Hello,

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Tajti ( 33 sor )
> Idopont: Fri Feb  1 11:23:21 CET 2002 NYELV #23
> szetcsocsalt. Vagy 350 eves :-). Szoval en inkabb jomodu parasztkent
> neveznem oket.

Most akkor te vagy a jomodu paraszt vagy oseidet veled annak?

Ha oseidet, akkor helyesen: 

"Szoval en inkabb jomodu parasztoknak neveznem oket."

Udv,

awender

Hello,

>"Quidquid agis prudenter agas et respice finem"

Ket megfejtes erkezett. 

Az elso resz: "Bármit teszel,"

Mindkettonel egyezett.

A masodik reszben a:  "bölcsen tedd,"

Szerintem a helyes

Most mar csak az "et respice finem" megoldasa hianyzik. Erre 
mindket fordito elegge masfajtat irt. Melyik a pontosabb?

Illetve jo lenne ha vki egy forditasnal leirja a velemenyet, akkor 
odairna, hogy mennyire jartas a dologban. Pl. fordit belole nap mint 
nap vagy az altalanosban a szakkoron foglalkozott vele utoljara. 
Ezt tobbi nyelvnel is esetleg erdemes lenne megjelolni. Egy 
szofordulattal kapcsolatban inkabb hiszek egy nyelvteruleten 
elonek, mint egy nyelvtanarnak Mo-n.

Udv,

awender

A szolasok temajaban alapmunek tekintett "Mi fan terem?" szerint az 
"itt a kezem, nem disznolab" szolasba azet kerult eppen a diszno laba, 
mert a "disznolab" jelenthet puskat is.
Azt viszont nem adja meg, hogy miert pont a diszno (es nem a kecske, 
kutya) labanak van fegyver jelentese. Tud valaki magyarazatot?

Udvozlettel:
Szegedi Ga'bor , http://gszegedi.freeweb.hu)
Szivesen nezek TV-t. Neha be is kapcsolom!

Az ismert szolas szerint "kirug a hambol", viszont a szinten 
ismert nota szerint "ki kell rugni a hamfabol". 
Most akkor hambol vagy hamfabol?

Szegedi Ga'bor , http://gszegedi.freeweb.hu)
Szivesen nezek TV-t. Neha be is kapcsolom!

La'ng Attila D.:
>a lexikális szókincset: egy mai élő nyelvnek több százezres szókincse
>van. Mennyit ismer ebből a nyelvileg művelt ember? Húszezer már nagyon
>nagy szám. Egész életünket azzal tölthetnénk, hogy anyanyelvünket
>próbáljuk megismerni -- de utána nincs másik életünk, ha más

Igaz. Jo pap is holtig tanul, meg a nem pap is. A tanulas tempoja
egyenenkent eltero, de azert nagyjabol meg lehet hatarozni egy elvarhato
tanulasi sebesseget. Nem csak a szavak szamaban, hanem helyesirasban,
valasztekossagban, mondatszerkesztesben. Igy az egyes eletkorokhoz lehet
kotni nyelvtudasi szinteket.
Persze alapvetoen az a baj, hogy a nepesseg eleg nagy resze megelegszik
parezer (vagy parszaz) szoval, es azzal a nyelvtannal, amit a szomszeg kofa
standjarol vagy a tv-bol hall. Az megiscsak elkeserito, hogy egy tiszantuli
faluba kimegy a riporter es foliratozni kell az interjut, mert nem lehet
erteni hogy mit mondanak. Es nem a tajszolas furcsa kiejtese miatt, hanem
mert olyan durvan elter a fogalmazas a helyestol. Ez a problemak gyokere.

Udv.:

Kedves Awneder!

On 4 Feb 2002 at 7:34,  wrote:

> > Felado :  [Hungary]
> > Temakor: Re: Tajti ( 33 sor )
> > Idopont: Fri Feb  1 11:23:21 CET 2002 NYELV #23
> > szetcsocsalt. Vagy 350 eves :-). Szoval en inkabb jomodu parasztkent
> > neveznem oket.
> 
> Most akkor te vagy a jomodu paraszt vagy oseidet veled annak?
> 
> Ha oseidet, akkor helyesen:
> 
> "Szoval en inkabb jomodu parasztoknak neveznem oket."

Igazad van! A "Szoval" sem igazan stilusos. :-( Mentsegemul elmondom, hogy 
szinte soha nem tudok egy levelet egyben megirni, mert mindik 
megszakitanak... :-)

Bocs && kosz && udv From:, a hajdu

HUNTER

> Miért? Én ezt kötőjellel írnám, mint ahogy azt a naplófájl-könyvtárt
> is, amit Lajos kérdezett nemrég. Semmiféle szabályra nem tudok
> hivatkozni, és nem is akarok, mert szerintem nem a szabály mondja,
> hogy kötőjellel, hanem a szó értelme követeli meg.

  A szó értelmének semmi köze a kötőjelhez. Ez tévedés. Nemrég írtam:
semmi értelme annak az újságírói bolondságnak, hogy kötő-jellel köt-ik
össze-vissza a szav-akat (cikkek címeiben bármely összetett szó
előfordulhat így: Medve-tánc, Csiga-tészta, Macska-jaj), és ezzel
próbálják felhívni az olvasó figyelmét, mintha táblát akasztanának rá,
_FIGYELEM! Az alábbi szó átvitt értelemben átvittértendő, jelentése
ebben az esetben NEM azonos az eredeti szótári jelentéssel! WARNING!
ACHTUNG! A szót ebben az esetben viccesen értettük! Viccesen!
Viccesen!_
  Majd mindjárt röhögök.

> Mivelhogy az összetett szó 3 szóból áll, valahogy meg kell
> határozni, hogy értelmileg melyik kettő tartozik össze. Ha úgy
> tetszik, zárójelezni kell, mint pl. egy matematikai kifejezést.
> Szerintem.

  Ez nem matematika, hanem nyelvtan. Miért nem zárójelezed a (jelzős
kifejezéseket), amelyek szintén különböző mélységben tartozhatnak
össze? Nem azonos a (hosszú, barna hajú) férfi és a hosszú, (barna
hajú) férfi: egyik esetben a haj a hosszú, a másikban a férfi. Ez a
helyesírás semmivel nem különbözteti meg, milyen jó lenne hát
zárójelezni, esetleg azonos számokkal jelölni vagy azonos színnel írni
az összetartozó elemeket. De ez nem matematika.

> A HIX AUTOt olvasva minden nap talalkozni a "kasztni" szoval. Nem
> "kaszni" lenne esetleg? Erdekes, hogy sokan hasznaljak, es meg senki
> sem szolt erte. Lehet, hogy en gondolom rosszul?

  Szerintem a kaszni egy főnévi igenév. Mivel a szó a német Kasten, láda
átvétele, a t betűnek minden létjogosultsága megvan. A kiejtésben már
inkább elhomályosult, de kiejthető.

RACSKÓ TAMÁS

  Köszi a szómagyarázatokat!

> Más: Vélhetem úgy, hogy a nekem szóló fenti kérdésed után a
> cikkedből kimaradt Besenyő Pityu adresszációja? Ui. a további, az én
> nevem alatt futtatott és általad megválaszolt idezéteket tőle
> származnak.

  Ööö... igen. Határozottan vélheted úgy, a szokásos elbambulás esete
forog fenn. Mindkettőtöktől elnézést kérek.

FERENC

>>Melyik ország,
> Ezer bocsánat, én a nagy Országhra (Orszagh László: Angol-Magyar
> Nagyszótár) gondoltam...

  Nos, van némi különbség... :)

> Bocsánat, én nem fűt, hanem füvet szoktam nyírni...

  Egyetértek, én pedig füvet-fát ígérek. Abszolúte komolyan.

EDINA

> Kulon koszonet azon tipptarsaknak, akik vettek a faradtsagot, es ha
> hallottak valami butasagot, elkuldtek a weblapra. (Bo'ka Bela, Zita,
> Emoke)

  Úgy kell Neked, másét gyűjtögeted, hát a Tied se marad ki. :)
  A fáradság és a fáradtság két külön dolog. A fáradság a fárad ige
főnévvé alakítása, és fáradozást jelent. A fáradtság viszont a fáradt
melléknévi igenév főnévvé alakítása, és fáradt állapotot jelent. A sok
fáradság eredménye a fáradtság.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
KANCSAL = Olyan ferfi, aki a felesegere nez, de a szeretojet latja.

A NYELV 0023-ban írta Racsko' Tama's >:
>Az embernek altalaban a vesszo kitetelevel vagy nem kitetelevel van
>problemaja: a mai szabalyzatunkban pedig eloszor arrol kell dontened, hogy
>most tagmondatok, vagy csak mondatreszek koze akarod vagy nem akarod
>beirni. Nem csoda, hogy el-eltévednek a nepek benne.
Ez a megoldás az 1984-es szabályzat újítása, és nagyon büszkék rá az
alkotók, hogy így mennyivel könnyebb megtalálni a probléma megoldását.
Merthogy azt tudom, hogy most épp tagmondatokat akarok elválasztani
egymástól, erre felkínálja a szabályzat a megoldásokat. Amúgy szerintem is
idealisztikus megközelítés; viszont az Írásjelek rész elején van egy utalózó
felsorolás.

Üdv: Attila

A NYELV 0023-ban írta :
>>jelrendszer, és ezzel egyidejűleg létezik a nyelvezet szó is, aminek a..."
>Az "és" elé pedig szerintem nem teszünk vesszôt.
>Csak azóta figyelem ennyire, amióta felvilágosítottak jónéhányan ( nagyon
>is jól tették), hogy hogyan kell a vesszôt használni.
Az a kár, hogy rosszul világosítottak. Az és, s, meg, vagy elé akkor nem
teszünk vesszőt, ha mondatrészeket választanak el, ha tagmondatokat, akkor
igen: tehát a fenti vessző tökéletes volt.

Üdv: Attila

A NYELV 0024-ban írta La'ng Attila D. >:
>  Az enyém jó. Mondjuk hármas-négyes osztályzat között. Az a gond, hogy
>ami nincs szabályozva ebben a műben, az gyakorlatilag sehol sincs,
Javaslom akkor böngészésre a Helyesírási és tipográfiai tanácsadót (1.
kiadás: 1971, 2. javított, bővített kiadá: 1972). Sajnos, alig hozzáférhető,
de van. (A példáidra a válaszok ott megtalálhatók.)

>  Súlyosabb gond, hogy elavult szabályokat is tartalmaz. Már 1985-ben se
>volt időszerű, amit a 199. pont mond: "Ha a címeket szövegbe
>illesztjük, általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más
>módon kiemelni. [...] Elterjedt szokás azonban az egyedi címek
>idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is". Ez az
>elterjedt szokás ma már egyértelműen hibának számít, amit mindig
>javítunk.
Miért lenne hiba? Az is gyakori megoldás, hogy a címeket kurziváljuk, de ha
a kurziválás már lefoglalódott valamire, nincs jobb, mint az idézőjelezés,
amit egyébként én sem szeretek, de alkalomadtán élek vele. (Szabályos a föl
igekötő, az avval stb., ennek ellenére mindig kikorrigálom őket. A korrektor
lehet nyugodtan szigorúbb a szabályzatnál.)

Üdv: Attila

A NYELV 0024-ban írta Szegedi Ga'bor >:
>"A Karpotlasi Jegytulajdonosok Erdekvedelmi Egyesuletenek
>kepviseloit..."
Kárpótlásijegy-tulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete

Üdv: Attila

A NYELV 0024-ban írta Szegedi Ga'bor >:
>Engem egy idegen kovet kovet.
Ennek a klasszikus, második világháborús, munkaszolgálatos vicc változata,
amely még egy csavart tartalmaz:
-- Mit csinál?
-- Török követ.
(Azt hiszem, ennél jobban volt fogalmazva az eredeti, de hát nem jut jobban
az eszembe.)

Üdv: Attila

A NYELV 0024-ban írta Racsko' Tama's >:
>Kétféleképp mondhatjuk: 'Lemosatom az autóm(at), autód(at)'; de a
>többi alakot már csak tárgyraggal: 'Lemosatom az autóját, autónkat,
>autóitokat, autójukat'.
Nekem még a Lemosatom az autónk, autóitok, autójuk is elcsúszik, bár
kétségtelenül élőnyelvibb, a *Lemosatom az autója azonban számomra is
nonszensz.

Üdv: Attila

A NYELV 0025-ban írta Hunter >:
>A HIX AUTOt olvasva minden nap talalkozni a "kasztni" szoval.
>Nem "kaszni" lenne esetleg? Erdekes, hogy sokan hasznaljak, es meg
>senki sem szolt erte. Lehet, hogy en gondolom rosszul?
Én kasztnit szoktam mondani, de a Royal bútoros rigmusban pl. biztosan
kaszni van (különben a rím bukna). Helyesírási szótárban nem találni, a
Bakos-féle Idegen szavak és kifejezések kéziszótára a kasztnit adja
főváltozatként (a kaszninál csak utalózik). Engem a Webmesteren a kundcsaft
szokott szórakoztatni. 

Üdv: Attila

A NYELV 0025-ban írta Hunter >:
>>> Akkor a hónapnév-rendszer-t miért írod kötőjellel?
>>  Így írtam? Jé, így írtam. Elbambulás esete forgott fenn. :(
>Miért? Én ezt kötőjellel írnám, mint ahogy azt a naplófájl-könyvtárt is,
Mindkettőt hibásan. :-((

>amit Lajos kérdezett nemrég. Semmiféle szabályra nem tudok hivatkozni, és
>nem is akarok, mert szerintem nem a szabály mondja, hogy kötőjellel, hanem
De, szabály mondja meg. A kötőjel-használati szabályok ráadásul elég
egyértelműek, egyértelműbbek a különírás-egybeírás közti döntésnél.

>szó értelme követeli meg. Mivelhogy az összetett szó 3 szóból áll, valahogy
>meg kell határozni, hogy értelmileg melyik kettő tartozik össze. Ha úgy
>tetszik, zárójelezni kell, mint pl. egy matematikai kifejezést. Szerintem.
De ezt csak a mozgószabálynak, illetve a szótagszámlálás szabályának a
feltételeiben megfogalmazott esetekben kell megtenni.
Csináltam egy kis segédanyagot: http://ludens.elte.hu/~wad/ke/

>Én soha nem szerettem szabályokat tanulni, szerencsére a nyelvérzékem
>elég jó ahhoz, hogy ne tegyem. Tehát ha rosszul érzem, akkor az ezért van.
Mindig azt szoktam mondani, hogy igazán jól helyesírni csak tudatosan lehet.

Üdv: Attila

Sziasztok!

Most láttam a film 3. részét a tv-ben. Egyvalami nagyon feltűnt: hova lettek
a fekete manus beszédéből azok a jellegzetes pattogó hangok, amiket az első
két részben olyan jól lehetett hallani? Lehet, hogy valami egész más nyelven
beszélt?
--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-
"Te is mosolyognal, ha tudnad, amit Mona Lisa is tudott."

Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik hasznos és 
érdekes információkat közöltek a hónapnevek, magázódás és 
volt/vala témákban, különösen Racskó Tamásnak és Láng 
Attilának. Sajnos, a Nyelv olvasásával folyamatos 
restanciában vagyok, eddig még csak a 19. számig tudtam 
átböngészni a listát.

Látom, számos szlavisztikus is jelen van a listán, 
bizonyára meg tudják mondani, honnan erednek a "Kanizsa, 
Kanjiza, stb" és a Brod" helységnevek? 

Továbbá szívesen látnék egy kis helységnév gyűjteményt, 
melyekben a fenti két elnevezés szerepel. Általam ismert 
helységnevek: Nagykanizsa (még jó), Magyarkanizsa a 
Bácskában, Slavonski Brod (Horvátország), Bosanski Brod 
(Bosznia, előbbivel szemben, a Száva túlpartján), Havlickuv 
Brod (Csehország), Vissy Brod (Csehország).

Ezentúl érdekelne a "Keresztúr" elnevezés eredete is, 
valamint egy listagyűjtemény: Rákoskeresztúr, 
Murakeresztúr, Sopronkeresztúr, Balatonkeresztúr, 
Székelykeresztúr, Bodrogkeresztúr... lehet folytatni a 
listát.

Moi-meme

Kedves Hunter!

hix.nyelv #25, :
> A HIX AUTOt olvasva minden nap talalkozni a "kasztni" szoval. Nem "kaszni" 
> lenne esetleg? 
A "kasztni" a helyes: ez az irodalmi német "Kasten" 'láda, doboz' 
bécsi nyelvjárási változata. A "kaszni" az az a hangsor, ahogy 
a gyakorlatban ejtjük a mássalhangzótorlódást feloldva.

Kedves Ferenc!

hix.nyelv #25, :

> Bocsánat, én nem fűt, hanem füvet szoktam nyírni...
Pedig szerintem nyugodtan nyírhatnál "fűt" is. Egyrészt szerintem a 
beszélt köznyelvben ez elfogadott alak, másrészt a Magyar nyelv 
szóvégmutató szótára az alábbi "fű"-összetételű szavak esetén jelzi 
is a "-fűt" tárgyesetet: "szegfű" (itt nincs is "-füvet"!), 
"székifű", "székfű" (itt sincs "-füvet"!), "szikfű", "tüdőfű", 
"vérfű", "vasfű".

Kedves Gábor!

hix.nyelv #25, Szegedi Gábor:
> csunya / csuf / rusnya. Helyes a fenti harom ertelmezes, vagy az
> illeto szavak mas arnyalatokat fejeznek ki? 
Szerintem e szavak értelmezésében enberről-emberre nagy a 
változatosság. Az én számomra ezek az alábbiakat jelentik (de másnak 
lehet, hogy más):
* "csúnya": semleges stílusárnyalatú: 'nem szép, kellemetlen'
* "csúf": mint a "csúnya", de egyben azt is kifejezem vele, hogy nem 
tetszik (W. Matthau csúnya, de nem csúf.). Ezzel együtt akkor 
használom, ha irodalmiasan, urbánusan akarok fogalmazni.
* "rusnya": Ua. mint a "csúf", de rusztikus stílusban. Emberre 
vonatkoztatva azonban sértő.
* "ronda/randa": számomra a két alak felcserélhető, és a "csúf" és a 
"rusnya" közt helyezkedik el, vi. familiáris stílusú.

Szia Attila,

>   Beszilj egyes szamban, kirlek. In nem nevezek 
tarsadalmakat
> primitmvnek.

A tobbes szam nem feltetlenul terjed ki rad. Igenis sok 
helyen lehet olvasni a "primitiv tarsadalmakban..." 
szokapcsolatot, ami egyaltalan nem jelent butat, ostobat. 
Ez persze csak pelda volt arra, hogy ezt a szot nem 
feltetlenul negativ ertelemben hasznaljuk. A ragogumi sem 
csak Orbitot jelenthet.

> A m{szaki nyelv irzisem szerint
> igencsak eltir a kvznyelvtul, szamos kifejezist alkalmaz 
eltiru
> szemantikai irtikkel.

Nem eppen errol beszeltem. A frappans, neha meglepoen 
primitiv (es ezert nagyszeru) megoldasok legtobbszor nem 
szemantikailag kulonboznek a hagyomanyosaktol, hanem egy-
egy zsenialis otlet megvalositasaval gyokeresen elterhet a 
kezelt adathalmazok szerkezete ill. az algoritmusok teljes 
szervezese. A nyelvnek, mint eszkoznek szinten nem jelent 
negativ kritikat az, ha valamilyen szempontbol primitivnek 
neveztetik: mas szempontbol ugyanaz a tulajdonsag pozitivan 
uthet vissza. Olyan ez, mint a "fekete". Van, ami akkor jo, 
ha fekete, es van, ami akkor rossz. Onmagaban a "fekete" 
szo nem negativ.

>   Egy nyelvet soha nem lehet a maga teljessigiben 
megismerni. Vedd akar
> a lexikalis szskincset: egy mai ilu nyelvnek tvbb 
szazezres szskincse
> van. Mennyit ismer ebbul a nyelvileg m{velt ember? 
Hzszezer mar nagyon
> nagy szam.

Nem csak szokincsrol van itt szo. Nap mint nap hallom 
a "nem-e kellene?" es hasonlo nyelvi gaztetteket. De 
szokincsben is (figyeled ezt a mondatkezdest?) elofordul, 
hogy egy idegen nyelvet kozepfokon beszelo magyar kollega 
keptelen magat kozepfokon magyarul kifejezni, vagy egy 
alapszintu keresztrejtvenyt felig is megfejteni. 
Szerencsere nem sok ilyet ismerek, epp csak harmat 
elrettento peldanak. Ugyanilyen eset idegen nyelv ismerete 
nelkul sajnos meg gyakrabban elofordul. Leginkabb 
kozertben, piacon tapasztalom.

Pityu

>A HIX AUTOt olvasva minden nap talalkozni a "kasztni" szoval.
>Nem "kaszni" lenne esetleg? Erdekes, hogy sokan hasznaljak, es meg
>senki sem szolt erte. Lehet, hogy en gondolom rosszul?

Lehet. A kérdéses szó a német Kasten = láda, doboz szóból származik, tehát
van benne t. A "kaszni" azonos a "kasztnival", csak hanyagul ejtve.

Ferenc

Ma'rtonfi Attila:
>Az 1999-es Magyar helyesírási szótár azonban (elvileg) kompatibilis az
>1984/1988 keltűekkel (azért csak elvileg, mert három szócikket módosítottak:
>cigány, kompatibilis, szent; 
Mit kellett módosítani a "cigány" és a "szent" szavakon? Nem látok semmi
helyesírási nehézséget. (a kompatibilis hosszú í-jének elvesztése azonban
ma is fáj :))

Attila

Sziasztok,

Hunter tipptarsunk vette a faradsagot, es kijavitott: akik irtak, nem
"faradtsagot", hanem faradsagot vettek.
Nem szep, hogy en tevedek, ha mar nyelvorkodom, az a minimum, hogy javitsam
a hibamat.

Udv:
Edina
 ***
meg mindig: www.nexus.hu/magyarnyelv

* A HIX AUTOt olvasva minden nap talalkozni a "kasztni" szoval.
* Nem "kaszni" lenne esetleg? Erdekes, hogy sokan hasznaljak, es meg
* senki sem szolt erte. Lehet, hogy en gondolom rosszul?

miután a német Kasten-bol jött (láda, doboz, szekrény), szvsz teljesen
mindegy...
a lekicsinylo /kedveskedo?/ hangulati tartalmán nem változtat :-)
üdv
PL::