Tisztelt NYELV!

>Az igeket kijelento, felteteles es felszolito modokban lehet hasznalni.
>Ezek
>mellett az olasz, az angol (es valoszinuleg meg jonehany mas nyelv)
>ismeri a
>kotomod fogalmat is. Hogyhogy a mi nyelvunkben ilyen nincs?

Az altalam ismert nyelvekben - az angolban, a nemetben es az olaszban
(mersekelten ismerem) - szerepel a kotomod mint igemod.

Az angolban ritkan hasznaljak, altalaban kivansagok, felszolitasok
ifejezesere hasznaljak
peldaul:

1. Megszokott kivansagokban
* May God be with you.
* (Isten legyen veled!)

2. Targyi mellekmondatokban
* I would like that you be here tomorrow morning.
* (Azt szeretnem, ha holnap reggel itt lennel.)

3. Vagy megszokason alapulo, de szinten Subjunctive szerkezeteknel:
* If need be, I can look for some more information.
* (Ha szukseges, tobb infonak is utananezhetek.)

4. Egy regi kedvenc peldamondatom a Past Subjunctive (multidegu kotomod)-ra
(masodik tagmondat):
* Little Lucy started laughing with her mouth widely open, as though she
were being tickled.
* A kis Lucy torka szakadtabol nevetni kezdett, mintha csak csiklandoztak
volna.

5. Tipikusan:
* It's high time I went to sleep.
* (Legfobb ideje, hogy aludni menjek.)

Az 1, 2, 4 es 5-os esetek rendkivul jellemzoek.

A nemet ketfele kotomodot ismer. A Konjunktiv I (Indirekte Rede) fuggo
beszed kifejezesere szolgal, gyakorlatilag kifejezheto vele felszolitas,
ohaj, bizonytalansag is.
1. Konjunktiv Präsens (jelen ideju kotomod)
* Der Schuler behauptete, dass er krank sei.
* (A diak allitotta, hogy beteg.)

2. Konjunktiv Perfekt (mult ideju kotomod)
* Die Frau gab an, dass sie im Garten niemand gesehen habe.
* (Az asszony, azt vallotta, hogy senkit nem latott a kertben.)

3. Konjunktiv Futur I (jovo ideju kotomod)
* Das Paar hoffte, dass vor der Hochzeit alles rechzeitig erledigt werden
würde.
* (A par remelte, hogy az eskuvo elott minden idoben elrendezesre kerul.)

Letezik tovabba a Konjunktiv II (kb. felteteles mod):
1. Konunktiv Präteritum (felteteles jelen ido):
* Wäre die Tür nicht geschlossen, könnte jedermann das Zimmer betreten.
* (Ha az ajto nem lenne zarva, barki belephetne a szobaba.)

2. Konjunktiv Plusquamperfekt (felteteles mult ido):
* Wenn die Hausaufgabe gemacht worden wäre, hätte ich jetzt ausgehen dürfen.
* (Ha a hazi feladat kesz lett volna, elmehettem volna szorakozni.)

3. A würde-alak egy oszvermegoldas a bonyolodas elkerulesere. Az angol
hasznal meg hasonlot a felteteles modjaban:
* Ich würde gern ins erlebnisreiche Griechenland reisen.
* (Szivesen utaznek az elmenydus Gorogorszagba.)

4. Erdemes azonban megfigyelni, hogy a nemet felszolitasban a T/1 es T/3
szemelyekben a KOnjuunktiv Präsens alakjait kolcsonzi.
* Seien wir ruhig.
* (Legyunk nyugodtak!)

Az olaszban is kifejezhet bizonytalansagot, ohajt, remenyt, de ugyanugy
szerepe van a felszolitasban is.
1. Congiunctivo Presente (jelen ideju):
* Voglio che tu esca da qui.
* (Azt akarom, hogy kimenj innen.)

* Te lo racconto a condizionale che tu non lo dica a nessuno.
* (Elmeselem Neked azzal a feltetellel, hogy nem mondod el senkinek.)

2. Congiunctivo Passato (mult ideju)
* Credo, che tu abbia gia letto questo libro.
* (Azt hiszem, te olvastad mar ezt a konyvet.)


Mint megfigyelhettuk, a harom nyelv a sok-sok kulonbseget leszamitva
alapvetoen megegyezik a kotomodot tekintve. Most egy mondat mind a negy
nyelven:
I would like that he be here.
I will dass er hier sei.
Voglio che lui sia qui.
Azt akarom, hogy itt legyen.

A magyarban a felszolito alak tolti be ezt a szerepet.

Azt akarom, hogy a szilabol viz fakadjon.
Azt akarja, hogy a folyo eszak fele folyjon.

Sajnos nem tudok sokat arrol, hogy a magyar nyelvben valaha letezett-e
kotomod, de gyantom, hogy a kozepkori latin hatasa ranyomhatta a belyeget a
hazai nyelvhasznalatra is. Mindezt azert gondolom igy, mert a passziv
szerkezetet is hasznaltuk: "Kozhirre tetetik.", "Az iras kinyilvanittatik."
Ma mar kreativabbak vagyunk es azt hasznaljuk helyette, hogy "Kozhirre
tetelre kerul.", "Az iras kinyilvanitasra kerul." vagy "Az irast
kinyilvanitjak." Ilyen szempontbol a felszolito mod bizonyos tulajdonsagai -
hangsulyozom az en feltetelezeseim szerint - lehetnek akar korabbi igeidok
es -modok maradvanyai.

Aki viszont a magyar nyelv valtozasaiban jaratosabb, szivesen vennem, ha
leirna foleg a kotomoddal es a passziv szerkezettel kapcsolatban, milyen
modon kapcsolodnak - ha kapcsolodnak - a magyar nyelvhez.

< Mark >
    

UIN: 3126166

A jelen forumon is tobbszor emlegetett torveny most lep hatalyba. Az 
MTI internetes hirei kozt talaltam:
>>>
Hétfőtől hatályos a magyar nyelv használatáról szóló törvény 
Budapest, 2002. február 17. (MTI) - Hétfőn lép hatályba a gazdasági 
reklámok és az üzletfeliratok, továbbá az egyes közérdekű közlemények 
magyar nyelvű közzétételéről szóló törvény. 
Az Országgyűlés tavaly november 27-én fogadta el a jogszabályt, amelynek
elkészítését - az Igazságügyi Minisztérium szerint - az utóbbi 
évtizedekben bekövetkezett gyors technikai fejlődés indokolta, aminek 
következtében jelentős idegen nyelvi hatás érte a magyar nyelvet. 
A törvény nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát. 
A jogszabály értelmében a magyar nyelvű sajtóban és médiában közzétett 
információkat, illetve a gazdasági reklámok szövegét magyar nyelven is 
közzé kell tenni, kivéve a vállalkozások és az áru nevét. 
Ezen kívül az üzletek elnevezését és egyéb feliratait, valamint a 
közérdekű közleményeket magyar nyelven is meg kell jeleníteni. 
A jogszabály nem vonatkozik a magyar nyelvben már meghonosodott idegen 
nyelvű kifejezésekre. 
Ha kétség merül fel egy szó meghonosodása, illetve a magyar nyelvre 
történő fordításának helyességét illetően, a Magyar Tudományos Akadémia 
elnöke által kijelölt tanácsadó testület állásfoglalása lesz az
irányadó. 
A Nyelvhelyességi Tanácsadó Testületet feladata, hogy - hatósági 
megkeresésre - állásfoglalást adjon a magyar nyelvű szövegfordítás 
helyességéről, valamint arról: a vitatott idegen nyelvű kifejezés 
meghonosodottnak tekinthető-e. 
A testületnek nem feladta az állampolgári bejelentések vizsgálata. 
A testület elnöke Kiefer Ferenc akadémikus; titkára Kenesei István, a 
nyelvtudomány doktora. A tanácsadó testület tagja Hunyady György 
akadémikus, Kiss Jenő akadémikus, Balázs Géza, a néprajztudomány 
kandidátusa, Grétsy László, a nyelvtudomány kandidátusa és Görgey Gábor 
író. 
>>>
Szegedi Ga'bor , http://gszegedi.freeweb.hu)
Szivesen nezek TV-t. Neha be is kapcsolom!

SZÉVA

> Mi a véleményetek az 'ami' névmás kiszorulásáról?

  Ah, rebetli!

> Hallottam olyan (számítástechnikai) munkahelyről, ahol a főnök
> parancsszóval betiltotta az 'ami' használatát, és kötelezővé tette
> helyette a választékosabb 'amely'-et.

  Legközelebb majd az utazási iroda vezetője fogja előírni, hogy ha a
dolgozók megvágnák a kezüket, milyen flastromot kell rátenni. Érdekes,
hogy mennyire szeretnek emberek hatalmaskodni olyan dolgokban, amikhez
nem értenek. Ez mondjuk nem lenne baj -- mindenkinek joga van
idiótának lenni. De biztos, hogy annak a számítástechnikai cégnek a
tulajdonosai ezért fizetik azt a főnököt?

> 'Besötétedett, amely visszafordulásra kényszerítette őket.' 'A bíró
> váratlanul berekesztette a tárgyalást, amely nagyon meglepte a vád
> képviselőjét.'

  Iszonyatosan nagy hiba. Az első mondatnak csak szimplán nincs értelme,
a másodikban viszont egyértelmű, hogy a vád képviselőjét a tárgyalás
lepte meg. Ezekben a mondatokban az amely használata _tilos._

> Az 'aki/akik' helyett is gyakori lett az 'amely/amelyek'. Lehet még
> tenni valamit ez ellen a tendencia ellen?

  Lehetne, ha nem lennének főnökök, amelyek tulajdonuknak érzik a magyar
nyelvet.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
KONTINGENS = Militarizalt foldresz.

A NYELV 0038-ban írta Szegedi Ga'bor >:
>Es mi a helyzet a kovetkezovel: "Ugy gondolom, hogy Bela otthon van"?
...
>A magyar nyelv itt - tudomasom szerint - a mellekmondatban
>fogalmilag is, es ragozasilag is kijelento modot hasznal. Vagy ez is
>kotomod, csak nem tudtam rola?
Én még nem hallottam olyan elemzésről, amely ezt kötőmódnak tartaná.

Üdv: Attila

A NYELV 0038-ban írta :
>Mi a véleményetek az 'ami' névmás kiszorulásáról?
....
>Lehet még tenni valamit ez ellen a tendencia ellen?
Érdekes, amit írsz. A tendencia ugyanis épp az ellenkező: az ami, az aki és
az amelyik szorítja (szorította) ki az amely névmást. A klasszikus
használati szabály nagyjából a következő volt: aki -- személyre, esetleg
állatra; amely -- konkrétan (főnévvel) megnevezett dologra; ami -- meg nem
nevezett vagy névmással megnevezett dologra, illetve egész tagmondatra;
amelyik -- felsorolásból választott dologra. Az amely térvesztése során a
másik három mind-mind lecsípett egy-egy darabot (átfedő módon) a
területéből. Mivel mára az átlagos nyelvérzék nem érzi a fenti
különbségtételeket, a főnököd valamit hallott arról, hogy az ami nem mindig
jó, ezt túláltalánosította, s azt hiszi, hogy az ami, amelyik mindig rossz,
holott erről természetesen nincs szó.  A főnököd "tendenciája" ellen -- ha
többé-kevésbé rugalmas gondolkodású (de akár, ha tekintélyelvű) ember --
lehet tenni, meglobogtatsz neki pl. egy Nyelvművelő kézikönyvet,
kéziszótárt. A másik, a valódi tendencia ellen is biztos lehetne rendőrileg
fellépni, de az elég értelmetlen lenne; ez egy mára már szinte teljesen
lezajlott változás, már a választékos tudományos nyelvben és a szépirodalom
nyelvében is elég gyakran látni amit, amelyiket a klasszikus amely helyett.
Nyelvművelő kézikönyvet nem tudok mellékelni, de egy linket igen Nádasdy e
témában írott kellemes cikkére:
http://www.mancs.hu/legfrissebb.tdp?azon=0128egotrip3

Üdv: Attila

Kedves Attila!

hix.nyelv #37, :
> Jol latom, hogy ujfent "us-ascii" kodolassal erkezik meg a lista?
> Nalam ez is es az "iso-8852-2" is szuperul mukodik/-ott. Mi volt a gond?
Awender nem tudja dekódolni...

Kedves Gábor!

hix.nyelv #38, Szegedi Gábor:
> Es mi a helyzet a kovetkezovel: "Ugy gondolom, hogy Bela otthon van"?
> Az olasz nyelv logikaja szerint a mondat bizonytalansagot fejez ki,
> mivel Bela tenylegesen vagy otthon van, vagy nincs, ezert a
> mellekmondatban kotomod jelen idot kell hasznalni.

A fenti mondat a "kötőmódos" germán nyelvekben sem kötőmóddal hangzik, hanem 
kijelentő móddal, pl. n. "Ich denke dass Bela zu Hause _ist_."; a. "I think 
that Bela _is_ at home.". A hollandban ilyen esetekben használható a 
kijelentő mód jövő idő (a jelen idejű jelentéssel): "Ik denk dat Bela thuis 
_zal zijn_." [Ez magyarul is lehetséges: "Úgy gondolom, hogy Béla otthon 
_lesz_.")

A "valódi" kötőmód -- mint ahogy a neve is utal rá -- csak a mellékmondat 
főmondattól való függését jelzi. Jórészt azokban a nyelvekben jelöl ezen 
felül óhajt, kétséget, bizonytalanságot, lehetőséget, ahol nincs (v. 
eredetileg nem volt) feltételes mód. (Az olaszban a feltételes mód 
viszonylag fiatal nyelvi eszköz: a latinban e helyett is kötőmód állt.)

Ezért a fenti módban az olaszban sem kötőmód van, hanem ún. bizonytalansági 
mód, csak ezt a módot kötőmóddal fejezik az olaszban (a latin 
örökségeképpen), és más eszközökkel más nyelveken. 

Egyébként a magyar nyelv korábbi szakaszában elő-előfordult a latin kötőmód 
egy az egyben történő visszaadása, pl. Jókai Kódex: "jövének és láták, hol 
_lakoznék_", ill. ennek latin eredetije: "venerunt et viderunt ut _maneret_" 
Ez ma így hangozna: "megérkeztek és látták, hogy hol _fog lakni_"; tehát itt 
a latin kötómód nem is módot, hanem igeidőt -- múltból szemlélt jövőt -- 
fejez ki.

Kedves Széva!

hix.nyelv #38, :
> Hallottam olyan (számítástechnikai) munkahelyről, ahol a főnök parancsszóval
> betiltotta az 'ami' használatát, és kötelezővé tette helyette a
> választékosabb 'amely'-et.
Ez már jogi kategória: a szólásszabadság megsértése. Ugyanez lenne a helyzet 
akkor is, ha az irodalmilag helyes alakot tette volna kötelezővé. A harcos 
nyelvművelés támogatóinak számítania kell arra, hogy akik bizonytalan nyelvi 
háttérrel adják a fejüket erre (mint pl. ez a főnök), azok igen nagy 
erkölcsi károkat tudnak okozni.

Én éppen ezért látom céltalannak az 'amely' ellen való küzdést: csak 
rendeletileg lehetnek betiltani, akkor pedig a fenti főnök mellett találjuk 
magunkat. Sőt: éppen az 'amely' szót szorítja ki az 'ami' (én magam is 
gyakran fogalmazok szóban így: "a cikk, *amit tegnap olvastam")! A fenti 
főnökünk erről olvashatott valahol, csak számára már az 'ami' - 'amely' pár 
nem a határozatlan-határozott, hanem a vulgáris-választékos szembenállást 
képviselte. 

Ha valami a nyelvérzékből kikopott, akkor az más csak tanítható, és nem lesz 
magától érthetődőbb, mint az angol 'which' és 'that' különbsége, még akkor 
is, ha az illető anyanyelvének része. Példáid ("Besötétedett, amely 
visszafordulásra kényszerítette őket.", "A bíró váratlanul berekesztette a 
tárgyalást, amely nagyon meglepte a vád képviselőjét.") hiperkorrekciók: 
éppen azt tanúsítják, hogy megfogalmazóik már nem érzik a különbséget, csak 
azt sulykolták beléjük, hogy az "'ami' káros" . Hagyni kellene, az 'ami'-t 
nyugodtan terjedni...

Kedves Attila!

hix.nyelv #37, Láng Attila D.: 

> A fantáziátlan indoeurópai nyelvek legfeljebb három nemet
> különböztetnek meg, bezzeg a japánok és a szuahéliek sokkal többet. ...
> David Crystal A nyelv enciklopédiájában (ahonnan fenti példáim egy
> része is való)  
Nem lehet, hogy valamit félreértettél? A japánban nincsenek névszói 
osztályok (grammatikai nemek).

> A magyarázatokat köszönöm, azt már látom, hogy buddhológiai
> képzettségem nyelvi téren is fejlesztésre szorul. 
A látszat ellenére az enyém is. Én elsősorban csak a csan-szekta oldaláról 
ismerem.

> Dat is goed, mindazonáltal szólok, hogy én nem tudok többet hollandul, mint
> azt, hogy aandacht, következésképpen lépten-nyomon ezt a szót használom. 
Holland nyelvű betétem enyhe figyelmeztetés akart lenni, hogy az adott 
környezetben az "Aandacht!" helyett inkább a "Pas op!" használandó. Az 
"Aandacht!" jelentése ilyen szövegkörnyezetben inkább "N.B.; érdekes (hogy)" 
(egyébként "figyelem; érdeklődés").

Kedves Norbert!

hix.nyelv #37, :

> Illene felocsudnotok, es radobbennetek, hogy helyben toporogtok. Az
> elmult 36 listaszam soran egy tapodtat se jutottunk elobbre. 
Ez nem a lista targya, csak egy mellekes szal; es inkabb jelentos azoknak, 
akik nem tudnak ekezeteket olvasni.

> de maris zoldsegnek hangzanak, ha valaki linuxban, dosban, 
Nekem ezen a gepemen, amit most irok: van Win95/OSR2, RedHat 6.1 es OpenDOS 
7.01. Gond egyik oprendszerben sincs.

> En peldaul itt vagyok az en jo kis tizeves dosos internetprogramommal ..
> karakterbehelyettesitest intezo programocskat .. hasznalok is egyet, ami
> tamogatja a CWI, a CP852 es a latin2 (win1250) kodtablakat, tobbet nem. 
Az internet-levelek kodolasa az ISO-szabvany szerinti kodkeszleteken 
alapszik. Ezert barki irta is a DOS-os kutyudet, mindenkepp tamogatnia kell 
min. a Latin-1-et (ISO-8859-1). Ha nem, akkor tre van, de nala. A magyar 
betuket is magaban foglalo Latin-2 (ISO-8859-2) kodkiosztas lehet, hogy 
kimaradt a repertoirjabol, de ha ezeknek a leveleknel valtozatlanul hagyja a 
level karaktereit, akkor megint tudod olvasni, mivel az ANSI-1250 tul. az ISO-8
859-2 microsoftos mutacioja (BG-nek mindig 
sajatszabvany-alkotasi kenyszere 
volt). Ha elhetek egy javaslattal: OpenDOS alatt nekem a Pegasus Mail/DOS e-
mail kliens es a Bobcat browser megfeleloen dolgozik. (Mindharom freeware.)

> Es ott van az a rengeteg kozvetito kiszolgalogep, amiken a leveleink
> vegigutaznak, es minden levelfeladaskor egeszen mas utvonalon teszik ezt.
> Ezekre a gepekre pedig semmifele befolyasunk sincs. Tehat a kuzdelem eleve
> remenytelen. 
Azert csak szeretnem mar egy ilyen Euroipa kozepen elhelyezett bitvagos relay-s
zerver cimet megtudni, ha mar ilyen akut 
problemat teremtenek. Magyarorszag 
es Hollandia kozt csak akcidentalisan kerulhetnek a csomagok az oceanon 
tulra (a primer magyar trunkok vegso soron eppen Amsterdamba futnak be).

> Nalam peldaul a levelkuldo szerver atviszi az ekezetes betuket, a
> levelfogado szerver viszont nem ... kenytelen vagyok plusz postaladat
> uzemeltetni, amihez viszont nagyon korulmenyesen ferek hozza. 
Magam is kulon postafiokot nyitottam a freemail.hu-n ezen lista kedveert: 
korulmenyessegrol szo sincs, POP3-mal le lehet hozni a leveleket (POP3-
szerver: "freemail.hu", user name/password mint a regisztraciokor megadott). 
Csak egyszer kell kell egy windowsos gepet kolcsonkerned a regisztraciohoz 
(<http://freemail.hu>;), es a klienst konfiguralnod. Ha a helyi SMTP-
szervered relayel, akkor meg levelet is tudsz kuldeni igy (SMTP-szerver ua. 
mint a POP3-as), ha nem a HIX a hozzaszolasodat elfogadja regiszralatlan 
accountrol is.

----------------

> Aruljatok el, honnan tudjatok, hogy a nyolc-kilencszaz evvel ezelotti
> magyar nyelv milyen hangzovaltozasokon esett at! Valaki felvette
> minidiscre? 
Irni azert mar tudtak, vo. Tihanyi Alapitolevel magyar betetszavai 1055-bol 
(<http://tihany.osb.hu/konyvek/kalend/alaplev.html>;, ha eppen mukodik); vagy 
akar a Halotti Beszed es Konyorges 1192-1195 kozott, vagy az Omagyar Maria-
Siralom 1300 korul. Ez utobbi ketto tobb mas korai irodalmi muvel egyutt 
megtalalhato a MEK-en 
<http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/regi/>;.

A masik dolog az, hogy gondolkodunk: pl. egy jó csomó "i"-t tartalmazó -- 
zommel egy szotagu -- szavunk mely hangrendu toldaklekokat vesz. Logikus a 
feltetelezes, hogy ezen "i"-k egy resze helyen regen mely hangrendu 
maganhangzo allt, legvaloszinubben az orosz jeruhoz hasonlo hang (ez a szlav 
nyelvek tobbsegenel is "i"-ve valt), esetleg az svanal egy kicsit nyiltabb 
hang (a sved "u" ajakreses parja). Az ilyen "i"-k egy mas resze eseten ugy 
talaljuk, hogy az "i" szarmazekokban mgh+"j" hangkapcsolattal valtakozik, 
pl. "hizik" < "haj", "szakit" ~ "szakajt" (a Jokai Kodexben [XV. sz.] meg 
"fordoytany" /fordojtani/ 'forditani'). * A palatalizalt ("lagy") 'l'-et a 
mai /j/-ejtes helyen az "ly" betu alakjaban maig orzi a helyesirasunk. 

A mi "ha'z" (melynek teljes tove: "ha'za-") szavunk es a finn megfeleloje -- 
"kota" -- kozt harom kulonbseg tapasztalhato: (1) m. "h" ~ f. "k"; (2) m. 
"z" ~ f. "t"; (3) m. "a" ~ f. "o". Elkezdhetunk morfondirozni azon, hogy a 
parok kozul melyik az osibb. Nemigen talalunk peldai mas nyelvekben sem egy 
"z" > "t" valtozasra, azonban a forditott iranyu valtozasra tobb az 
analogia. A valtozas ugy tortenhetett, hogy a "t" spirantizalodott angolos 
"th"-va (vo. latin "minuTum" > spanyol "minuDu" [ahol a "d" ejtése zonges 
"th"]), majd ebbol lett a mai "z" reshang. Ugyanez a réshanggá válási 
folyamat magyarazatot adhat egy "k" > "h" valtozasra is (vo. latin "ioCare" 
> spanyol "juGar" [ahol a "g" ejtese zonges "ch"]) a németes "ch"-n 
keresztul (nemely szavunknal nem ment vegbe ez a folyamat, hanem megorzodott 
osi fokon, vo. "Kajla" ~ "Hajlik" szopar).  A harmadik kulonbseget illetoen 
pedig mar nyelvemlekes bizonyitekaink vannak a hangtaniak mellett az "o" > 
"a" valtozasra. Ez egy altalanos nyiltabba valas kereteben zajlott le, mivel 
tobbek kozt "u" > "o" valtozas is volt, mindkettore vo. Halotti Beszed: "ysa 
pUr es chOmuv uOgmuc" > "bizony pOr es hAmu vAgyunk". Ilyen meggondolasokkal 
tudjuk felvazolni a "ha'z" szavunk tortenetet: "ha'z" < "haz" < "hozu" < 
"hoza" < "kota".

Kedves Attila!!

hix.nyelv #22, Láng Attila D.:
> Úgy látom, hogy nem érkezik különösebb támogatás
> az ötletemre, ezért nem vetem fel Józsinak a sorlimit kitágítását.
Most ezennel jelzem különös támogatásomat...

Kedves Norbert!

Az bizony jó lenne, ha lennének 8-900 éves hangfelvételeink.
De mivel nincsenek, kénytelenek vagyunk más forrásokat (pl.
mai nyelvjárásiankat, olykor a mai köznyelvet is felhasználni)
régi nyelvemlékeink írásképe mellett. A helyesírás, pontosabban
a hangjelölés története (ld. Kniezsa István: A magyar helyesírás
története) alapján több-kevesebb biztonsággal a régi szö-
vegek egykori hangzását rekonstruálnilehet . Hogy hogyan, azt
láthatod Benkő Loránd: Árpád-kori szövegemlékeink c. könyvében.
Mindehhez jó kutatást!

Erzsébet

RACSKÓ TAMÁS

Kedves Tamás!
Dák ügyben sokat lehetne irkálni. ami a hivatalos
román nézet lényege (számukra),és ami ugyanakkor
igazán sántít az, hogy a dák-román társaság Erdélyben
él folyamatosan a római kor óta. Ha a téma érdekel,
a figyelmedbe ajánlom Deér József, Gáldi László (szerk.)
Magyarok és románok I. Bp. 1943. c. kötetében különösen
Kniezsa István: Keletmagyarország helynevei c. tanulmányát.

TESz, illetőleg EWUng ügyben az utóbbit ajánlom, de könyvtárban
is meg lehet nézni, ugyanis elég drága.

Üdv: Erzsébet

Kedves Ferenc! Koszi szepen, pontosan erre gondoltam, a leheto
legmeggyozobben, legfrappansabban valaszoltal. Ezekrol a dolgokrol az
angol multjat tekintve egyaltalan nem tudtam, modern barbar vagyok, sajnos.

Koszonom szepen!

Udv:

Norbert.