak. A 
[k]:[k'], [g]:[g'] ill. [x]:[x'] párok fonémaszint alatt 
helyezkednek el. A /dz/:/dz'/ ill. /dZ/ hangok csak zöngés 
hasonuláskor és idegen szavakban fordulnak elő.  
* Az /S':/ realizációja Moszkvában [S'_S'], Pétervárott [S'_tS'].  
* Az /5/ jel nincs benne a szűk SAMPA-ban, alternatív jelölése 
/l_e/; ez az áthúzott 'l', "dark l".  

-----------------  

Az magyar irodalmi nyelvi kiejtés fonémái az APhI (SAMPA) 
jelöléssel a magyar ábécé sorrendjében:  

/O/, /a:/, /b/, /c/, /tS/, /d/, /dz:/, /dZ/, /e/ = [E, e], /e:/, 
/f/, /g/, /J\/, /h/ = [h, (h\), x, (G)], /i/, /i:/, /j/ = [j, C, 
j\], /k/, /l/, /m/, /n/ = /n, N/, /J/, /o/, /o:/, /2/, /2:/, /p/, 
/r/, /S/, /s/, /t/, /c/, /u/, /u:/, /y/, /y:/, /v/, /z/, /Z/  

* Majd kijavítja, aki otthonosabb a magyar fonetikában. Általam 
szándékoltan nincsenek jelölve a nyelvjárási változatok.  
* Szvsz az APhI nem definiálja a magyar rövid ajakkerekítéses 
"a"-t. Visszaadására az /O/-t használják, jóllehet lehetne /Q/ 
is, de inkább [6_-O] (Itt is kimaradt a [Q] és [O] közti, kissé 
centralizáltabb hang, vö. [U] viszonya [M]-hez és [7]-hez.)  
* A fentiekhez minden mássalhangzó esetén fel kellene tüntetni a 
gemminált párját (kiv. /dz:/ amely csak hosszan fordul elő, kiv. 
a torlódásos esetekben történő egyszerűsödést), de ezt 
lespóroltam.  
* Előfordul még a gégezárhang [?] is hiátusban elsősorban 
artikulált ejtésnél.

> Felado : Ma'rtonfi Attila
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Re: M.A-nak, hosszu u stb ( 6 sor )
> Hát úgy, hogy még szubjektívebb, és még inkább értékítéletet tükröz. Ez
> pedig nyelvészszemmel értelmezhetetlen.

Hááát....mi más lenne a véleményem mint szubjektív?!? A lényege csak annyi
volt, hogy ha el is tunik a hosszú ú, í és u, én legalábbis nem sürgetném
szabályok megalkotásával. Mások meg igen. Az meg az o szubjektív véleményük.
Nem hinném, hogy bármelyik is "rosszabb" a másiknál. Még nyelvészszemmel
sem.
Üdv
Eszter


_________________________________________________________
Do You Yahoo!?
Get your free @yahoo.com address at http://mail.yahoo.com

Sziasztok!

>Felado : Hunter NYELV #15

>hogy a fenebe' kell mondai azt a zart e-t? Igazan erdekelne.

Nem vagyok nyelvész, viszont használom a két hangot. Nehogy keverjem,
melyiket hogy nevezik, íme két, írásban tehető durva hasonlattal élek:

egyik hang, ha túlartikuláljuk, az "á" felé megy el, és mély hangzása van,
(kicsit palócosnak érzem),

másik az "é" felé mozdul, magas, "nyekergő" (bocs', nem sértésnek szántam)
hang.

Amúgy a "nyekergő" első hangja az "á" szerű, második az "é" szerű,
legalábbis én így használom.

pi

Besenyo Istvan:
>Nem ertenek, mi tortent velem. Szokasos kifejezeseim: "mar
>megint szart gyartottatok", es "ganyolsz mar megint, b*".
>De ez nem tartozik ide.

Igazad van, nem tartozik ide, egyreszt ezert nem kellett volna leirnod,
masreszt meg a stilusod teged minosit ... 
Egyebkent ezt a cikket politikai sikra terelni is off-topic volt itt, a
szemelyeskedes, egymas minositgetese meg me'g inkabb. 

Menyhert Moni

Vajda Tímea:
>ENNI
>  en,      te,      o,        mi,        ti,        ok
>eszem, eszel, eszik, eszunk, esztek, esznek
>ennék, ennél, enne, ennénk, ennétek, ennének
>egyem, egyed, egye, egyuk, egyetek, egyék,

(Csak pontosítok:)
Ez így rendben van, csak nem bizonyítja, hogy az "egyék!" alanyi alakja
nyelvtani értelemben helyes (csak éppen a köznyelv már nemigen használja),
merthogy: innen megint pont a T/3 _alanyi_ felszólító alak hiányzik.
A táblázat utolsó sorában szereplő kijelentő módú, tárgyas "egyék" nem
helytelen is nem is régies hangzású!

Menyhért Móni

 írta:
Filmszinkronban gyakran talalkozunk magazodasrol tegezodesre valo
atteressel. Ezt mibol tudja a fordito? Csak a szituacio, vagy valahogy
jelezni tudja az angol is, hogy most magazodik vagy tegezodik?>>

Ez a szinkrondramaturg szabadsága. Magázódásra általában akkor térünk át,
ha a helyzet és szereplok kapcsolata idoközben megváltozott (elmélyültebb
lett,
idegenbol baráttá/szeretové váltak stb.).
(Persze vannak az angolban is erre utaló jelek: pl.: ha keresztnéven
szólítják
egymást, akkor általában tegezodésnek fordítjuk, ha vezetéknéven szólítják
egymást, akkor magázódásnak.)

Elofordulnak azonban olyan extrém esetek is – pld. sorozatoknál, amikor nem
csak egy dramaturg írja a szöveget, és nem egyeztetnek –, hogy teljesen
váratlanul oda-vissza tegezodnek, magázódnak a szereplok. (Ez sajnos
típushiba.)
Jó volt a kérdés.
Üdv:
Juhászné Nagy Éva
mailto:
http://www.ingyennet.hu/~jl

***Ezzel en is egyetertek. Azok az ismeroseim a legcsekelyebb
mertekben
sem valtoztak az elmult evekben. Talan mar senki nem hivtal fel a
figyelmuket a rossz szohasznalatra?! Hmmm....***

nincs példa... :-((
ma már nem követelmény, hogy közszereplo tudjon artikulálni, ne
vétsen nyelvtani hibákat, legyen szókincse...
én még emlékszem, régebben szilveszteri tévémusorokban
"bakiparádé" volt a bemondók nyelvbotlásaiból
ma, ha egy bemondó tud érthetoen, dadogás nélkül beszélni és még
valami emberi formája is van, egybol médiasztárrá kiáltják ki
:-)) (nyilván nem csak ezért)
az "átkosban" csak a politikusok privilégiuma volt a suk-sük, ma
a demokrácia szent jegyében mindenki olyan pongyolán és trágárul
beszél (meg ír), ahogy akar
a nyilvános beszédhasználat eros színvonalesése nyilván hatással
van közbeszédre; aki visszahallja, hogy más is rosszul használ
bizonyos szavakat, nyelvtani elemeket, az megmarad abban a
hitében, hogy mindketten helyesen beszélnek... :-((
(kedvenceim: a boltba' nem kapható ez+az, illetve ... amikor
elmentem a moziban....)
a gyerekek meg ezt látják/hallják, olvasni úgyse olvasnak, hát
mit várunk...?
így fejlodik a nyelv :-(
üdv
L:C