1. |
hit, vallas, iranyitottsag. (mind) |
113 sor |
(cikkei) |
2. |
lelkesitek (mind) |
59 sor |
(cikkei) |
3. |
hit (remeny? szeretet?) (mind) |
77 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: az arnyekelmelet zsakutca (mind) |
88 sor |
(cikkei) |
5. |
RE: kifurkeszhetetlenseg (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
6. |
RE: Hit es tudomany (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
7. |
magneses PM (mind) |
61 sor |
(cikkei) |
8. |
pontositas (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
9. |
Re: magneses ketyere (mind) |
37 sor |
(cikkei) |
|
+ - | hit, vallas, iranyitottsag. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : To:ro:k Pe'ter (Helsinki) irta:
>> Nem ertek egyet azzal, hogy csak maga az istenhit lenne
>> az osszes vilagvallas kozos lenyege. Ettol minden vallasos ember
>> agyrohamot kapna. Majd magyarazd meg egy igazhitunek [mohamedannak]
>> vagy egy kepzeletbeli kereszteslovagnak hogy a "hittestverei"
>> ellen harcol.
>A vallast termeszetesen, mint minden eszkozt (a tudomanyt is) lehet rosszul is
>hasznalni. A szeretet neveben kinoztak, oltek meg embereket millioszamra. De e
z
>eppugy az eredeti uzenet celzatos felreertelmezese, mint az, amikor pl. a darw
>inizmussal magyarazzak a kapitalizmus letjogosultsagat.
>A vallasok kozos lenyege eppen nem az istenhit, hanem sokkal inkabb az arra vo
n
>atkozo tanitasok, hogy hogyan eljuk az eletunket, hogyan viszonyuljunk mas emb
e
>rekhez (es altalaban elolenyekhez) stb.
Nehez egyetertenem. Ha nem az ideakat, hanem a valosagot nezem,
akkor nagyon nehezen talalom pl. a kereszteny erkolcsot es
szeretetet.
Had ne hozzak peldakat, mert ez a hiany altalanos. Sehol nem
talalkoztam annyi gyulolettel gyanakvassal es rosszakarattal, mint
anyam total katolikus falujaban. Legyen eleg annyi, hogy anyam
evtizedekig [halalaig] nem beszelt a sajat anyjaval, de meg a
testverevel sem. A testvere is megszakitotta a kapcsolatot a tole
partucat meterre leko anyjukkal. Piti okok miatt. Hatarozott
velemenyem, hogy ez a "viszonyulasi tanitas" szimpla es csak egeszen
kivetelesen ervenyesulo idea. A Schweitzerek, Terezanyuk a
kivetelek.
A "dobd vissza kenyerrel" helyett nagysagrandekkel tobben kovetik a
"szemet-szemert" tanitast. A biblia telis tele van agressziora valo
utasitassal. Tudom, megint a "keleti vallasokkal" fogsz jonni, amit
kevesbe ismerek, de a szamurajok, nindzsak, eleve gyanusak. Szinte
minden harc"muveszet" keleti. Persze mind az "onvedelemrol szol",
de ugysn mi a fenenek annyira fontos az onvedelem kultusza egy olyan
vilagban, ahol annyira peldas lenne a vallasuk altal parancsolt
mas emberekhez valo viszonyulas."
A vallast is lehet rosszul hasznalni? Barataim nagyon megharagudtak,
ha arra a magyarazatukra, hogy "azok nem is voltak igazan
keresztenyek"
azt mondtam, hogy "Na ja! Persze az avos gyilkosok sem voltak igazan
komenistak." Pedig ugy erzem igazam van. Nem az ideak fontosak,
hanem
a valosag. Ami azt mutatja, hogy az altalam szemelyesen vagy hirbol
ismert "nagyon" vallasosak mindennapi viselkedese, erkolcse, elete
es emberi viszonyulasai az eg vilagon semmiben sem kulonboznek a
kevesbe vagy nem vallasosaketol. De eleg a tevet, radiot hallgatni.
O:mlik a "kereszteny szeretet es megbocsatas".
>> Szerintem a kivulrol iranyitott embert a "kulvilag iranyitja",
>> nem korabban beepult reflexek, nezetek, hanem mindig, minden uj
>> kerdesben a kivulrol jovo ingerekre megkeresi a szerinte megfelelo
>> reakciot, velemenyt.
>Na de ha maga valasztja ki a megfelelo reakciot, akkor eppen nem
>a kulvilag ira nyitja, nem? Ha a kulvilag iranyitana, akkor
>automatikusan, mindig ugyanugy reagalna, fuggetlenul attol, hogy
>mennyire alkalmas ez az adott helyzetben.
Ertem az ellenerveidet. En is irtam, hogy a reakcio vegul is mindig
belulrol jon. De eppen ezert ezt hangsulyosan figyelembe veve nem
lehetne kulonbseget tenni a hagyomanyoknak vagy szuloi imprintingnek
esz nelkul engedelmeskedo es a kulvilag kerdeseire onallo szemelyes
tudatos valaszt kereso viselkedes kozott.
> >>Mint irtam, a valasztas sokszor nem tudatos. De akkor is valasztas,
> >>ha annak sincs tudataban, hogy egyaltalan letezik masik lehetoseg.
> >Akkor ugyan mitol "valasztas"?
>Attol, hogy nem vagyunk egyenlok a tudatunkkal. Valami akkor is
>hozzank tartozik, ha a tudattalanunkban van elsuvasztva
Szerintem, akkor ez nem valasztas, hanem tudattalan reflexreakcio.
Megallapodas kerdese. Nekem a "valasztas" tudatos folyamat. Ha
egyetlen lehetseges kimenetelrol tudok, csak azt "valaszthatom"
tehat meg visszautasitani sincs modom, az szamomra meg csak nem is
elfogadas. Az automatikus, torvenyszeru kovetkezmeny.
Igaz, nem vagyunk egyenloek a tudatunkkal, de szamomra az egyetlen
letezo lehetosegnek megfelelo viselkedes akkor sem "valasztas".
>ezek a belenknevelt automatizmusok csak annyiban determinaljak az
>eletunket, amennyiben mi *hagyjuk* ezt. Ebben rejlik az alapveto
>valasztas. Es az, hogy bizonyos emberek megis kepesek eme
>automatizmusokat felulbiralni, azt bizonyitja, hogy ez megiscsak
>szemelyes dontes kerdese.
Azoknal az embereknel, akik felulbiraljak ezeket az
automatizmusokat. Akiknek eszukbe sem jut, hogy lehetne
maskepp is, azok jellemzoen nem szemelyes dontesuk alapjan
kovetik az automatizmusokat, henem gyakran esz, gondolkodas nelkul.
Legalabbis en ezekrol beszeltem. De mint irtam, mindnyajan kevert
tipusuak vagyunk, az aranyok a lenyegesek.
Az osztonoknek engedelmeskedni pl. ritkan szemelyes dontes kerdese.
Ritkan "valasztas". A kamasznak a lanyok iranti erdeklodesehez nem
nagyon kell donteni, valasztani. Bar ketsegkivul lehetne, nehanyan
egyeb megfontolasok alapjan meg is teszik. A hagyomanyok, vagy
szuloi imprintingek ehhez hasonloan mukodnek. A valasztas objektiv
lehetosege meg nem teszi imho valasztassa az automatikus,
beprogramozott viselkedest. Ismetlem terminologia kerdese,
de az automatikus reflexeket a tudatalatti letezese miatt
valasztasnak tekinteni, imho csak kuszasagot okoz.
Mint a Hitet a legtagabban ertelmezve a tudomanyra mindenkeppen
raeroltetni is.
Udv, Peter.
|
+ - | lelkesitek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [Hungary]
Kedves Zoli!
<<<el, hogy arra gondoltam, az egitestek
tengelykoruliforgasa
Azzal megbirkozik a nehany millio csillagasz, az amatoroket
is
beleertve.>>>
Ezt jol tudom, de azert az ingam kovette az eliptikus
palyat, elipszis forgast es a tengelykoruli forgast. Hogy
miert talal a ket jelenseg?????
<<<Viszont gondolj bele, a vilag tele van szenzaciora ehes
TV producerrel,
akik a kulonos embereket, de latvanyos talalmanyok
feltataloit
is folyton keresik, kutatjak, mert mindig kell valami ujat
mutatni.>>>
Az enyem nem lett szenzacio semmilyen szinten. En csak
szorakoztam.
<<<A *Csodak palotaja* bp.-i allando kiallitas is lehet,
hogy vevo
erdekes tanulsagos taneszkozokre. Alapitvany kereteben
mukodik ez.>>>
Ezeket sem ismerem, de tudok egy mas elmeletrol, amely
szinten azt bizonyitja, hogy az egitestek tengelykoruli
forgasa nem a tehetetlenseg oka. Az illeto megcsinalta a
modelt, es csakugyan megvasaroltak a taneszkoznek. Nem
olyan mint az enyem.
> Felado : [Hungary]
> Temakor: toporgas?
<<<Belelapoztam a Muszaki lexikonba, melyet 22 eve adtak ki.
A *tanulo rendszereket* altalanossagban fejtegetve nem tul
lelkesen arrol ir, hogy egyelore nehezsegbe utkozik a
gyakorlati
kiviteluk, leven ezek igen nagy memoria-igenyuek.>>>>
A tanulo rendszerek, kell mukodjenek memoria nelkul is,
amelyek mechanizmusok kell legyenek. A tanulas is
cselekedetek sorozata, es uj mechanizmusok epulnek ki es
nem a memoria tartalma novekszik.. A memoria segedeszkoz,
mint a konyv az ember szamara.
<<<MHz-ekrol az orajelek GHz-ekre ugrottak 80 ota.
Gyanitom, B. Gates
a hirhedt ERRORista vitte zsakutcaba a fejlodest :)>>>
Szerintem, nem is kozelitette meg senki a tanulo rendszer
megvalositasatnak alapjait B.Gates a piacot elegiti ki.
Udv: zoli
|
+ - | hit (remeny? szeretet?) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [Hungary]
Janos!
<<<>Azt en is tudom, hogy milyen a polarizalt feny, csak azt
>nem tudom, hogy hogyan hat ebben az esetben.
Hogy milyen, azt tudhatod.
De ha azt tudod, hogy valojaban mi, akkor mar azt is
tudnad, hogy a nem
polarizalt feny is eppoly hatasos.>>>
Dontes ele allitottal. Ha, elhiszem ezt, akkor azt is el
kell higgyem, hogy rengeteg buta vagy sarlatan orvos
letezik (!?). En pedig azt vallom, hogy ha valamilyen
valtoztatsz, akkor annak tulajdonsagai is valtoznak. A
fenyt is sok fele valtozatban, pld, hullamhossz szerint
alkalmazzak terapiara.
Egy biologus azt allitja, hogy a kutya es a lo, azonos
tulajdonsagokkal rendelkeznek, mert vizsgalatai
bebizonyitottak, hogy mind a ket szervezetben azonos
torvenyek alalpjan, azonos biologiai, biokemiai folyamatok
zajlanak le. Ezt a marhasagot en talaltam ki, de az
emberalkotta szerkezet igy viselkedik
<<<(Regebben, amikor meg a hazak tetejere kitett
antennakkal TVztek az
emberek, akkor konnyen meg lehetett allapitani, hogy valaki
melyik TV
adot fogja De ez az egesz csak akkor mukodik, ha az ado es
a vevo antennak is
iranyfuggoek (anizotropak). >>>
Ez igy van a tavkozlesben, de mi, biologiai funkciokra
hatunk. Most olvastam a National Geographik-ban egy cikket
a fenyrol, amelyben a szerzo leirja, hogyan velekedtek
napjainkig a feny termeszeterol. Megkerdezett tobb,
jelenlegi amerikai kutatot, akiknek ez az alaptevekenysege.
Mi a feny? A feny adott es letezni fog a vegezetekig.
Arrol, hogy milyen tulajdonsagokkal rendelkezik, mar tobbet
tudok mondani, mert egyik elfogadott termeszete sem
magyaraz, minden tulajdonsagot. Mar a 300000 km/s
sebesseget is tulhaladtuk.Volt a valasz.
<<<>A feny nem melegit, attol tavol esik.
Nono, az elnyelt feny kizarolag melegit.
Semmi egyebet nem tehet.>>>
Hogy nem jutott eszebe egy orvosnak sem, hogy alkalmazzak
kozonseges fenyszorot, de tudtommal ezt csak a latasjavitas
erdekeben alkalmazzak a gyogyaszatban?
<<<De megegyszer mondom; a nem polarizalt fenyben megvan a
polarizalt is.
Ha az hat, akkor a polarizator nelkul is hat.>>>
Tehat nem erdemes a szetvalasztas. Vajon miert alkalmazzak
a kulonbozo szetvalasztasokat, ha mar ugy is benne van az
egeszben?
<<<<Eliptikus palyat ir le
es az elipszis is forog ugyan abben az iranyban (perihelium-
pont vandorlas) es a lengomagnes forog sajattengelye
korul.. Azt nem tudom elhinni (nincs eleg hitem), hogy a
tengelykoruliforgas passziv (tehetetlensegi) folyamat lenne.
Pedig az, ezzel nincs mit tenni. Bizonyitek, hogy a polusok
vandorolnak, sot fol is cserelodnek a foldtortenet
folyaman, de a
tengelykoruli forgas meg soha nem fordult meg.>>>
Egy biztos. A kiserleti magnes, ugyan ugy mozgott, mint az
egitestek. Nem is tudok elkepzelni iranyvaltast, de
tengelyelhajlasvaltozast igen, ami meg is tortent. Egyeni
velemeny.
Udv., szocs
|
+ - | Re: az arnyekelmelet zsakutca (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>> terbeli szabad mozgas lehetoseget pedig kizarja.
Csaba:
>Elegge vitathato tema. A ter mozgasban levo elemei tomeg mozgasi
>lehetosegeit nem zarja ki.
Szamodra vitathatonak latszik, mert fogadok, nem olvastad
alapmunek szant #709-beli cikkemet a romlott epertortat szallito
elszabadult vagonrol, melyet golyoszoroval probalnak fekezni szembol,
mig hatulrol ugyanugy lovik, hogy vissza ne guruljon.
Hamar meg is all a ketiranyu golyozaportol. Tessek atgondolni miert.
Elegge egyertelmu.
>Kulomben mi hatarozna meg a tomeg terben valo haladasat, egyben nyugalmi
>allapotat?
A tehetetlenseg.
De mondd csak - mi hatarozna meg a testeket taszigalo hipotetikus
reszecskek tehetetlen mozgasat ? Az arnyekelmelet reszecskeinek
*szub-arnyekelmelete* ? Neeee !!! Ne halmozzuk tovabb
az elvezeteket ! :)
A testek tehetetlensege amugy abbol adodik, hogy az informacio
veges sebesseggel terjed a terben, tehat a test egeszenek
megmozditasahoz ido kell. Emiatt nem mehet vegbe idealisan -
ugrassszeruen testek mozgasallapot-valtozasa.
A terido-fizika ota tudjuk, hogy az ido nem mindenhol egyforman mulik
ezen a vilagon. Tovabbi magyarazat nincs, de fizikai kiserletek
tanulsagaibol levezetheto, hogy ennek igy kell lennie, es kiserletileg
igazolt, hogy igy szokott lenni.
A testek valamiert arrafele sodrodnak, amerre az ido lassabban
telik, vagy ahogy mondani szokas, ahol a ter gorbebb.
Tamadt egy otletem. Kozbevetoleg gyorsan koholok egy te'ridos
anti-arnyekelmeletet:
A testekbol lathatatlan fonalas, vagy uszalyos reszecskek ugralnak
ki, kulonfele tavolsagokra veletlenszeruen, es lyukakat utnek a terbe,
majd szalaik reven visszahuppannak a testbe. A masik test ugyancsak
kiugralo reszecskei ezen ideiglenes lyukakba vakon belebokve
atmenetileg beszorulnak, amig az adott lyuk be nem gyogyul, viszont
rugalmas szalaikkal maguk fele huzzak a kibocsajto testet.
A ket test reszecskei tehat mikozben versenyeznek - ki tud tobb lyukat
utni a terbe, egymast ejtik akaratlanul csapdakba, s ezaltal egymas
fele vonszolodnak a testek. Az ido pedig amiatt telik lassabban az
ilyen helyeken, mert a lyukacsos terben csak kacskaringosan tud
haladni minden egyeb reszecske. A ka'tyukat kerulgetniuk kell,
nehogy beleragadjanak.
Arra kene mar csak frappans magyarazatot talalni, hogy a feny miert
hajlamos a lyukacsosabb 'szitaszovet' (marmint a lazabb
'terido-szovedek') iranyaba fordulva terjedni, es akkor kesz
is a megvalto elmelet. :)
>Mitol kulombozik egy puskagolyo, melyet a kezembe tartok egy masiktol,
>melyet kilottem egy tetszoleges iranyba a puskabol?
Pl. abban, hogy a kilott golyo parancsot kapott - menjen arrebb
adott sebesseggel, s ezt nem felejti el. Mindaddig folyamatosan
vegzi, amig eltero parancsot nem kap. Ennyi az egesz.
Hogy miert nem hagyja abba magatol ? Roppant egyszeru - mert
a lovedek buta!
>Szoval a tudomany arrol szol, hogy nem eleg kijelenteni valamit,
>szentenciakent, csakis otlet alapjan, hanem ala is kell tamasztani -
>miert _erdemes_ adott ok-okozat felismereset elfogadni valonak,
>mas indoklas helyett, vagy mas indok hijan.
>talalgattam, ahany egyenletet le tudok irni, annyi fele galaxis
>letezhet, vagy forditva?
Nem hinnem. Az egyenletek modelleket irnak le.
Elvi lehetoseg(ek) megfogalmazasai nagyon tomor formaban.
Technologiai leirasnak is vehetjuk a matekot. Van aki ki tudja
hamozni a speci tomor leirasokbol, hogy a megadott elvi technologiabol
- mely feltetelek mellett mi minden hozhato ki, mi johet letre,
mi alakulhat ki, milyen valoszinuseggel.
Az is jo, ha csak annyit tud megmondani - mi az ami _nem_ johet letre.
A 'miert' kerdesre igen bonyolult technologia eseten mar
nem is lehet felfoghato valaszt adni, hiszen agyunknak is megvannak a
korlatai. (Gondoljunk pl. a mai szgepes programok emberi aggyal
visszafejthetetlensegere)
>Egyszoval azt sem allitom, hogy az arnyekelmelet nem santit,
>de egyre tobb jel utal arra, hogy megis mukodik.
Aha, el tudom kepzelni mifelek. A szocializmusra is pont ugyanezt
mondtak a lengyel valsagtol kezdve, es az optimistak miatt
folytatni kellett. A vegnapjaiban mar rohely targya lett.
*Sullyed a hajo, de meg festik a korlatait...*
Ismersz egy halom cafolatot az enyemen kivul is.
Tehat az arnyekelmelet legfeljebb onamito ideologia lehet, fizika nem.
Udv: zoli
|
+ - | RE: kifurkeszhetetlenseg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Zoli )!
> 1. A *ve'lt* fogalmabol szarmazik foszto'kepzovel a ve'letlen.
> 2. Figyeljuk meg - bizonyos hivok valljak - az altaluk velt
> termeszetfeletti beavatkozo akarata kifurkeszhetetlen.
> 3. A kifurkeszhetetlenseg azt jelenti, hogy vele kapcsolatos
> emberi velelmeink nem lehetnek talaloak kovetkezetesen, csak
> 50%-ig bizonyulhatnak helyesnek hosszutavon.
> Namarmost fentiekbol kovetkezik, hogy a hivo - mikozben
> teremto erot feltetelez, valojaban a veletlent tartja vilagot
> alakito, befolyasolo tenyezonek
Hopp, itt tortent egy meresz ugras: "bizonyos hivokrol" hirtelen minden
hivore altalanositottal.
Azt, hogy "Isten akarata kifurkeszhetetlen", szvsz olyankor mondjak
egyes hivok, amikor a bennuk elo Isten-kep vagy fogalom konfliktusba
kerul a valosaggal (pl. amikor haboruban artatlan emberek halnak meg,
es "Isten ezt hagyja").
Ebbol nem kovetkezik, hogy Isten akarata tenyleg kifurkeszhetetlen is
volna, csak az, hogy az adott szemely isten-fogalma (modellje :-) nincs
osszhangban a valosaggal.
Masreszt a kifurkeszhetetlenseg fakadhat abbol is, hogy Isten egy mas
logikai sikon gondolkodik, mint mi, azaz azok az esemenyek, dolgok, amik
a mi szamunkra itt ellentmondast jelentenek, szamara feloldodnak
egy magasabb szintu egysegben.
Peter
|
+ - | RE: Hit es tudomany (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Math )!
Eddig nem jutottunk valami sokra, es nem is hiszem, hogy ennel messzebbre jutna
nk. Mindketten elmondtuk amit el lehetett, es mar elkezdtuk ujracsocsalni az ed
digieket. Ugyhogy nem latom ertelmet folytatni, es idom sincs ra. Remelem, nem
okozok ezzel csalodast :-)
Peter
|
+ - | magneses PM (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Tudosok, Olvasok, Erdeklodok!
Az elmult napokban tobbszor is szo esett a magneses allapot
energiatermelesre foghatosagarol.
A problema megoldasara nehany elkepzelest vetettek fel a tisztelt
Levelezotarsak.
Tobb mint 35 eve, meg kisiskolas koromban vetettem fel a kerdest az akkori
fizika tanaromnak a magnessel kapcsolatban. Az O valasza teljesen lekezelo,
es szakmai szempontbol nulla volt. Eleg kitarto termeszetu vagyok, ezert a
kerdes meg mindig foglalkoztat, sot ujabb es ujabb kerdesek merulnek fel.
Miota magam is erzem a "gazdasagi kenyszereket", azota foglalkoztat egy
olcsobb (jobb) elet lehetosege. Ennek egyik kulcskerdese a 'civilizalt'
eletunk energiaigenyeinek minel olcsobb kielegitese.
A megujulo energiaforrasok /viz, szel, napenergia/ kiaknazasa jo megoldas
lehetne, am ebbol nagyon nehez kirekeszteni az allam hatalmas merteku
adoterheit. Peldaul a vitorlas vizijarmuvek adozasa a vitorlafelulettel fugg
ossze, nem pedig a vizkiszoritassal, stb.
A kompakt, haztartasi meretu energiakonverterek, remelhetoleg csak egyszeri
beszerzesukkel "jarulnanak hozza" ehhez a pazarlo allambacsi penztarcajahoz.
Az egyik kecsegteto lehetoseg, az allando magnesek kihasznalasa lenne.
Egyeduli megoldas ebben a temakorben az anyag-technologia hozhat, megpedig
ugy, hogy az anyag magneses parameteret kell dinamikussa tenni. Egy allando
magnes magneses nezeje a ket poluson kilepve zarodik. A kemeny magneses
anyagok kozott van pl. olyan, amelyiknek viszonylag kis tobbletgerjetessel
atfordithato a polaritasa. Sajnos azonban a polaritas atforditasara
forditott energia minden esetben tobb, mint a polaritasvaltasbol nyeheto.
Hasonlo a helyzet a Curie ponttal is. Leteznek olyan anyagok is, amik
elektromos aram hatasara kepesek valtoztatni magneses permeabilitasukat.
Ezek az anyagok sem alkalmasak a terero energiatartalmanak mas (elektromos,
ho, ...) formava alakitasara. A fotomagneses anyagok vekony retegben is csak
igen lassan valtoztatjak permeabilitasukat, emiatt pl. aramtermelesre
/gerjesztesi torveny!/ szoba sem johet, viszont elegge fel tud melegedni.
Talan itt lehetne valamit keresni!!
Vannak a kozepmezoben sem linearis karakterisztikaju magneses anyagok is,
pl. MnAu2. Ezeknek az anyagoknak novekvo terero eseten jelentosen novekszik
a permeabilitasuk, ezert alkalmas lehetne magneses energiakonverter
epitesere. A valosag viszont az, hogy ezt a tulajdonsagot olyan magas
gerjesztesnel erik el, hogy technikailag nem valosithato meg.
Az elektromos terero analogiajara hozhato a magneses terero. Egy elektromos
feszultseg sem jelent viszont kihasznalhato energiaforrast, az csak akkor
lessz, ha dinamikaja reven aramerosseg is tartozik hozza, tehat elektromos
toltes 'vandorol'.
A magneses tererohoz (feszultseg) viszont ugy tunik nem tartozik magneses
aram, a klasszikus ertelemben. Nem melegszik a zart magneses kor!!! Azt is
erdemes figyelembe venni, hogy mig az elektromos aramot jo vezetovel nagyob
tavolsagokba is el lehet juttatni, addig a magnesseget csak toredeknyi
tavolsagban lehet gazdasagosan tovabbitani magneses vezetoben. Ezek
ismereteben tehat, csakis dinamikus megoldasrol lehet szo.
Sajnos a jelenlegi ismereteim szerint nincsen olyan anyag, ami kelloen kis
energia befektetesevel megfeleloen nagy, elegge gyors, es reverzibilis
permeabilitas valtozassal reagalna. Ha ugyanis ez a feltetel teljesul, akkor
(is) eljohet az "energetikai kanaan".
Ha mar elektromos es magneses parhuzamnal tartunk, akkor elkepzelhetunk pl.
"permanens elemet" is, ami hasonloan az allando magneshez, belathato idon
belul nem gyengul jelentosen :-) Szerintem ez is megerne egy jo penzes
projectet!!
Kedves Anyagtudosok, fel van dobva a labda, hatha valaki elgge elszant,
felkszult, kitarto, intuitiv, stb. stb. Ha valakinek van otlete,
elkepzelese, kerem ne titkolja!!!!
Udv : Pista
|
+ - | pontositas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udv Matyi,
Galilei a napfoltokat (es nem a hold-et) latta (nem elsonek) es publikalta.
(A hold kraterei szabad szemmel is lathatoak...) Masok, rosszabb tavcsovel,
sot o sem tudta tanukkal ezt a megfigyeleset sokaig megerositeni. Megis
sokan elhittek neki (pl Kepler..)
Ez nem bizonyitja az Arisztoteleszi elmelet hamis voltat! (gondold vegig!)
O inkabb egy masik (hamis ervet hasznalt)... Az arapaly eroket, de az is
hibas elmelet volt.... :-)
Mellesleg o tehetett a vallas es a hit szetvalasarol(talan elkerulhetetlen
volt), osszeveszeserol, de nem volt tul pozitiv a szerepe.
A Papat csufolta ki egy iromanyaban (aki egyebkent haverja volt) es erre fel
volt a pere. Bar komoly buntetest nem kapott es egyaltalan nem allt ki
kemenyen az igaza mellett...
A hasznalt ervei egyebkent nem voltak jok, csak vegul is, mint kiderult a jo
oldalon allt!
Erdemes a temaban elolvasni Koestler: Alvajarok cimu muvet, tanulksagos!!!
Minden jokat
Laci
|
+ - | Re: magneses ketyere (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Zoli,
Nem valaszoltal a kerdesemre. :)
A lenti kerdesemre termeszetesen nem csak Zolitol varok
valaszt.
> A muholdak is alkalmasak erre.
Azert a muholdaknak elobb iszonyatos impulzust kell adni,
tehat energiabefektetest, es kozben meg palyan is kell
tartani. :)
> Olvastam, hogy fontolgatnak
> olyan liftet, mellyel a vilagurbe nagyon olcson
kijuttathatok
> lesznek kulonfele eszkozok.
> Tehat Endre dobja el
> a magneses ketyerejet, ami garantaltan vesztesegesebb,
> mint egy urben keringve tengelyforgas vegzo homogen
anyagu forgastest.
Nem csupan egy magneses ketyererol van szo, ami onmagaban
nyilvanvaloan nem hasznalhato ertelmes celra. (Ugyanakkor
nem tudom milyen energiat nyerhetunk egy a centrifugalis
ero altal fuggolegesen tartott szazezer kilometeres kabel
palyanmaradasabol.) Az ELVROL van szo. A kerdesem tehat a
kovetkezo: Mi a problema az elozo levelemben leirt
rendszerrel, ahol - emlekeztetoul: - a tarcsara erositett
femtestet jobban vonza a magnes kozeledve mint tavolodva,
mivel a tavolo, ezert nem allitja meg a kereket a magnes,
hanem a kerek tovabblendul, jon a kovetkezo magnes, es
kezdodik az egesz elolrol.
Tehat mi a problema ezzel, mert biztosan van problema, de
az egyertelmuen nem az urlift. :) En mindenesetre nem
talalom, azert kerdezem. Ha szukseges, abrat is rajzolok,
csak most netkavezoban vagyok.
Koszonom, Endre
|
|