wrote:
> 
> Sziasztok!
> 
> Valamikor 1980 korul hivatalosan is bevezettek az SI
> mertekegysegrendszert. Az akkori mertekegysegeket 3 kategoriaba soroltak:
> 1) korlatlanul hasznalhato tovabbra is
> 2) a szakteruleten kivul nem hasznalhato
> 3) egyaltalan nem hasznalhato a tovabbiakban
> 
> Lehet, hogy a mikron&Angstrom a 2. kategoriaba tartozik?
> 
> Egyebkent SI mertekegysegekkel is jokat lehet kavarni. A specifikus
> ellenallas mertekegysege Ohm*m2/m, amirol azonnal latszik, hogy R=rho*l/A
> kepletbe illik. Okos emberek elvegeztek az osztast es konzekvensen mindig
> Ohm*m-t irnak. A fe'lvezetoirodalom kizarolag (milli)Ohm*cm-t hasznal.
> Masik pelda: gazturbinak uzemanyagfogyasztasat az angolszasz irodalom
> lb/SHP-hr -ban adja meg [font/(shaft horsepower*hour)]. Itt eleve az SHP
> es a hr ossze van szorozva es nem kivonas van a kobor apacak
> megtevesztesere. :) Europaban mikrogramm/Joule a mertekegyseg, amivel elso
> ranezesre semmit sem lehet kezdeni, csak ha rajon az ember, hogy J=W*s.
> Viszont egy 2000 loeros turbinanak eleg eszement a fogyasztasat ug-ban
> megadni, raadasul masodperces intervallumban es Wattonkent. Sokkal
> ertelmesebb lenne kg/(kW*h)-ban kozolni, de az ora nem mertekegyseg, es
> kulonben is, a kilokat megint ki lehet egyszerusiteni.
> 
> Udv,
> marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

A "Systeme Internationale" (SI) már a 60-as években a méterrendszer
hivatalos alapja volt.
Az Egyesült Államokban nincs államilag előírt, mindenkire vonatkozó 
szabvány. Az állam a National Institute for Science and Technology
(NIST, régebben National Bureau of Standards, NBS) csupán a saját
publikációit szabványosítja. Az American National Standards Institute
(ANSI, a nemzetközi ISO tagja) szabványai nem kötelezők, de vitás
esetekben (pl. életbiztonsági kérdésekben) a bíróságok nagy súlyt adnak
nekik. ANSI 1965-ben elfogadott szabványa "Units and Symbols used in
Science and Technology" a mikront, Angstromot, kalóriát, a másodperc
"sec" rövidítését, stb., "deprecated"-nek nyilvánította, vagyis
használatuk megszüntetését javasolta, az amerikai láb,
hüvelyk, font hagyományos szimbólumaival (',",#) együtt. Ennek ellenére
mindmáig iskolákban a régit tanítják. Az SI alapelve ezzel szemben az,
hogy aki ismeri az SI egységek képzési módját és a 7 alapegységet, az a
tudomány és ipar bármely részének a kiadványait hiba nélkül tudja
értelmezni. Az orvos, aki gázturbinákról olvas ugyanúgy, mint a
turbinatervező, aki saját endokrinológiai laboratóriumi riportját
próbálja megérteni. Egyébként a lóerő is másodpercenkénti energia
egység...

Fábián Egon

> Hogy van az,
> hogy a hattersugarzashoz kepest lehet mozogni, megsincs kituntetett
> koordinatarendszer?

  Ugy, hogy a *fizika* szempontjabol nincs kituntetett rendszer. Igazabol
az alt. rel. pont erre epul. Meg kell nezni, mi az a legegyszerubb
fizikai elmelet, amiben nincs kituntetett vonatkoztatasi rendszer.
Innen 'csak' szamolgatas az egesz :-)
  A hattersugarzashoz kepest viszont van kituntetett rendszer, hiszen
a hattersugarzast a kezdeti feltetelek csinaljak. Ott mar megengedett
a kituntetett rendszer.
  Hasonloan a klasszikus (newtoni) mechanikahoz. Az 'ero aranyos a
gyorsulassal' osszefugges minden inerciarendszerben igaz. Ettol meg
lehet azt mondani, hogy as Jozsi elfutott elottem 10 km/h sebesseggel.

Gyula

Sziasztok!
Voland: nem bantottal meg, van humorerzekem nekem is.
Es van egy sajat gyartmanyu, tudomanyos temaju viccem is:
-A teheneknek vagy a taplalkozastudomany hazai fejeseinek
 nagyobb az IQ-ja?
-???
-A teheneke a nagyobb!!
-Miert????
-Azert, mert a tehenek mar regen megtanultak, hogy (kb.)
 1-es EQ-val taplaljak ujszulott borjaikat, az utobbiak pedig
 meg mindig 2,5-es EQ-val etetnek minket.
/Szoke nos (a tehenek helyett) valtozatban is irhato./

Persze e vicc megertesehez tudni kellene mi is az az EQ.
Mert ez nem az a bizonyos emocionalis intelligenciara
vonatkozo hanyados, hanem az emberi szervezet es mas
elolenyek femhaztartasara vonatkozo ekvivalencia-torveny
szerint definialt ekvivalencia-hanyadost jelenti. Ez az
ekvivalencia-torveny pedig azt mondja ki, hogy az elolenyek
osszes alkalifem szukseglete (ez lenyegeben a Na + K)
kemiailag ekvivalens (egyenerteku) a tobberteku femek
(elsosorban Ca+Mg+Zn+Fe+Mn+Cu+Co+ stb.) szukseg-
letenek osszegevel. Ezek szerint sum(M+) = sum(Mz+).
Vagy maskeppen irva: sum(M+) / sum(Mz+) = 1. Es ezt
a hanyadost elneveztem EQ-nak vagyis ekvivalencia-
hanyadosnak, ami elmeletileg 1, gyakorlatilag pedig vala-
hol 1 kozeleben ingadozik. Emlosoknel az anyatej fem-
tartalma alapjan lehet a legkonnyebben megallapitani,
hogy milyen mertekben igaz ez a torveny. Az emberi
anyatejre eddig begyujtott irodalmi adatok alapjan (a Fulop-
szigetektol zairei, nigeriai, hazai, angliai, sved, USA es
guatemalai) az EQ atlagara 1,00155 erteket kaptam.
Bamulatosan kozel van a torveny altal elmeletileg eloirt
1-hez. A taplalkozastudomany hazai szaktekintelyei
szerinti napi fem szuksegletunk pedig 2,5-es EQ-t ad.
Ez azt jelenti, hogy tul sok alkalifemmel (Na) etetnek,
vagyis elsoznak minket. Folyt.kov. Udv: S. Zoli

>Mi emberek vagyunk itt az uralkodo elolenyek,
>de ezt nem egy okos javito mechanizmusnak,
>hanem az agyunknak koszonhetjuk.
>Udv: S. Zoli 

De az agyunk eppen egy ilyen okos javito
mechanizmus, csak eppen nem a genekben
elofordulo hibat javitja kozvetlenul, hanem
a kornyezetet igazitja a genekhez.
(Ne felejtsuk el, hogy abszolut ertelemben
nincs jo vagy rossz gen, csak az eloleny-
kornyezet relacioban merve!)
Tehat az agy (altalanosan mar az idegrenszer
maga) lehetove teszi a kornyezet megvalasztasat,
fejlettebb esetben (pl ember, de mas allatok is)
mar meg is valtoztatja azt.
Manapsag pedig mar kozvetlenul a hibas gentermeket,
sot geneket is ki tudjuk cserelni.
(ahogy azt Mizsei Janos mar irta is)
Gabor

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: biovegpc05.unifr.ch)

En ugy emlekszem, egy gorog betu: o.
Ket o hangot leiro jel van a gorogben,
az omikron es az omega.
A kiejtesbeli kulonbsegket ne tolem kerdezzetek:-)
Gabor

Kedves Ferenc!

Koszonom valaszodat. Igy mar vilagosabb, de hadd 
kivancsiskodjam tovabb.

> 1. A nyelvek harom osztalyba sorolhatok. 1. Izolalo, 2.
> Agglutinalo, 3. Flektalo nyelvek. 1. Az izolalo
> (elszigetelo) nyelvek legtipikusabbja a kinai.

Eloszor az izolalo nyelvekrol: Kina nagyon messze van, 
nyelve pedig teljesen ismeretlen (legalabbis szerkezetet 
illetoen) szamomra. Ez a fajta nyelvi osztaly csak 
arrafele fordul elo? Europaban nyoma sincs? Es az innen 
nezve nagyon hasonlo tobbi azsiai nyelv (japan, koreai, 
stb.) is ugyanoda sorolhato? Vagy ott is elofordulnak 
tiszta agglutinalo nyelvek? Van-e pelda a ket kulonbozo 
osztaly szoros egymas mellett elesere es 
fennmaradasara, esetleg egymasra hatasara (pl. az angol 
hatasa a kinaira - forditva ez aligha fordulhat elo)?

A masik ket osztalyra innen, Europabol hoztal peldat 
(latin es magyar). Egymasrahatasuk magatol ertetodo.  
Van-e pelda e'lo" flektalo nyelvre (a latin, ugye, holt 
nyelv)? Az ismertebb europai nyelveket tekintve ugy 
tunik, hogy a flektalo latin gyokerekbol indulva mara 
javareszt agglutinalo nyelvve valtak, kiveve persze a 
nyelvtanulast megnehezito kiveteleket. Igaz ez? Ezek a 
kivetelek tenyleg a flektalo multat idezik? (Pl. hogy NAR 
peldajanal maradjak, az angolban is szamos kivetelt 
talalunk arra, amikor a tobbesszamot nem az -s 
toldalekkal, hanem teljesen kulon alakkal fejezzuk ki)

> 2. Az ikes ragozas eredetileg a visszahato ragozast akarta
> kifejezni. Pl. hall (o hall), hallik (ot halljak).

Ez eddig rendben is volna, de hogyan kerult -ik rag az 
olyan igekhez, amik veletlenul sem lehetnek 
visszahatok? Pl. eszik, furdik, azik, jatszik... Raadasul 
az altalad hozott pelda nem is ikes, a szo klasszikus 
ertelmeben. Szoval ez meg mindig nem igazan tiszta 
elottem. Tovabba: Mikor alakultak ki az ikes igek, es 
mikor kezdtek eltunni? Nyilvanvalo, hogy eppen most 
benne vagyunk az eltunes folyamataban, de mennyire 
gyors ez a folyamat? Nehany evtizedes, vagy 
evszazados?

> ...az ikes ragozas elveszitette funkciojat, es
> haszontalan, az egy relacio-egy rag elvet serto csokevennye
> valtozott. Ezert a nyelvkozosseg jo nyelverzeket dicseri,
> hogy lassankent kikuszoboli.

Ezek szerint ha en kijavitom a fiamat, hogy "nem eszek, 
hanem eszem", akkor en kilogok abbol a 
nyelvkozossegbol, melynek nyelverzeket dicserted? :)

Meg egy kerdes, ami csak annyiban kapcsolodik az 
eddigiekhez, hogy itt is egy nyelvi hagyomany 
eltunesenek vagyunk tanui: Nehany helysegnevunk olyan 
ragozasara gondolok, mint Gyorott, Vacott, Pecsett, stb. 
Szoval honnan jon ez a nehany kivetel, es vajon az is a 
nyelvkozosseg nyelverzeket dicseri-e (szerintem aligha), 
hogy ezek a formak is szinte teljesen kikoptak a 
nyelvbol? (meg a kozszolgalati media sem vigyaz ra, 
pedig annak szerintem kutya kotelessege lenne ilyen 
modon is apolni nyelvunket - a BBC English mintajara 
lehetne mondjuk MTV magyar :)

ToZo

Sziasztok !

Jelzem, hogy nyelveszettel nem foglalkoztam az iskolai kotelezon 
kivul, igy infantilis racsodalkozoi megfigyeleseimtol a muveltebbek 
talan megorzongnak.

Az angol nyelv sok rovid szava, es a ragozas szegenyessege 
engem arra enged kovetkeztetni, hogy parancsolgatas lehetett 
az elsodleges funkcioja valamikor, megpedig  olyan korulmenyek 
kozott - ahol nem volt ido lacafacazni.
Nagyot tevedek, ha azt gondolom, hogy az angol szavakat es a nyelvet 
elsosorban hajosok fejlesztettek tokelyre ?

A magyarban is fellelhetok a munkahoz fuzodo rovid szavak
ill. utasitasok, pl. kapd, huzd, lokd, fogd, irtsd, dobd, lodd,
szedd, nyissd, zard, szurd, fuss, jojj, ussd, vagd, ko:pd, hagyd, stb.
Ez is lehetne tengeresz nyelv alapja, vagy munka-nyelv, de valami 
nem tetszik...
Veg, rud, kar, lab, has, vall, nyelv, hat, fej, kez, orr, ful, arc, stb.
Jaj ! Ha a ket felsorolast kombinalom, es rovid utasitasokat
krealok beloluk, az a balsejtelmem tamad hogy netan kinzokamrakban 
fejlodott ki a nyelvunk ? :(
Nem ! Megvan, kulteri harc is lehetett ez ! :)
Lo, kard, tuz, gyozz, kesz.
Mit szoltok ehhez ?  Foglalkoznak nyelveszek ilyen megkozelitesekkel,
vagy en vagyok forradalmi ?

Mas, de erre mar nyelvtanar hivta fel a figyelmemet az olasznal.
Az olasz attol dallamos nyelv, mert sok a tobbszotagu szava,
es a hangsuly, a nyomatek szinte kivetel nelkul az utolso elotti szotagra
esik.  Peldakent amivel eljatszadoztam: A kovetkezo szavak 
olaszosan hangsulyozva - hetente, telente, nyaranta, tintatarto, 
naplemente - olaszos benyomast keltenek.

A magyarban pedig az elso szotag a hangsulyos, a japanok 
pedig epp ellenkezoleg - az utolsot nyomjak meg. Emiatt aztan
nekunk vegkepp nehez japanul csevegni.

Angolt nagyon feluletesen tanultam, es sose hivtak fel ra a 
figyelmemet, hogy a hangsuly helye is lenyeges. Igy aztan nemreg 
eszmeltem ra - egy hangos-szotart kiprobalvan, hogy 
arra is illene kulon figyelmet forditani, ugyanis ha magam
hibasan hangsulyozva tanulok meg egy adott szot, akkor 
ugyanazt a szot mastol helyesen, de hadarva kimondva vegkepp
nem ismerem fel.
Legutobb a 'united' szo hallatan lepodtem meg ezen, mert
kozepen van a hangsuly, nem az elejen. 
Tud valaki szabalyt az angol szavak hangsulyozasara ? 

Udv: zoli

Tobben is firtattak - mi is ez ?
Nocsak, nocsak, masoknal is kihagy a gepezet ? :)

Az omikron az 1990-es Fuggvenytablazatom 7. oldalan talalhato,
majdnem kozepen, alulrol 4.5 centi magassagban. Eleg ? :)

No jo, meg egy kicsit segitek, hatha  a szovegkornyezetbol kiderul: 
...... nu'', kszi', omikron, pi', ro'....

A teljes sorozat valahogy igy kezdodik: alfa, beta, gamma ...
Remlik mar valami ? :))))
Az omikront konnyu leirni a HIX-en : O 

A HIX pedig gorogul : e'ta io'ta khi' 

Mi van meg tisztazando? Talan az OMIKK. (Omikron,Mu'',Io'ta,Kappa,Kappa)
Orszagos Muszaki Informacios Kozpont es Konyvtar.
(Ezt azert irtam, mert naluk is ellenorizheto - nem irtam
 hulyeseget - ha valaki kidobta volna a Fuggvenytablazatat.)

Ezek utan legyen szabad, a tegnap reggel kialvatlanul, vonaton szult 
2. viccemet is eloadni, mert idevag kegyetlenul:

Ovodas az apjahoz: 
-De jo, hogy hazaertel Apa ejfelre ! Nem tudom installalni ezt a programot.
 Folyton kiir valamit, de en nem tudok olvasni.
-Milyen CD ez kisfiam ?
-ABC-s konyv kezdoknek...

Vagy ez nem is vicc ? Huha, akkor vagy elszurtam, vagy megint
elfelejtettem az eredetit, mert tegnap meg kuncogtam ezen magamban... :(

Udv: zoli

Tiszteletem!

Jol emlekszem az elso matematika szigorlatra, amikor a prof a foltett "hany
tetel lesz a szigorlaton?" kerdesre annyit mondott, hogy "Ketto. 1. a gorog
ABC, 2. a matematika."

Szoval:
Alfa, beta, gamma, delta, epszilon, zeta, eta, theta, iota, kappa, lambda,
mu, nu, kszi, omikron, pi, ro, szigma (idaig meg ment fejbol is), tau,
upszilon, phi, khi, pszi, omega.

Regi szep idok...

Laszlo

 irta:

> > Megjegyzem, a celzottabb modositasasok megoldhatok ugy is,
> > hogy megengedettek a tisztan veletlenszeru hibak, de hibajavito
> > mechanizmusok a lancokon bizonyos hibakat utobb kovetkezetesen
> > javitanak.
> 
> Ez pont igy mukodik. Egy javito mechanizmus igyekszik korrigalni a
> masolasi hibakat. Egyes genszakaszokon meg egyenesen elonyos a nagy
> valtozekonysag. Pl. az immun feherjek eseteben a mutacio 
> valosaggal vagtat a hiszton feherjekhez kepest.

Lehet hogy rosszul tudom, de a mutacios rata es a hibajavito rata tudomasom
szerint ugyanaz a teljes orokitoanyagra. A kulonbseg ott van, hogy mennyire
"erzekeny" az adott gen. Egyes genek annyira alapvetoek es annyira "ki
vannak optimalizalva", hogy szinte minden valtozas bennuk bajt okoz,
altalaban az egyed gyors pusztulasat okozva. Igy a termeszetes szelekcio
konyortelenul kiszorja ezeket a mutaciokat, aminek eredmenye az, hogy ezek a
genek hosszu-hosszu idon at szinte valtozatlanok maradnak, akar egymastol
nagyon tavoli fajoknal is majdnem vagy teljesen megegyeznek. Mas genek
eseteben sokkal "megengedobb" a termeszet, a valtozasok szamottevo resze nem
okoz akkora bajt hogy hatranyba hozna a hordozojat, ezert ezek
megmaradhatnak, es igy a gen viszonylag gyorsan valtozik.

 irta:

> Mi is az az omikron?

A gorog abece egyik betuje.

 irta:

> De tegyuk fel, hogy
> letezik ez az okos javito mechanizmus. Mi lenne akkor???
> Akkor letezne a Foldon egy/tobb olyan eloleny, amely az
> ismert evolucios valtozasok sebessegehez viszonyitva
> szeduletes iramban tudna tokeletesedni es minden mas
> elolenyt lepipalna. Ilyen eloleny nincs, igy arra kell kovetkez-
> tetnunk, hogy az okos javito mechanizmus nem letezik.

Szvsz hibas a kovetkeztetesed (bar abban egyetertunk, hogy a mutaciok javito
mechanizmusa nem intelligens :-)
Ha ugyanis letezik ilyen eloleny, akkor - ahogy mondod - minden mas
elolenynel gyorsabban alkalmazkodna a kornyezeti valtozasokhoz, azaz
kiszoritana a tobbieket es hamarosan csak az o utodai maradnanak meg.
Onnantol fogva pedig megszunne az alkalmazkodasbeli kulonbseg, mindenki
megint egyforma eselyekkel indulna. Ha letezik (letezett) ilyen eloleny,
akkor minden ma elo leny az o leszarmazottja.
Peter

ki mit tud errol?

http://content.health.msn.com/content/article/1728.92943

People Who Are Prayed for Fare Better
By  Jeanie Davis


Nov. 6, 2001 -- Here's more evidence that -- in medicine, as in all of
life -- prayer seems to work in mysterious ways.
In one recent study, women at an in vitro fertilization clinic had higher
pregnancy rates when total strangers were praying for them. Another study
finds that people undergoing risky cardiovascular surgery have fewer
complications when they are the focus of prayer groups.
The fertilization study -- conducted at a hospital in Seoul, Korea -- found
a doubling of the pregnancy rate among women who were prayed for, says
Rogerio A. Lobo, MD, chair of Obstetrics and Gynecology at Columbia
University School of Medicine in New York City. His study appears in the
September issue of the Journal of Reproductive Medicine.
"It's a highly-significant finding," Lobo tells WebMD. "I'm first to say we
don't know what this means."
The randomized study involved 199 women who were undergoing in vitro
fertility treatments at a hospital in Seoul, Korea, during 1998 and 1999.
All women were selected for the study based on their similar age and
fertility factors, Lobo tells WebMD.
Half the women were randomly assigned to have one of several Christian
prayer groups in the U.S., Canada, and Australia pray for them. A photograph
of each patient was given to "her" prayer group. While one set of prayer
groups prayed directly for the women, a second set of prayer groups prayed
for the first set, and a third group prayed for both groups.
Neither the women nor their medical caregivers knew about the study -- or
that anyone was praying for them.
"We were very careful to control this as rigorously as we could," Lobo tells
WebMD. "We deliberately set it up in an unbiased way." That meant not
informing patients they were being prayed for, so it would not influence the
women's outcome. Whether the patients were praying for themselves -- or if
others were praying for them -- "we don't know," he says.
The women in the "prayed for" group became pregnant twice as often as the
other women, he says.
"We were not expecting to find a positive result," says Lobo. Researchers
have re-analyzed the data several times, to detect any discrepancies -- but
have been unable to find any, he says.
Lobo admits there may be some "biological variable" that they have not
discovered, which could account for the high success rate among the
prayed-for women. He and his colleagues are already planning a follow-up
study also involving in vitro fertilization.
The second study involves 150 patients -- all having serious heart problems,
all scheduled for a procedure called angioplasty, in which doctors thread a
catheter up into a clogged heart artery, open it up, and insert a little
device called a stent to prop it open.
Patients who were prayed for during their procedure had far fewer
complications, reports lead author Mitchell W. Krucoff, MD, director of the
Ischemia Monitoring Laboratory at Duke University Medical Center and the
Durham Veterans Administration Medical Center in Durham, NC.
His study appears in the current issue of the American Heart Journal.
Krucoff enrolled 150 patients who were going to have the stent procedure,
and then randomly assigned them to receive one of five complementary
therapies: guided imagery, stress relaxation, healing touch, or intercessory
'off site' prayer -- which meant they were prayed for by others, or to no
complementary therapy.
All the complementary therapies -- except off-site prayer -- were performed
at the patient's bedside at least one hour before the cardiac procedures.
Seven prayer groups of varying denominations around the world -- Buddhists,
Catholics, Moravians, Jews, fundamentalist Christians, Baptists, and the
Unity School of Christianity -- prayed for specific patients during their
procedures.
Each prayer group was assigned names, ages, and illnesses of specific
patients they were to pray for. None of the patients, family members, or
staff knew who was being prayed for. None of the patient-prayer group
matchings were based on denomination.
"This was a very rigorously controlled study, just as we would look at any
therapeutic -- a new cardiovascular drug, a new stent -- and see the results
in terms of patients' outcomes," Krucoff tells WebMD. The goal was to
determine which therapies warranted further study in a bigger trial.
Those in the "prayed for" group had fewer complications than any of the
patients, including those receiving other complementary therapies, he says.
"Although it's not statistical proof, it's not certainty, it is
suggestive -- to the point that we've already begun a phase II trial."
He has already enrolled more than 300 people in a phase II study.
Why did prayer produce the best outcome? "There are no satisfactory
mechanistic explanations," he says. That's why studies that measure
patients' outcomes are best for this kind of study, he says. Even if you
don't understand why it's happening, at least you have something to
measure -- how the patient did."
Both studies are "well-controlled," preliminary trials "providing more
evidence that there's something to it all," says Blair Justice, PhD,
professor of psychology and psychobiologist (mind-body medicine) at the
University of Texas School of Public Health in Houston.
Justice, who has followed prayer research for several decades, reviewed the
reports for WebMD.
"Research into prayer has been going on a lot longer than is reflected in
mainstream journals," Justice tells WebMD. "Since the 1980s, there have been
several well-controlled prospective studies, good evidence that this wasn't
some product of a good imagination."
Some of the studies conducted in Europe involved nonhuman organisms --
enzyme cells, bacteria, plants, animals -- which could not be affected by
other complicating factors, including faith. Groups were assigned to pray
for their growth; then the prayers were reversed, and people were praying
against growth. Each time, the plants responded according to the focus of
the prayers.
"There seems to be something to it," he says.
While current technology does not allow researchers to understand the
mechanism behind prayer -- what makes it work -- it's much like gravity and
other natural phenomena that were considered mysterious forces by earlier
cultures, Justice tells WebMD.
"Keppler was accused of being insane when he said tides were due to the tug
of lunar gravity, even Galileo considered it to be ravings of a lunatic --
until Marconi proved the theory," he says.
"It's just like anything else, you don't have to believe in it for prayer to
have an effect," says Justice.

>Ebbol nekem nem egeszen vilagos a kulonbseg a ragaszto es a hajlitgato
>nyelvek kozott.

A ragasztoban mindig ugyanaz az elem szerepel, a hajlitoban tobbfele. (Mint
a svedben.) Persze, a hajlitoban sem kotelezo minden esetben tobb ragot
hasznalni. Tovabba: a hajlitoban maga a to is megvaltozhat. Lasd angol see,
saw, seen.

Ferenc