Jelenleg 24 millio AIDS-beteg van Afrikaban. Botzwanaban minden harmadik
ember AIDS-szes. Ugandaban a 18 eves ferfiak 85 % a AIDS-ben hal meg,
Del-Afrika fertozottsege 20 %-os. Az AIDS ediggi aldozatainak szama csak
Afrikaban 15 millo.
A Wellcome, a Merck es a Pfizer karoltve arengedmenyeket es gyogyszer 
csomagokat biztositott, Bill Gates 100 millio Fontot adott az AIDS kezeles
biztositasara Afrikaban.
Nemcsak Afrika, az egesz vilag fertozott de itt a legnagyobbak a szamok,
sok van meg Del-Amerikaban, meg Indiaban, de eleg sok van Nyugat Euoropaban
is es az USA-ban is, csak ott meg tudjak fizetni a gyogyszereket a betegek.
A kerdes messze nem megoldott....

Kedves Tudosok!

A termeszetgyogyaszatrol szolo vitaban nem jelent meg egy lenyeges
erv, amely mellette szol. A hivatalos gyogyaszat tamogatoi
elfeledkeznek a mellekhatasokrol, amelyek gyakran igen sulyosak, vagy
legalabb is kellemetlenek. A termeszetes gyogyszerek altalaban
"szelidek", mellekhatasaik rendszerint nincsenek vagy enyhebbek. Ne
felejtsuk el: nagyon sokan azert fordulnak termeszetgyogyaszhoz, mert
eleguk van a hivatalos gyogyszerek mellekhatasaibol. Nem gondoljatok,
hogy az orvos es az egyen merlegelesi korebe tartozik, hogy a biztos,
de sulyos mellekhatasokkal jaro hivatalos gyogyszert valasztja-e, vagy
a bizonytalanabb hatasu, de mellekhatas nelkuli termeszetgyogyszert?

Ferenc

Gergely irta:
> az Einstein-egyenletet sem Einstein publikalta eloszor!
> Egy hajszallal itt is megelozte egy matematikus, ezuttal Hilbert.

Van egy jo konyv magyarul Einstein munkassagarol.
Pontosabban az 1905-15 kozotti munkassagarol.
Most nincs itt ezert nem irom a szerzot, cimet ide.

Hilbert megtudta min dolgozik Einstein es 6 het alatt
felirta az Einstein egyenletek bal oldalat. Az anyagnak 
megfelelo jobb oldalt nem irta fel, mert az ot nem erdekelte.
Az a fizikusok dolga. A publikacioja is hamarabb jelent
meg, de abban hivatkozta Einsteint.

Ennel sokkal erdekesebb, hogy Einstein 12-13-14-ben 
M. Grossmannal publikalta a cikkeit. Talan meg a 15-os
cikket is. A 16-os cikket mar egyedul.

Minden tiszteletem Einsetine, es nagyon szeretem is ot.
De ez nem egy szep dolog. Az 1905-os spec.reles cikknek
is talaltak egy olyan valtozatat, amin a felesege szerzo volt.
A cikken mar nem. Szoval ezek kicsit furcsa dolgok.

Kicsit elobb irta Gergely:
> Erdekes az alt. rel. esete is. A specialis relativitaselmelet,
> megszuletese idejere mar a 'levegoben logott', valaki(k) elobb-utobb
> mindenkepp elvegezte(k) volna a munkat, Einstein sem a specialis,
> hanem az altalanos relativitaselmeletre volt igazan buszke. 

Hiszen eppen azert volt buszke, mert nem logott a levegoben.
Eppen ezert tisztelem Einsteint, mert 8-10 evet aldozott egy
olyan temara amivel senki nem foglalkozott.
Kesobb tovabbi 40 evet vacakolt meg vele, minden lathato
eredmeny nelkul (na jo, esetleg az EPR).

Egyatalan nem logott a levegoben. A levezetes utolag
kristaly tiszta. Es valoaban sokan (pl. Landau) is a fizika
legszebb aganak nevezik, mert pusztan deduktiv modon
levezetheto. Nagyon szep elvekbol logikusan.

Valahol olvastam, hogy esetleg csak a 40-es evekre
csinaltak volna meg a fizikusok. 
Ez abbol is latszik, hogy milyen erdeklodes volt iranta.
Meglett ugyan a Schwarzshild megoldas, es annak
kiserleti igazolasa, de pl. a Friedmann megoldasok a
kutyat se erdekeltek. 1935-ben kellett oket ujra felfedezni,
azt is csak azert mert meglett a Hubble torveny.
A Kerr megoldas 1963-bol valo.
Vagyis a 30 ev keses egyatalan nem elkepzelhetetlen
lehetoseg. Mindez valoban Einsteint dicseri.

 Horvath Pista

Kedves Fizikusok, es Titusz!

Megertem, hogyha erzekenyen erint benneteket allitasom, miszerint Maxwell
divergencia tetelei a relativisztikus elektrodinamikan belul hianyosak, es
ennek kovetkezteben a korabban keservesen megtanult levezetesek hamisakka
valnak. Ugyanigy meg lehet erteni peldaul annak a diaknak a keseruseget, akit
e tetelek nemtudasa miatt marasztaltak el, hiszen most kiderul, hogy egy
hamis allitast kertek tole szamon. Nekem szerencsemre nem kellett soha
belatnom e hamis tetelek igazsagat a vizsgakenyszer rohanasaban, igy
raerosebben vizsgalhatom a problemakat, es nyitottabban kritizalhatom oket.
Azonban most mar bizonyos vagyok az allitasomban. Igazan jol erezhetnem
magam, hogyha ez a felfedezesem teljesen uj, altalam inditott teruletet
nyitna meg. Sajnos azonban ra kellett jonnom, hogy a felfedezesemet bizonyito
osszes keplet gyakorlatilag megtalalhato a meglevo tankonyvekben. Ettol az en
felfedezesem is sokat veszit az ertekebol, es a tankonyvek keszitoinek
figyelmetlensege is bantoan nyilvanvalova valik. Igy Landau-Lifsic koteteiben
is ossze lehet valogatni azokat a fejezeteket, amelyek kimondatlanul ugyan,
de divergenciat mutato kepleteket tartalmaznak, mig mashol pedig a megrogzott
szokasnak megfeleloen tagadja ezt a tenyt.

Eloszor azonban inkabb a LL 24. paragrafusat teszem biralat targyava, mivel
az itt elkovetett durva transzformalasi hiba a forrasa a tovabbi hibaknak. A
paragrafus az eroter Lorentz-transzformaciojat adna meg, es ez a hiba
szuksegszeruen gyuruzik a Maxwell-egyenletek Lorentz-invarianciajanak teves
feltetelezesebe. Az x iranyu v sebessegu tranzformacio egyenletei a
kovetkezok:
E'x =   Ex
E'y = ( Ey + Hz*v/c ) / (1 - v^2/c^2)^1/2
E'z = ( Ez - Hy*v/c ) / (1 - v^2/c^2)^1/2

H'x =   Hx
H'y = ( Hy - Ez*v/c ) / (1 - v^2/c^2)^1/2
H'z = ( Hz + Ey*v/c ) / (1 - v^2/c^2)^1/2
Lathato, hogy a mozgas iranyaban az eroter nagysaga nem valtozik, es ha ez
igaz lenne, akkor ez pontosan azt jelentene, hogy a terben nincs divergencia
a toltesek mozgasa okan. Azonban pontosan ugyanaz a hiba van elkovetve e
keplet meghatarozasaban, amit az ikerparadoxonban is olyan gyakran kovetnek
el a kezdok. (Akik figyeltek, hogy korabban miket irtam az ikerparadoxonnal
kapcsolatban, azoknak egyszerubb lesz kovetni.) Egyszeruen az azonos ideju
pontok eroteret konvertaltak az egyik rendszerbol a masikba, es
megfeletkeztek arrol, hogy a ket inerciarendszer azonosideju pontjai nem
azonosak. Ez kiderul peldaul abbol, hogy a konvertalasnak egyetlen valtozo
parametere van, es ez a sebesseg. Ezzel szemben, amikor az egesz eroteret
konvertaljuk egy masik inerciarendszerbe, akkor csak a transzformacio
forgastengelyet jelento, a sebessegvektorra meroleges sikban veheto a ket
inerciarendszer egyidejunek, minden mas helyen a siktol valo tavolsaggal
aranyosan tavolodnak el idoben az egyideju pontok helyei. A forgassik egyik
iranyaban pozitiv, a mesik iranyaban negativ iranyban. Ennek kompenzalasara a
tranzformaciot retardalni kell. Vagyis az adott pontban levo tererot nem a
korabbi inerciarendszer pillanatnyi ertekei hatarozzak meg, hanem az itt
zarodo multbeli fenykup altal erintett teridopontok. Ez egy egyenletes
mosgast vegzo toltesrendszer eseten egy linearis idoeltolast jelent a
sebessegvektor iranyaban, de szabalytalanabb mozgasok eseten minden onnalo
mozgast vegzo toltesnek eroterhez valo hozzajarulasat kulon kell kiszamitani.
A kepletben ez egy egyertelmu forgassiktol valo tavolsagfuggeskent
jelentkezik. Ezek azok a konverzios finomsagok, amelyeket lustak reszletezni
a tankonyvek, igy nem csoda, ha allando jelleggel elojonnek a listan az
ikerparadoxonnal kapcsolatos ertelmezesi problemak, es meg a
legszinvonalasabbnak szamito tankonyvek szerzoi is elsiklanak az ilyn jellegu
hibak felett.

Kepzeljuk el egy nyugvo toltes eroteret ugy, hogy az azonos frekvenciaju
koncentrikus fenygombok menten oszlik szet. Ahogy no a gomb felulete, ugy
csokken a tereroseg, de egy gombfeluleten mindenutt egyforma nagysagu, es
mondjuk kifele mutat. Az egymast koveto feluletek az ido egyenletes mulasat
jelzik. Kepzeljuk most ezt el egy egyenletesen mozgo toltes eseteben. A
tagulo gombok most is szabalyosak, de most mar nem lesznek koncentrikusak,
mivel kozben a toltes mozog. A mozgas iranyaban surusodnek a feluletek, a
mozgas mogott ritkulnak. Mivel tovabbra is igaz, hogy a gombfeluleteken
azonos a tereroseg, de mivel a toltes pillanatnyi helyzete korul az nem lesz
koncentrikus, ezert azt tapasztaljuk, hogy a toltest korulvevo koncentrikus
koron a tereroseg kisebb, a toltes mogott a tereroseg nagyobb lesz. A pontos
erteket a Lienard-Wiechert potencialok adjak meg, amelyek a LL 63.
paragrafusaban talalhatok. A keplet nagyon hosszu, es az eszlelesi iranytol
eltero sebessegek, es gyorsulasok altalanos esetet is tartalmazza. Ezert csak
egy egyszerubb alakot kozlok itt, amely az egyenletes, es az eszlelesi
iranyba eso toltessebesseg behelyettesitese utan egyszerusitve adodik.
E'x = Q / R^2 * (c+v)/(c-v)
Ebbol a Q/R^2 jelenti a Coulomb-teret, a tovabbi tenyezo pedig a
Doppler-eltolasra emlekeztet (ott negyzetgyok alatt szerepel a frekvenciara
ugyanez az eltolas), es pontosan oszhangban van a bekezdes elejen leirt
gombhullammal szemleltetett keppel. A Coulomb-tertol valo elteres,
pontosabban ennek idobeli valtozasa az a divergencia, amelyrol mar hetek ota
beszelek.

A LL 63. paragrafusaban talalhato Lienard-Wiechert potencialokon kivul az
elotte, illetve utana kovetkezo paragrafusok is tokeletesen jol targyaljak a
relativisztikus elektrodinamikat.

A 62. paragrafus a retardalt potencialokat hatarozza meg, szinte csodaval
hataros modon a Maxwell egyenletekbol kiindulva helyesen. A retardalt
potencialok kepletei velemenyem szerint joggal tekinthetok az elektrodinamika
alapkepleteinek, akar definiciokent, vagy axiomakent is bevezetve.
fi(0,t) = Integral ro(R,t-R/c) / R dV
A(0,t) = 1/c Integral j(R,t-R/c) / R dV
A keplet jelzi, hogy a ro toltessuruseget, es a j  aramvektort a tavolsagnak
megfeleloen korabban kell tekintetbe venni. A j aramvektor felirhato meg a
toltes, es a sebesseg szorzatakent is (ro*v), es a kepletbol vilagosan
latszik, hogy ennek a sebessegek iranya tetszoleges lehet, es ez ennek
megfeleloen a vektorpotencial is tetszoleges iranyu lehet. Ez a tetszoleges
irany viszont kizarja azt a lehetoseget, hogy a divergencia szuksegkeppen
nulla legyen, vagyis a keplet kozvetlenul cafolja Maxwell divergenciatetelet.

A 64. paragrafus az elekrtomagneses ter spektralis felbontasat szamolja ki a
62. paragrafus kepleteit hasznalva, es a Fourier-transzformacio segitsegevel
hullamok szupperpozicioival irja le a teret, vagyis meghatarozza az egyes
frekvenciak amplitudoit. A negyesvektor adott frekvenciajanak
meghatarozasaban valtozatlanul ott szerepel az integralban a toltes
sebessege, ami kozvetlenul mutatja, hogy a negyesvektor hullamainak iranyat
kizarolag a toltesek mozgasiranya szabja meg, arra nem ervenyesul a
divergenciatetel, igy a negyesvektorbol szarmaztatott elektromos, es magneses
eroterre sem ervenyesulhet.

Titusz a kontiunitasi tetelt emlegette, de mar Joskanak irt levelemben is
irtam, hogy felreertes volt azt hinni, hogy meg akarom serteni a
folyamatossag elvet. Lehet, hogy felreertheto voltam, de a lenyeg az, hogy a
divergencia a toltesek mozgasaval fugg ossze, es a toltesek mozgasallapotanak
valtozasa megvaltoztatja a feluleti integral erteket.

Annyi mindenesetre igaz, hogy a toltesek tavoltereben, ahol a hullamok
gombszeru terjedese mar kozel parhuzamosnak tekintheto, kozelitoleg
ervenyesulnek  a divergenciamentes sikhullamokat leiro kepletek. Ez kiderul,
ha a vakuumra olyan sikhullamjellegu hullamfuggvenyt keresunk, amelyben nem
kotjuk ki a divergencia nulla voltat:
rot rot E = 1/c^2 * D^2E/Dt^2
A megoldas ettol fuggetlenul a szokasos divergenciamentesnek adodik. Ezert az
erre vonatkozo elmelet nagyreszt tovabbra is jol hasznalhato. De nagyon
fontos tudatositani, hogy ilyenkor kozelitessel elunk, es a toltesek
kozeleben durva hiba ezzel a kozelitessel elni. Szamos mas esetben sem
engedhetjuk meg a korabbi szamitasok kozeliteseit.

Udv: Takacs Feri

Az elozo cikkben maradt nehany eliras, ami ertelmezes zavaro lehet.

A 3. bekezdesben levo mondat helyesebben:
Mivel tovabbra is igaz, hogy a tagulo gombfeluleteken azonos a tereroseg, es
mivel adott idopontban a toltestol tavolodo korok nem lesznek koncentrikusak,
ezert azt tapasztaljuk, hogy egy a toltest korulvevo koncentrikus koron a
toltes elott a tereroseg kisebb, a toltes mogott pedig a tereroseg nagyobb
lesz.

Az 5. bekezdesben levo mondat eleje helyesebben:
A j aramvektor felirhato meg a toltessuruseg, es a sebesseg szorzatakent is
(ro*v), ...

Udv: Takacs Feri

A termeszetgyogyaszat tkp micsoda?

A gyogynovenyekkel valo gyogyitast termeszetgyogyaszatnak
nevezzuk? Tehat ha valaki szenna fozetet szed szekrekedesre
az termeszetesen gyogyul, ha Tisasen tablettat (gyartja az
ICN Hungary, Tiszavasvari, szenna kivonatbol), akkor nem?

Vagy csak a hatastalan gyogymodok (fulmasszazs, kineziologia,
homeopatia, foldsugarzas) tartoznak a termeszetgyogyaszathoz?

Vagy igazi termeszetgyogyasz az, aki megmeri a foldsugarzast
majd kozli, hogy az almatlansagot a foldsugarzas okozza, am
a ketnapos tiszito bojt es az estenkent elfogyasztott komlo-
es macskagyokerfozet jol semlegesiti/elteriti a foldsugarzast?

Laci

Ha mar ennyit vitatjuk Einstein erdemeit, hatha van meg
aki nem tudja, hogy nem a rel.elm-ert kapott Nobelcsontot,
hanem a fotoelektromos effektus magyarazataert. ///Laci

Kedves Feri!

Visszajottem. Orommel latom, hogy azota mar a fel listat magadra
haragitottad. :-)

Most nem fogok az egesz mult heti termesedre valaszolni, de azert
legutobbi kivansagod szerint hagy orientaljalak egy picit:

1. Amit David Gyula irt, az abszolut korrekt (nem mintha nem o tanitott
volna egykor engem is, de azota mar tole fuggetlenul is tanultam eldint).
Mas szavakkal, amit o irt: hogy a Maxwell-egyenletek mar relativisztikusak,
azt jelenti, hogy az igazi negydimenzios elmelet egyes mennyisegei egy az
egyben megfeleltethetok a haromdimenzios mennyisegeknek, es a haromdimenzios
mennyisegekre vonatkozo haromdimenzios egyenletek matemtakailag ekvivalensek
a relativisztikus egyenletekkel. Ez alol egyedul a toltesek mozgasat leiro
egyenlet (Lorentz-ero) kivetel, mert a (klasszikus) mechanika nem
Lorentz-invarians. Pont emiatt lehetett ez a temakor egykor annyira erdekes,
hogy a szazad vegen Lorentz (vagy Poincare?) komoly ertekezest irjon a mozgo
rendszerek elektrodinamikajarol. Azota mindez teljesen tisztazodott,
eszrevettuk volna, ha ekkora marhak vagyunk, mint amilyennek te probalsz
minket beallitani. :-)

2. A "bizonyitasaid" ott buknak el, hogy egy toltest nem lehet csak ugy
pillanatszeruen berakni egy adott terfogaton belulre. Ugyanis a toltesekre
ervenyes a kontinuitasi egyenlet (azaz a lokalis megmaradas), es persze
fenysebessegnel lassabban mozognak. Tehat az altalad kivalasztott terfogatba
csak a feluleten keresztul juthat egy ponttoltes, igy hat nincsenek
gombszeruen kifele terjedo (csak a terfogat egyik oldalat elero)
erovonalkepek. Megjegyzem, hogy a Maxwell-egyenletek egyebkent ilyesmit meg
sem engednek (ami termeszetes is a div E=rho/eps0 miatt, hisz epp ezt
buktattad volna meg a te "hullamaiddal"). Es barmily furcsa is neked (bar
szerintem matematikai evidencia), az, hogy mindenhol teljesul a div
E=rho/eps0, _ekvivalens_ azzal, hogy minden zart feluletre teljesul a
Gauss-tetel. Az ido ebben a (matematikai) tetelben mindossze parameter, de
persze figyelni kell, hogy a felulet egyes pontjaiban az EM teret ugyanabban
a pillanatban (egyidejuleg) kell venni. Mozgo koordinata-rendszerben ezek az
egyideju pillanatok persze masok lesznek, de ettol meg ugyanugy teljesulni
fog a Gauss-tetel akkor is (persze nem szabad elfeledkezni se a
toltessuruseg, se a terek transzformaciojarol). Ismetles (ld. primszorzas
kommutativitasa): egy-egy adott esetre ugyan nehez lehet ellenorizni a
Gauss-tetelt (hiszen integralni nem mindig trivi), de attol meg senki sem
varja, hogy barmilyen specialis esetben megdoljon.  

Titusz

J.D. Barrow  A fizika vilagkepe c. konyveben olvastam az 
alabbiakat:
1870-ben egy angol matematikus, William Clifford meresz elmeletet
tett kozze, mely akkor nem keltett feltunest.
Felvetette, hogy a ter sokkal inkabb hasonlit egy videki taj
feluletere, mint egy biliardasztal tetejere.
Feltetelezte tovabba, hogy ez a hullamzas nem szuksegkeppen
statikus, hanem folyamatosan haladhat helyrol helyre, mint
a hullamok a tenger felszinen. ....
Kortarsai kozul senki nem tudott mit kezdeni ezzel a
furcsa latomassal. Maxwell egy levelezolapon elutasitja
Cliffordnak a nem-euklideszi geometriara alapozott terelmeletet,
mert ellentmond az abszolut terrol alkotott felfogasnak.
----------
A konyvben egyuttal vegre talaltam egy rendkivul vilagos
peldat arra, hogy milyen megrazo szemleleti problemakkal
kellett megbirkoznia a kavantumelmeletnek.
A ketreses kiserletet vegezzuk el a vilag kulonbozo reszein,
mindenutt egyetlen neutront love ki a resek iranyaba.
A resek tuloldalan celfeluletkent elhelyezett fenykeplemezek
osszevetesekor, azok eredmenyeinek osszegzesekent azt talalnank, 
hogy eppen olyan interferenciakepet rajzolnak ki egyutt
az egymastol fuggetlenul detektalt neutronok, mintha a kiserletet
egy helyen es sok neutronnal vegeztuk volna. Egyedi neutronok
kepesnek latszanak sajatmagukkal interferalni. 
Ez aztan tenyleg az *egy kez tapsol* esete - irja a szerzo.

Meginkabb zavarbaejto teny, hogy amennyiben barmifele 
sikeres modon kepesek vagyunk megallapitani egy adott
neutronrol, hogy melyik resen haladt at, ugy a neutron mar
nem vesz reszt interferenciakep letrehozasaban, hanem tisztan
reszecskekent viselkedve hagy hatarozott nyomot a celfeluleten.
Ha tehat egy kiserletben minden egymas utan kilott neutronrol 
tudtuk, melyik resen haladt at, akkor nem sok-savos interferenciakepet
kapunk, hanem mindossze ket elkulonult savot.
A reszecskek athaladasi helyen elhelyezett detektorok tehat 
valamikeppen megszuntetik a hullamtulajdonsagot.

Udv: zoli




Udv: zoli

>De nem az orvoslas alternativajakent,hanem inkabb segedteruletekent.
>Ez azt jelentene, hogy a termeszetgyogyaszat, mint maganpraktika 
>rendben van, valamint, ha valakin a hivatalos orvoslas nem segithet, 
>akkor is nyugodtan javasolhato. 

Igen, nyugodtan javasolhato, amint mar alapos meggyozodes alapjan 
tudhato, hogy segithet.
De altalaban honnan lenne tudhato, hogy segithet ?
Azt latom fo'' gondnak, hogy a termeszetgyogyaszat 
misztikus valfajait is engedik muvelni anelkul, hogy ezek 
hatekonysagarol megelozoen korrekt vizsgalatok es statisztikai 
elemzesek szulettek volna.
Peldaul a tergyo-rol szolo torveny olyan passzust is tartalmaz, 
mely a definialatlan biorezonanciarol szol. 
Csak orvos altal vegezheto tevekenysegek:
- Homeopatias modszerek
- Manualterapias eljarasok
- Hagyomanyos kinai orvoslas
- Ajurvedikus gyogyaszati eljarasok
- Hagyomanyos tibeti gyogymodok
- Biologiai fogorvoslas
- Ver oxigenizalasan alapulo terapiak
- Neuralterapias modszerek
- Meregtelenito modszerek
- Antropozofus orvosi modszerek
- Biorezonancian alapulo eljarasok
- Csak diagnosztikai celu termeszetgyogyaszati vizsgalo modszerek

Nem tul sokatmondoan, de a biorezonancia letezeset elismertek azzal, 
hogy szabalyozas ala vontak. Amikent azonban az ultrahang es egyeb
hullamok alkalmazasanal igen - a biorezonancias gyogyaszatnal NEM 
irjak elo a titokzatos eredetu lathatatlan kolcsonhatas energiajanak 
megengedett dozisat, frekvenciatartomanyat, talan abbol kiindulva, 
hogy azok termeszetesek, hiszen - ugy beszelik a nepek - a gyogyito 
sugarak vagy emberbol gyunnek ki, vagy a kozmosz jotekony regioibol 
rajzanak hozzank, s mediumok tenyererol vetitodnek at a betegre. 
Elolegezzuk meg a bizalmat - hogyan is arthatna ?  
Asszem a hatterben az all, hogy a tergyo szolgaltatasok roppant
nepszeruek lettek, joreszt nem tul eszkozigenyesek, s miutan 
adokotelesek, igy jelentos koltsegvetesi bevetelt jelenthetnek. 
A varazslo hogyan is irhatna le adojabol a kisugarzott 
vagy kozvetitett bioenergia koltseget ? :)
Az adobevetelbol aztan finanszirozni lehet a hokuszpokusz alatt
legyengult betegek konzervativ allami korhazi utokezelesenek 
koltsegeit.
 
Udv: zoli