Ejha! Megbántottak, egy kicsit tépted a szádat, és önként felajánlották,
hogy kártérítést fizetnek? Hihetetlen. Ahol én lakom, ott minimum
bíróság kötelezi a sértegetőt, és még akkor sem biztos, hogy fizet.
Ez nem is kártérítés, hanem a Ptk 84. § (1) d) szerinti elégtétel.
Kártérítésről akkor lehet beszélni, ha azt szerződésben előre
rögzítettétek, vagy külön jogszabály rendelkezik róla, vagy a bíróság
kimondta azt. Olvasd át a Ptk. 75-87. §-ait!
> ez a fajta kártérítés nem szerepel a törvényben, és ha
> nem szerepel, akkor nem adóköteles.
Valahol biztosan benne van, csak nem így hívják. Egy adószakértő azonnal
meg tudná mondani, hol és milyen néven kell keresni. Akinek nem
szakterülete az adózás, inkább lemond az igazság kiderítéséről, mintsem
türelmesen átolvassa és értelmezze a törvény 118 oldalát.
Annyit bizonyosan megmondhatsz az elégtételt fizetőnek (továbbiakban
kifizető), hogy a 11. § (1) szerinti önadózó magánszemély vagy, aki "a
(2)-(6) bekezdés rendelkezéseinek, valamint az általa megfizetett
adóelőleg bevallására vonatkozó rendelkezés figyelembevételével - az
adózás rendjéről szóló törvény szerint, adóévenként adóbevallás adására
köteles, kivéve, ha nyilatkozatot ad az adóhatósági adómegállapításra,
vagy az adóját a munkáltatója állapítja meg."
Az itt hivatkozott jogszabály pedig ez:
26. § (3) A magánszemély az adóját akkor állapítja meg önadózással, ha
c) a személyi jövedelemadóját nem a munkáltatója (kifizető), illetőleg
az adóhatóság (a továbbiakban: adóhatósági adómegállapítás) állapítja
meg.
- 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről), letölthető innen:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300092.TV
A kifizető se nem munkáltatód, se nem adóhatóság, így neki nem kell
törődnie az adóelőleg levonásával. Az, hogy az elégtétel adóköteles-e a
te vonatkozásodban, egy másik téma, de azt még jövő márciusig
kiderítheted. Azt mindenképpen tudnod kell, hogy a kifezető ezt az
összeget költségként fogja feltüntetni a könyvelésében, és ha kap egy
ellenőrzést, meg fogják tőle kérdezni, mi lett a pénzzel. Ezután az
adóhatóság esetleg téged is megkérdezhet, bevallottad-e a dolgot, és ha
nem, miért nem. De ez tényleg a jövő zenéje.
Itt most az a lényeg, hogy a teljes összeget fizesse ki neked a
kifizető.
gerbera
|
> mi a különbség a társasház és a társas üzletház között.
Jogilag semmi. Mindkettő társasház.
A Ptk 149. § és 578/I. § (1) paragrafusai után a lényeg itt található:
1. § (1) Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító
okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló
lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg legalább
egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a
tulajdonostársak külön tulajdonába kerül (a továbbiakban:
társasház).
= 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról
Letölthető innen:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300133.TV
Tehát társasház nem csak lakóház lehet, hanem bármilyen épület - így
üzletház is -, amelyben közös tulajdonú helyiségek is találhatók.
gerbera
|