Thus spake HIX TUDOMANY:

> tehat ezt keresnem. Mert mondjuk, a magnesest magneses  te'r veszi korul. De
> az mi, resze az ileto anyagnak? vagy a korulotte levo urbeli teret (etert)
> modulalja, rezgeti,? mely hatas atveheto a masik tomeg altal?
>   Sok van, ami erthetetlen, de ha egyszer is szilard talaj kerulne a labunk
> ala, bizonyara sokmindent megvaltoztatna, Addig is "torjuk a fejunket".
> Elso kedves fejtorokent Nagy Istvan Pista sorait ideznem, (engedelmevel).

A magneses ter az anyag egyik megjelenesi formaja. Van neki tomege is.
Ugyanugy, ahogy a feny is anyag...

> >Nagyon kedves gyerekkori gondolatom volt (es meg ma is az), hogy hova
> > >lessz az elektromagnes gerjesztesere elhasznalt energia. Azon
> > >diskuraltam ugyanis, hogy ha egy allando magnessel keszitett >generatort
> >forgatunk adott villamos energia eloallitasahoz, akkor x >mennyisegu
> >mechanikus enrgiat kell befektetni. Ha ugyanezt a >generatort hasznaljuk,
> >de kicsreljk az alllndo magneseket (ugyanolyan >fluxust eloallito)
> >elektromagnesekre, nem csokken a mechanikus >energiaszukseglet (ugyanannyi
> >marad!!!). Hova lessz az az
> >energia, amit a magnes gerjesztesere elhasznaltunk? Egy nagy hanyada >hove

Az elektromagnes gerjesztesehez szukseges energiabol epul fel a magneses
ter. A fenntartasahoz mar nem szukseges energia, a ter osszeomlasabol
pedig visszanyerheto a felepitesehez szukseges energia.
Ha szupravezetobol keszited az elektromagnest, es a gerjesztes utan rovidre
zarod a tekercset, az elektromagnes energiabefektetes nelkul tovabbra is
mukodni fog, a tovabbiakban gyakorlatilag allando magneskent tekintheto...

> >alakul, de nem mind! Azt is kerdezhetnem tehat, hogy honnan >kerul az a
> >mefoghatatlan tobbletenergia, amit az allandomagneses >generator
> >megtakarit?

Az elektromagnes folyamatos gerjesztesehez szukseges energia 100%-ig
hove alakul a tekercs vezetekenek ohmikus ellenallasan!
Ha szupravezeto lenne a drot, mindossze 0.5*L*I^2 energiat kene
befektetni a magneses ter felepitesehez, a tovabbiakban az aram 0
kapocsfeszultseg mellett folydogal a tekercsben, igy az akar rovidre
is zarhato, elvan magaban.

> >A magnesseg megsem csak egy "allapot"?! Na ez az a pont, mikor az >eddig
> >ismert fizikus, es mas tudos barataim elbizonytalanodnak, es a >valasz mar
> >szerituk sem kielegito.

A magnesseg olyan mint egy rugo. Energia kell a letrehozasahoz, az
osszenyomasahoz, de a fenntartasahoz nem.
Nincs itt semmi titok, a valaszok megvannak, csak lehet hogy elso
hallasra furcsanak talaljuk oket hetkoznapi gondolkodassal :)

A magneses ter termeszetesen hat a para es diamagneses anyagokra is,
csak a hatas legalabb 3 nagysagrenddel kisebb mint ferromagneses
anyagok eseten. Laborban megmertuk analitikai merleggel, egy kb ceruza
meretu Al es Cu hengerre 1T koruli magneses terben 0.1mN ero hat.
(10mg koruli mert sulyvaltozas)

> Udv: Csaba.

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"I can't remember where I parked my hard disk."

 irta:

> pH ertekek lehetnek az 1-14 tartomanyon kivul is, bar a gyakorlatban
> a legtobb pH ertek itt fordul elo.

Csakugyan eshet ezen kivul is, de ez alatt a 0-14 tartomanyt kell
erteni, tehat csak a 0-1 az, amivel bovul. :)
Tehat a pH 0 -rol irtak meg helyesek, a -1 mar nem.
Csakugyan lehet egy oldat erosebben savas (v. lugos), mint ph=0 (ill.
ph=14), de ott mar nem ertelmezzuk a pH fogalmat, mert - mint azt irtad
is - tomenyebb oldatoknal mar jelentosebb az elteres a koncentracio es
az aktivitas kozott (meg akkor is, ha eros savrol, v. bazisrol van szo),
ezert itt mar nem szamolunk pH-val, mert annak meghatarozasa nem lenne
egyszeru.
Tehat csakugyan letezik -1 pH-nak megfelelo savassag, de ez mar nem
ertelmezheto a pH definicioja szerint.


Rocky

Sziasztok,

ha mar ugyis szoba kerult a Cola es az o" foszforsav tartalma:

a tobbi uditoben (fanta, sprite, 7up, stb.) is van foszforsav, vagy
csak a colaban?

Kosz,
-- 
Tibcsi(R) - 

Sziasztok.
Azert a helyzet nem annyira veszelyes, hogy
"=" jelet kellene tenni a cola es a csontritkulas koze.
Az USA polgarai valoszinuleg a legnagyobb colaivok.
Ott a szakemberek egy felnott embernek napi 1200 mg
kalcium-bevitelt ajanlanak. Nekunk magyaroknak a
hazai szakemberek napi 800 mg kalciumot elegendonek
tartanak. De mi valoszinuleg kevesebb colat iszunk.
Iden varhatoan meg fog jelenni a Tapanyagtablazat
13. kiadasa. Lehet, hogy abban mar nekunk is tobb, mint
napi 800 mg kalciumot fognak javasolni.
Szoval a sok cola akkor okoz(hat) csontritkulast, ha
kozben tul keves a napi kalcium-bevitel. Egyebkent a
csontkepzodeshez foszfat is kell valamilyen formaban,
hiszen a csontokban a Ca hidroxi-apatit (egyfajta foszfat)
formajaban talalhato. A kerdes masik resze: hogy miert
nem tesznek bele foszforsav helyett valami mast??
A masik sav is savas kemhatasu (lenne) es azok is
csokkentik/hetik a kulonbozo letfontossagu femek
hasznosulasat. Ilyenek pl. citromsav, almasav borkosav.
Es persze a kulonbozo savaknak mas az izhatasa, es ez
is egy fontos szempont, el kell adni minel tobbet...
A lenyeg az: ha sok colat es mas savas uditoitalt iszunk,
akkor tobb asvanyi anyagot kell fogyasztanunk, pl
kulonbozo tablettak formajaban. Es itt lenne a reklam
helye, de mellozom. Oseink idonkent ettek savanyu
(savas kemhatasu) gyumolcsoket stb. amelyek citromsavat,
almasavat, borkosavat, tejsavat stb. tartalmaztak, de inni
altalaban csak vizet ittak. Mi szinten eszunk ilyesmi savas/
savanyu eteleket de viz helyett egyre tobb savanyu
uditoitalt iszunk, igy a megnovekedett sav-fogyasztas
novelt fem-bevitelt tesz szuksegesse, es persze ugyelni
kell a bevitt femek kozotti mennyisegi aranyokra is,
hogy azok megfeleljenek a szervezet szuksegleteinek.
Szabolcs: Potenciometrikusan vagy indikator-papirral
mertel 2.5-ot a colaban? Papirral merve a szines
oldatok pH-jat kisse bizonytalan a meres.
Udv.: S. Zoli

Sziasztok !

Ma meglepodtem - hiaba neztem utana - hogy is irjak Don Quiote-t,
tegnap kovetkezetesen hibasan irtam.
Bongeszes kozben viszont talaltam egy iratot mely meglepett, ime:

http://molnarrp.freeweb.hu/sagnac/sagnac.html

*A SAGNAC KISERLET JELENTOSEGE
Tul a mai fizikan
A XX. szazad talan legvitatottabb, de ugyanakkor legelfogadottabb
fizikai elmelete a relativitas elmelet. Einstein 1905-ben feladta
a terrol, az idorol es a fenyrol addig kialakult apriori fogalmakat,
es egy olyan - matematikailag konzisztens - rendszert alkotott,
amely osszhangban van a Michelson-Morley tipusu kiserletek eredmenyevel.
A tapasztalattal valo egyezes ebben az esetben olyan ero volt,
amely mellett ures szofacsarassa silanyult a filozofiai illetve
klasszikus fizikai fogalmi alapon gondolkodok hangos kritikaja.
A klasszikus fogalmi rendszer hivei meg ma is folytatjak
Don Quiote-i kuzdelmuket a relativitas elmelet szelmalmaval,
mikozben nem is sejtik, hogy a nagy 'ellenfel' mar kilencven
eve halott. Ugyanis, Sagnac 1913-ban kiserletileg megcafolta
Einstein fenyterjedesi posztulatumat; vagyis azt, hogy a feny
minden inerciarendszerben ugyanazzal a sebesseggel terjed.*

Ma tobb idom volt, rakerestem Sagnac nevere es talaltam
egy erdekes munkat, mely lezergiroszkoprol szol.
(Elkenodtem, mert a fenymutatos iranytum ezek utan lambdaba se
rughat... :)

http://www.szolnok.mtesz.hu/tudnap99/laser.htm

Csak toredeket idezek a terjedelmes giroszkop dolgozatbol:
*A kezdeti kiserletek alapjait Michelson es Sagnac raktak le.
 ....
A lezer egyik legbiztatobb alkalmazasa a giroszkopkent valo
felhasznalasa. A lezergiroszkop egy integralo sebessegi porgettyu,
nem a megszokott ertelemben, mivel nem tartalmaz forgo tomeget.
A lezergiroszkop alapveto tulajdonsaga, hogy a lezersugarzas
egy gyuru alaku uregen athaladva zarodik. Az ureg biztositja
ket fuggetlen, ellentetes iranyitasu haladohullam oszcillaciojat
kulonbozo frekvenciakon. A halado hullamok oszcillaciojanak
frekvenciai fuggnek az ureg tehetetlensegi terhez viszonyitott
forgasatol. A ket hullam frekvenciajanak kulonbsege adja
az ureg forgasanak sebesseget.*

Sagnacrol ezen kivul nem tudok semmit, de erdekelne -
ha igaz, hogy cafolni probalta Einsteint, hogyan cafoltak
meg ot ?

Udv: zoli

> Felado :  [Hungary]

>Es nemigen topogunk egyhelyben.
>A tudomany fejlodese toretlen.

  Termeszetes, a tudomany fejlodese nem lebecsulendo. Szinte ugrasszeruen,
mondhatjuk exponencialisan tarulnak elenk a hihetetlen, eddig ismeretlen
dolgok. De mintha valahol a feltarando, ismeretlen dolgok is vegtelenek
lennenek, mennel tobb ismeretet birtokolunk, annal szerteagazobbak a meg
megnem ismert titkok. A bosszanto hogy midon uj dolgok tarulnak elenk, a
regirol kiderul hogy alaptalan.
  A helyben topogas valahol itt nyilvanul meg. Nem (mindeg) biztos az alap
amire epithetni tudnank.
  A haladas, fejlodes pedig mar reg a gyakorlati felhasznalasban kelene
megnyilvanuljon.
  A szennyezo, kornyezet pusztito energia keszletunket mar reg le kelene
csereljuk, hisz egyre nagyobb veszelybe sodorjuk Foldunk oxigenkeszletet,
stb..
  A gravitacios erohatasok legyozesere meg mindeg a leggyakrabban a levego
felhajtoerejere hagyatkozunk.
  Anyagmegmunkalas, vagas, furas faragas, stb. meg mindeg a hagyomanyos,
pedig mar a lezerhatast ismerjuk, de bezzeg a haditehnika mar birtokolja a
megoldast..
  Hivatkozunk, hogy nem olcso megoldas, hat 'torjuk a fejunket' es valoban a
tehnika sikereit csak akkor dicserjuk, ha a gyakorlatban is kisegit
bennunket, termeszetes csak a hasznos dolgokban :-)

  Udv Csaba.


_________________________________________________________________
Send and receive Hotmail on your mobile device: http://mobile.msn.com

Gondolom, nem en vagyok az elso, de most lattam az origo tudomany
levelezoforuman, hogy van egy ilyen topik: az utobbi ket hetben egy csomo
level jelent meg, lelkes emberek megmertek egy sor ital ph-jat, es meg
kola-recept is van.
Laci

 wrote:
> Szia Zoli! (KSH)
> Valoban letezik (mar eleg regota) szotyola pucolo gep.

sot, ha mar itt tartunk, tokmagot nem is kell pucolni, ui. van olyan
tokfele, aminek a magjanak nincs heja :)
homer

Szia Attila !

1. En most megmertem a Coca-Cola pH-ját és 3,3 erteket találtam. De a baj igaza
n az lenne ha nem lenne savas.
Ugyanis maganak az emberi szervezetnek a pH-ja is savas, de ami meg ennel is me
glepobb a gyomorban levo emesztonedv pH-ja sokkal alacsonyabb, megkozeliti az p
H ~ 1 erteket. Az emesztonedv pH-jat az hatarozza meg a gyomorban el kell kezde
ni az elelmiszerek lebontasat, erre az emesztes elejen legalkalmasabb a savas l
ebontas.
2. Masik fontosabb kerdes az italok ize es ezek pH-ja kozotti osszefugges. Mar
regen rajottek arra, hogy az edes-savanyu izek mindenki szamara nagyon kedvelte
k, ezert barmilyen uditoitalt is veszel, az kivetel nelkul savas lesz. Gondolj
csak a benne levo legegyszerubb anyagokra pl. szensav, ecetsav, citromsav, aszk
orbinsav, stb. ez mind sav. A baj viszont az, hogy nem egyertelmu a pH-nak mint
 fogalomnak az ertelmezese. Ebbe kozrejatszanak a hulye reklamok is, es a hozza
nemerto emberek csak kapkodjak a fejuket, es nem tudjak kine-minek higyjenek.

3. A pH az oldatban levo hidrogen ionok aktivitasanak (maradjunk abban, hogy az
 egyszeruseg kedveert hidrogen ionok mol/literben kifejezett koncentracio ertek
e) negativ 10-es alapu logaritmusa.

pH = - log [H+]

Ehhez meg tudni kell azt is, hogy a "tiszta" viz is disszocial

H2O  < ==>  H+  +  HO-

a ket ion (hidrogen es hidroxil ionok) koncentraciojanak szorzata K=10^-14. Ebb
ol adodik, hogy a H+ es a HO- ionok koncenracioja (az oldat elektromosan tovabb
ra is semleges, ami azt jelenti hogy a pozitiv es negativ toltesek szama azonos
 [H+] = [HO-]) azonos es 10^-7 mol/liter erteku. Igy a tiszta viz pH-ja egyenlo
 7-tel. Ez a semleges kemhatasu oldat pH-ja.

4. A  semleges fogalom viszont keveredik, a pH mindig az oldat kemhatasara vona
tkozik es nem az oldat elektromos toltesere. A fentiek szerint a semleges kemha
tas erteke mindig 7.00 se tobb se kevesebb. Az altalad megadott 6.6 mar savas,
a 7.3 ertek pedig mar lugos.

5. A pH erteke eredeti ertelemezes szerint mindig hig vizes oldatokra vonatkozo
tt. Ez tanuljak a diakok a kozepiskolaban. Viszont a fogalom kiterjeszteheto ne
m vizes oldatokra is, de emar mas teszta.

6. Ha a vizes oldatokban az oldott savon vagy lugon kivul mas anyagok is elofor
dulnak pl. sók, a helyzet komplikalodik es a pH kiszamitasa sem lesz olyan egys
zeru.

7. Sokszor keveredik a kozeletben a pH fogalma es erteke, a savak es lugok maro
hatasaval. Gondolj bele hogy 1 liter vizes oldat, amely 3.65 gramm HCl-t (sosav
at tartalmaz) csak 0.365 suly szazalekos, a kemiai koncentracioja  0.1 mol/lite
r, es ha ez 100%-osan disszocial hidrogen es hidroxil ionokra a pH-ja mar  1-gy
el egyenlo. A tomeny sosav pedig 36%-os, aminek komoly marohatasa van, es hol v
an ez a 0.365%-os sosavtol !

8. Tehat nem kell megijedni, hanem vegig kell gondolni mit is jelent a fogalom,
 hogyan kell merni, ertelmezni, hatasival pedig csak ezek utan szamolj. En szem
ely szerint azt tanacsolom, -lehet szeretni vagy nem szeretni a Pepsi- vagy Coc
a-Colat -mindenkinek batran fogyaszthatja ha izlik, es nekeverjuk ossze a szapp
an reklamokat az uditoitalokkal.

Udv

Janos

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: cascodeco.casco.se)

Kedves Szocs,

>  t = l/(c-v)+l/(c+v).
> Feltettem a kerdest, hogy ez a keplet ervenyes-e a fenyre,
> amelyre a valasz az, hogy igen,de nem mernek idoelterest.

Pontosabban fogalmazok. Newton mechanikajaban termeszetesen ervenyes lenne a
fenyre is. De ez nem egyezik a kiserleti eredmenyekkel. Ezert a keplet nem
ervenyes. Ezert Newton mechanikaja sem ervenyes.

> Akkor kiszamitottam, mekkore idot kellene merni, ha a
Mivel csak a keresztag all rendelkezesre mint referencia, joval kisebb
ertekeket kell megfigyelni, mint amit szamoltal. De az is eleg. Szamoljuk ki
newtoni mechanikat hasznalva rendesen, mondjuk 1 m-es karokra, a keresztagat
is figyelembe veve.

dletaT: az idokulonbseg a hosszag es keresztag futasi idejeben
l: kar hossza, 1m
v: a keszulek sebessege, 30 km/s Fold keringesi sebesseg
c: fenysebesseg

deltaT = 2*l/c/(1-v^2/c^2) - 2*l/c/sqrt(1-v^2/c^2)

ez 1m-es karokra kiszamolva 3*10^-17 mp
fenyutban ugyanez 10^-8 meter

a kek feny hullamhossza 500nm=500*10^-9 m

Tehat a hullamhossz 1/50 resze a kulonbseg, amit meg kell latni az
interferometerrel. Ez mar alapban sem remenytelen, raadasul a helyzet
konnyen javithato azzal, hogy tobbszoros visszaverodest hasznalnak, vagyis
minden kart mondjuk 50-szer fut be a feny, aztan interferal. Ezt sokkal
konnyebb megcsinalni, mint az 50 m-es kart. Akkor az utkulonbseg mar egy
teljes hullamhossz, konnyen es kenyelmesen kimutathato.

A fizika nem hit kerdese, mindennek utana lehet nezni. Ha nem hiszed, hogy
MM eleg alapos volt, olvasd el a kozzetett leirast, es keresd meg benne a
hibat. Hasonloan megnezheted a KT leirast is, amely meg pontosabb
berendezest hasznalt. Ezt a hibakeresest nem varhatod tolem, mert szerintem
a kiserletek jok. Ezt a velemenyemet a fenti kis szamolasra (is) alapozom.

> "A fenysebessege mar nem tud novekedni", mert nincs olyan
> hatas
> ami novelje. Nem adsz hazza energiat, (nem is lehet)!

Lehetni eppen lehet, a gravitacio hat a fenyre. Gyorsitani nem lehet, de
novekszik a frekvenciaja, es igy az energiaja is.

> Ha nem vetted eszre, azt akarom megerteni, hogyan
> gondolkodtak azok
> akik megalkottak az elvet. Mibol, mire kovetkoztettek

Leirtam sokszor. Egyelore nem latod be, nem baj, ha meg birod, en is....
:-) A tobbiek meg mar kezdik megszokni a gyurodest...

Le kell ragadnunk a kiserleteknel, amig ezeket vitatod. Amig itt nincs
egyetertes, nem erdemes tovabbmenni.

Ugy latom, idonkent billen a velemenyed, ketfelekeppen veted el az MM
kiserletet:
a, tevedes: a kiserletnek newtoni alapon elvileg se kellene kimutatnia
semmit
b, tevedes: a kiserlet nem eleg pontos, es igy nem kepes kimutatani amira
terveztek

a, Newtoni alapon elvileg jeleznie kellene a Foldsebesseget interferencia
valtozas kepeben, ez konnyen belathato. Ha ez nem tiszta, ragd at, ebben mar
nem tudok tobbet segiteni. Ha mar latod, hogy igy van, kerlek ird meg
egyertelmuen, es ne hozd fel tobbe az ellenkezojet. Vagy mutasd ki, hogy
miert nem kene jeleznie...

b, Ha ez megvan, jon az, hogy eleg pontos-e a kiserlet.  Millio kritikus
szorszalhasogatoan megragta, gondolhatod, hogy nem hittek el hozomra. Nem
csak te nem vonzodsz a furcsasagokhoz... MM es KT pontosan leirta, mit es
hogyan csinalt, nem kell hinni se a szerzoknek se a kritikusoknak, olvasd
el, ellenorizd szemelyesen. (A szamolgatasom szerint is meg lehetett
csinalni.)

Ha a, es b, mar kozos megegyezessel letudva, lehet tovabblepni a lehetseges
modellek, magyarazatok fele...

Udv, Jozsef

> Asszem a Cola a legismertebb termeknev a Foldon. Es ennyire
> kozismert dolog lenne, hogy csontritkulast okoz?

Holgyismeroseim egy ideje nem mernek a jelenletemben colat inni.

> Miert nem helyettesitik akkor a foszforsavat massal?

Van nehany cola-utanzat, amelyben foszforsav (E338) helyett
citromsavat (E330) hasznalnak savanyusasgszabalyzokent, de
ezeknek karakteresen eltero ize van. Ilyen magyarorszagon a
CBA Cola (ebben egyebkent a cukor ketharmadat aszpartammal
helyettesitik, szoval minden joban van valami rossz), es
egy reges regi szlovakiai udito (talan a Bambival egykoru),
Kofola ujjaszuletett, es az szinten citromsavat tartalmaz
(de aszpartamot nem).