> Tehat a ter tagulasat az alt.rel. valahogy a vilagegyetem
> osszgravitaciojaval magyarazza?

  Igen :-) Csak nem teljesen newtoni modszerekkel, mert az nem igazan
mukodik. A *modellben* van a ter, aminek szerkezete az energiasuruseg
szerint valtozik, az Einstein egyenletek szerint. Ezek az egyenletek
igazabol egy 256 dimenzios egyenletrendszernek felelnek meg, viszont
ha felteszed, hogy az anyagsuruseg homogen es izotrop (koznapi nyelven:
a suruseg mindenutt ugyanannyi), akkor lenyegesen egyszerusodik.

> Ez a fo gondom, a hattersugarzas miert nem inkabb egy mindent kitolto
> fotonmassza? Amit leirtal, olyan, mintha a fenysebesseggel tagulo
> latohatarunk vegerol erkezo fotonok szamitananak csak.

  Felreertesen alapul a gondod. A hattersugarzas egy mindent kitolto massza.
A mostani megfigyelesnel viszont csak az a foton szamit, ami pont a
'latohatarrol' (ami nem a horizont) indult, mert ami kozelebbrol indult,
az mar elment mellettunk, ami meg tavolabbrol, az meg nem ert ide. 

> Miert a 1x milliard fenyevre levo gombhejrol erkezo fotonokrol beszelunk,
> mikor szerinted is az atlatszosag egyszerre kovetkezett be mindenhol? 

  Mert a rekombinaciotol kezdve a fotonok szabadon mozognak (majdnem). 
Innentol kezdve adott pillanatban csak azt latom, ami egy gombhejon indult,
aminek sugara persze valtozik. Lasd feljebb.

> A COBE-nal emlexem valamit ki kellett vonni, az a naprendszer, vagy a
> galaxis sebessege volt? Es persze mihez kepest?

  A muhold sebessege a kituntetett rendszerhez kepest, amit ki kell vonni.

> A fizika meg azon kivulrol jon? :)

  Igen. Lehet filozofiakat gyartani mindenre, persze. 

> Az altalunk eszlelheto hattersugarzashoz kepest melyik galaxis(cluster) van
> nyugalomban?

  Egyik sem, ahol azt hiszik, ott pontositani kell a merest.

  A fo problema, amit meg kell erteni: Alapvetoen ez bizonyos merettartomanyon
felul, a vilagegyetem homogen, izotrop, stb. Ahogy haladunk a kisebb skalak
fele, ugy lesznek egyre nagyobbak az egyenetlensegek. Ezt egy darabig
lehet perturbacioszamolassal kezelni, de nem sokaig. A masik veglet (foldi
labor) eseten a kozmologia elhanyagolhato. Megint lejjebb menve jon
a kvantummechanika. Ezen tartomanyok kozotti resz az, ahol bajban vagyunk.
Az igazi baj az igazi kezdet, mert ott a tartomanyok atfednek, azaz egyszerre
kene alt. rel.-t es kvantummechanikat szamolni, amit nem ertunk egyelore.

Gyula

Sziasztok!
Ekvitorv. 5. resz.
Megvizsgalhatjuk a gazdasagossagot (egy masik nezopont-
bol) reszletesebben is. Emlitetem mar, hogy az ioncsere fo-
lyamatok megfordithatok. Az eloszervezetekben igen gyakran,
tulajdonkeppen allandoan szukseg is van az oda-vissza iranyu
lejatszodasukra. Mint sok mas megfordithato, egyensulyi re-
akciora, ugy az elo szervezetek vizes elektrolitjaiban lejatszo-
do ioncsere folyamatokra is ervenyes a tomeghatas torvenye.
Ennek ertelmeben a folyamat lejatszodasanak iranyat pl. az
ellenionok koncentraciojanak (avagy mennyisegenek) valtoz-
tatasaval lehet befolyasolni. Az ekvivalenciapont vagyis az
egyenloseg az a holtpont ahonnan a leheto legkisebb anyag-
es energiaraforditassal mindket iranyba, tehat a szervezet
szamara eppen ott es eppen akkor az eppen szukseges
iranyba elmozdithato az ioncsere folyamat lejatszodasa. Az
evolucio soran szamos eloleny femhaztartasaban kialakul-
hattak volna mas aranyok is, de minel nagyobb az 1:1
aranytol valo elteres (barmelyik iranyban), annal nagyobb
koncentraciovaltoztatas szukseges egy-egy ioncsere fo-
lyamat megforditasahoz. Igy az elo szervezetnek allandoan
jelentos (oda-vissza) koncentraciovaltoztatasokat kellene
produkalnia. Ez igen gazdasagtalan lenne, mert a koncent-
raciok nagyobb merteku ide-oda valtoztatasa allando, 
jelentos energiaraforditast igenyelne. Mas szempontbol
pedig a nagyobb merteku koncentraciovaltozasok pl. az
erzekeny feherjemolekulak karosodasat (reverzibilis vagy
irreverzibilis denaturalodasat), es ezzel az eloleny pusz-
tulasat is okozhatjak. Ezert, de egyebkent is minden elo-
leny rendelkezik olyan szabalyozorendszerrel, amely meg-
hatarozott tartomanyban, kozel allando osszetetelu
kozeget biztosit a sejteken beluli es soksejtueknel a sejt-
eken kivuli elektrolitjaiban is. Az evolucio soran mindig is
hato tenyezo volt (es most is hato tenyezo) az eloleny
anyag- es energiaatalakito folyamatainak gazdasagossaga.
Ha az egy mutacio kovetkezteben javult akkor novelte a
tuleles, a szaporodas es a mutans gen oroklodesenek
valoszinuseget (felteve, hogy az a mutacio valamilyen mas
szempontbol nem volt az elobbit felulmulo, ellentetes
hatasu). Ellenkezo esetben pedig csokkent a hibas vagy
kedvezotlen hatasu gen oroklodesenek valoszinusege.
Lathato, hogy minden foldi eloleny femhaztartasara vonat-
kozolag tulajdonkeppen kenyszerito erovel adodik az
alkalifemek es a tobberteku femek hasznalataban az
ekvivalencia, tehat az 1:1 arany. De ahogy mar utaltam ra
nem lehet minden tokeletes. Az ember kornyezetvaltoz-
tato (gyakran kornyezetszennyezo es pusztito) tevekeny-
sege miatt, de anelkul is valtoznak es folytonos alkalmaz-
kodasra kenyszerulnek az elolenyek. Egy noveny- vagy
allatpopulacioban meghatarozhato az EQ atlagos erteke,
es az egyfajta meroszama lehet a rendelkezesere allo
tapanyagokhoz, ill. taplalekokhoz valo genetikai alkal-
mazkodas fokanak, legalabbis a femhaztartast szabalyozo
rendszerek mukodese szmpontjabol.
Mi haszna lehet az ekvivalencia-torvenynek?
Forgalomban van nehany olyan, kalciumot es/vagy mag-
neziumot, esetleg mas tobberteku femet is tartalmazo
gyogyszer es gyogytermek, amely alkalifeme(ke)t nem
tartalmaz. Pl. egy - nehany mas komponens mellett -
foleg Ca-ot es Mg-ot tartalmazo gyogytemek (200 mg Ca
es 100 mg Mg, stb. tablettankent) maximalis, napi 3 tab.
dozisa 55,15 mekv tobberteku femet visz be a szervezetbe,
de alkalifeme(ke)t semennyit. Egy felnott ember napi,
osszesen kb. 90-90 mekv alkalifem es tobberteku fem
szuksegletehez viszonyitva ez a mennyiseg nem tekint-
heto elhanyagolhatonak. Ezen es hasonlo keszitmenyek
tartos szedese soran, soszegeny taplalkozas eseten a
bevitt femek (a tablettakkal + a taplalekokkal) ket csop-
ortjanak mennyisegi aranya hosszu tacon is jelentosen
elterhet az optimalistol. Talan kevesebb lenne egyes
ilyen keszitmenyek mellekhatasa (vagy nem is lenne)
es kisebb dozissal erhetnek el ugyanakkora gyogyha-
tast, ha kb. ekvivalens mennyisegben alkalifeme(ke)t is
tartalmaznanak.
Egyre tobb olyan elelmiszert allitanak elo, amelynek terme-
szetes osszetetelet a gyartok hozzaadott anyagokkal
(vitaminokkal, asvanyi anyagokkal, makro- es mikro-
elemekkel stb.) megvaltoztatjak. Az egeszsegesebb tap-
lalkozas erdekeben egyes elelmiszereknel talan celszeru
es bizonyara megoldhato, hogy azok osszetetelet e
torvennyel osszhangban es igy az emberi szervezet szuk-
segleteinek jobban megfelelo modon valtoztassak meg.
Ennek kiemelt jelentosege lehet peldaul a bebietelek
gyartasaban.
Az ekvitorvnek akar diagnosztikai alkalmazasa is lehet
mind a human, mind az allatgyogyaszat teruleten.
Kedvezobb osszetetelu takarmanyok kifejlesztesevel az
allattenyesztesben is lehet gyakorlati haszna. A novenyek
szuksegleteirol is pontosabb kepet kaphatunk, es az
esetlegesen szukseges talajjavitas (makro- es mikro-
elemek potlasa) reven nagyobb, jobb termesre szamithatunk.
Egy uj szempont, ill. parameter lehet a vetomagok
minositeseben is. A nemesitesben, uj fajtak letrehozasaban
is hasznos szerepe lehet, kulonosen azert mert genetikai
beavatkozasokkal ma mar szinte egyik naprol a masikra
lehet uj noveny- es allatfajtakat eloallitani. A biotechnolo-
giaban, a fermentacios eljarasokban mikroorganizmusok
segitsegevel allitanak elo pl. gyogyszer hatoanyagokat es
sok mas termeket. Elkepzelheto, hogy ilyen teruleteken is
lesznek hasznos kutatasi eredmenyek.    
Mar csak az utolso resz kovetkezik, azutan szabad a
palya, johetnek a kritikai megjegyzesek (is).
Udv: S. Zoli

Sziasztok!
A sorlimit es az ekvi5. resze miatt rovdre kell fognom a valasz-
omat. Nocsak masnak is beugrott a viagra .., talan a korral jar?
Gabor: Koszi a kiegeszitest. A pH-val kapcsolatban
igazad van, de osszesegeben a 10^-3 - 10^-4 mol/l H-ion
koncentracio is 2-3 nagysagrenddel kisebb, mint az Na+K
osszegere a kb. 0,1 mol/l. Igy uralkodo szerepe a szervezet-
ben lejatszodo (fem)kationcsere folyamatok osszessegeben
ellenionokkent az alkalifemeknek lehet. A toxikus femek
altalaban csak kis mennyisegben jutnak az elolenyekbe
igy ezek a proton antiporterek is az osszes ioncsere
folyamat toredeket teszik ki.
Es mint a cikkemben valahol irtam,  kulonbozo okokbol
eredoen jelentos elteresek es kivetelek is lehetnek.
Pl. az Elet es Tudomany 2000. 13. szamaban az
"Akik savasan es forron szeretik" c. cikkben igen
extrem savas es forro kozegben elo es vigan szaporodo
mikroorganizmusokrol olvashatunk. Es bizonyara
vannak meg mas extrem elolenyek, foleg a mikrobak
kozott, pl. melytengeri vulkanikus hoforrasok kozeleben.
Nem tudom, hogy ezek elektrolitjaiban milyen a pH. De
joval a 7 alatti, akar joval 2-3 alatti is elkepzelheto,
pl.az ET fentebb emlitett cikke alapjan azok a bacik joval 
pH=1 alatti kozegben elnek, ilyen esetekben az ekvivalencia-  
torvenyt modositani kell es a H+ ionokat is
be kell vonni a sum(M+) osszegbe. De igy is
egy modositott ekvivalencia-torvenyt kapunk.
> Ne felejtkezz meg az eukariota sejtek nagy talalmanyarol,
> a kompartmentalizaciorol!
> Az az atlag 7pH igen kulonbozo lehet a sejt kulonbozo
> reszeiben, pl a savas vakuolumokban 3-4.
> En ugyan nem foglalkozom a temaval, de tudom, hogy
> vannak Ca(2+)/H(+) antiporterek pl az elesztoben,
> novenyekben. Bakteriumok Co, Ni, Ag toleranciajat is
> proton antiporterek segitik.
> Gabor
Az elesztovel kapcsolatban nem tudok valaszolni, nincse-
nek adataim, igy nem tudom, hogy azok a Ca/H antiport-
erek valyon szamottevo aranyt kepviselnek-e?
Talan reszletesebben kellett volna irnom a cikkemben az
elteresek es kivetelek lehetosegeirol es azok okairol, de
minden nem lehet tokeletes. Koszonom az ertekes hozza-
szolasodat. Udv: S. Zoli

> Annyi bizonyos, hogy a kiadvanyok szellemi termeknek
> minosulnek, amiert altalaban a vilagon mindenutt fizetni kell,
> mert rengeteg munka lehet mogottuk. A mieink letrehozatali
> koltsege is magas, es a KSH mukodesehez sajat beveteli
> forrasokra is szukseg van, mert nem mindenre nyujt teljes
> fedezetet az allami koltsegvetes.

Igen, igen, de... En akkor utkoztem ebbe a problemaba, amikor a
Miniszterelnoki Hivatal egyik kiadvanyaban komolyan vettem azt a
felszolitast, hogy ha tovabbi adatok erdekelnek, irjak nekik.
Megtettem, mire az udvarias valasz arrol szolt, hogy a keresett
adatokat megtalalom a KSH honlapjan. Visszairtam, hogy ennel
precizebb utmutatast kerek, mert a nem fizeto reszen nem talalom,
de erre valasz azota sem jott... A ket fel mutogat a egymasra, mi
pedig itt allunk adatok nelkul. Pontosabban szolva bizonyos
valogatott adatokat ingyen elenktolnak, ami pedig tenyleg izgatna,
ahhoz nem ferunk hozza...

Kedves Kota Jozsef!

A Hix 1651-es szamaban az osrobbanasrol irt cikkedet 
komolyan gondoltad, vagy csak egy gyenge oszi trefa?

-Mit jelent az, hogy 'az univerzum kituntetet egy 
rendszert'?

Az altalanos relativitas elmelet pont arrol szol amit 
felremagyarazol.

Remelem a 'beugrato kerdes' a poen.

Tisztelettel Nagy Sanyi.

Az 1651-es Hix-ben megjelent Kota Jozsef 'Hattersugarzas' 
iras alapjan szuletett az alabbi kis otlet:

 Forras                                            Cel
   |                                                |
   |           Be     Meroeszkoz      Ki            |
   |                                                |
   |            |----------------------|            |
  A|------------|                      |------------|A'
   |            |----------------------|            |
   |                                                |
  B|---|B'
   |                                                |

Feltetelek:

Legyen a Forras es Cel tavolsagaallando es mondjuk 10 
fenymasodperc, a meroeszkoz Be es Ki pontja kozti tavolsag 
1 feny-masodperc. Induljon a Forrasbol A es B pontbol, 
(ezek egymastol mert tavolsaga elhanyagolhato), egyszerre 
ket fenysugar parhuzamosan a Cel A' es B' pontja fele. A 
Meroeszkozben illetve a Forras es Cel kozott vakuum van, a 
Meroeszkoz ket vegen pedig egy-egy erzekelo, ami a feny 
athaladasat jelzi a Meroeszkoz szamara. Termeszetesen az 
erzekeloben tortenik bizonyos foku elnyelodes, de ezt most 
elhanyagoljuk.

Kiserlet:

1. A Meroeszkoz a Cel es Forras-hoz kepest nyugalomban van.
Inditsuk egyszerre a ket fenysugarat A es B-bol. Varhato, 
hogy az A' es B'-be szinten egyszerre fognak megerkezni.

2. A Meroeszkoz a Forras iranyaba halad egy 'v' 
fenysebesseghez kozeli sebesseggel. Az invariancia elve 
alapjan az A-bol indult fenysugar a Meroeszkozben is c 
sebesseggel halad, vagyis a Be es Ki kozti tavolsagot 1 mp 
alatt teszi meg. Igy viszont kesik a B-bol indult 
fenysugarhoz kepest.

Kerdesek:

1. A 2. kiserletben az A' es B'-be egyszerre er-e a ket 
sugar?

2. Ha a Meroeszkoz a Cel iranyaba halad, mi tortenik?

3. Hogyan es hol alkalmazhatjuk az Altalanos relativitas 
elmelet teteleit?

Varom az otleteket...

Tisztelettel Nagy Sanyi.

Sziasztok!

Kota Jozsef irta:
 >Az egyik lany pl. eljutott az orszagos dontobe es aszteroidot
 >is neveztek el rola (a legjobb nemtudomhany diak kulondijakent)

Hogy hivjak ezt a lanyt, s mi ennek a kisbolygonak neve/jele?

Udv: Kalman

Hali!

"Kiderult, hogy az o kelta eredetu anyanyelven a 'gyere mar' igy hangzik: - Der
ema"

 ...Ez tetszett. A "jön a vonat" pedig finnül "jöna vona" - apró szépséghiba, ho
gy a 'jöna' jelenti a 'vonat'-ot...:-)

Bár senki sem állította, de jobb is, a nyelvrokonság ugyanis egyáltalán nem a m
a hasonlóan hangzó alakokon tárható fel - mint már többször írtam, a nyelvek vá
ltoznak, és egy rövidebb fonémasor esetében a (különben igazán egzakt módon nem
 is igen definiálható) "hasonlóság" statisztikai valószínűsége a összemérhető a
 közös eredet miatti hasonlósággal. A dolog ennél sokkal bonyolultabb, és nem i
s mindig mondható róla teljes felelősséggel, hogy működik. Pláne, ha nincs írot
t emlék a vizsgált korból - minél régebbi az adott  nyelvállapot, annál többet 
változott, és annál valószínűbb, hogy nincs írott alakja, vagy kevés a döntéshe
z. Szerintem ez a folyamat leírható a káoszelmélettel - hasonlít egy biliárdját
szmára: egy fél óra után nem lehet megállapítani a játékasztalon lévő golyókból
, hogy Mr. Smart második lökésekor hol volt a fekete golyó...:-) 
A szerkezet már meghatározóbb, de itt is lehetnek változások - a lapp nyelv pl.
 emlékeim szerint ún. nyelvcserével jött létre - indogermánból lett finnugorrá,
 a szerkezet maradt, a szókics kicserélődött - ennek a besorolása már nagyon sz
ubjektív lehet. 

Ami a flketáló, izoláló és agglutináló nyelveket illeti - a dolog a leginkább ú
gy néz ki, mint Beethoven c-moll szimfóniája. Az ELNEVEZÉSE [ c-moll ], JELLEMZ
ŐEN c-mollban van, de egyes, akár hosszabb részei MÁS hangnemben és akár dúrban
 is lehetnek. (A barokk és a későbbi klasszikus korok zenéjének épp az ilyen "m
oduláció" volt a titka - azért kellett egy adott főhangnem és tonalitás, hogy A
ZT lehessen adott szabályok szerint variálni).
A nyelvek ugyanilyenek. Ha pl. egy agglutináló nyelvre azt mondjuk, hogy agglut
ináló, akkor attól még MINDEN más alapjellegzetességgel rendelkezhet, de jellem
zően mégis agglutináló, ÁLTALÁBAN, LEGNAGYOBBRÉSZT. Meg persze a többi, ugyaníg
y. MINDEN nyelvben van MINDEN alapjellegből, a hangsúly pusztán az arányokon va
n. (Bocs a nagybetűkért, gondolom, senki nem azt gondolja, hogy kiabálok, csak 
nincs mód dönteni, vastagítani, stb...)

Arról nem beszélve - visszatérek a nyelvek rokonságához -, hogy a morfematikus 
hasonlóságok is két okból jöhetnek létere: egyrészt valóságos nyelvrokonságból,
 másrészt területi közelségből - mennyi német és latin szó vált magyarrá az idő
k során, mégsem indoeurópai nyelv a magyar. (Jövevényszó is beilleszkedhet a ny
elvbe teljesen; lásd: asszony, alma, disznó, lakat, kilincs, kulcs, zsindely, p
üspök, pap, rizs, uborka, lift, rózsa, polgár, mester, kormány, ibolya, templom
, kert, sport, pulóver, csokoládé...)

Szóval ez sem bizonyít...:-) A finnugrászok <offtopic> (erősen politikai elköte
lezettségű "csapat") </offtopic>  keményen izzadnak a "HÁZ" szóval: adott ugye 
egy finn nyelvű (a finnugorban a magyartól csak a szamojéd nyelvek váltak el ko
rábban, vagyis nagyon messze esik a közös pont a családfán) 'kota' = 'sátor' je
lentésű szó, amiből nagyon erőltetetten ugyan le lehet vezetni a 'ház'-at, míg 
a szomszédaink, a derék németek és osztrákok ugyanezt 'haus'-szal mondják - csa
k hát ugye ciki lenne, ha az alapszókincs (a nyelvrokonság szempontjából legrel
evánsabb szavak, testrészek, rokonsági fokok, korai eszközök nevei, stb...) tar
tományába eső szóról kiderülne, hogy areálisan jött - megingatná az egész nagy 
finnugor elméletet (holott szegény épp elég rozoga az magától is:-))...

 ...na jó, nem folytatom, remek téma, de talán nem mindenkit érdekel. A nyelvek 
változása RENDKÍVÜL bonyolult, és - végezetül egy reagálás a nyelvtudomány való
di tudományosságára: - igen, valódi tudomány, ha KOMOLYAN csinálják (és nem pol
itikai okoknak alárendelve - ez elég kényes része, én még nem igazán láttam "ti
szta" nyelvtudományt...:-(). Ahogy a csillagászat és a fizika komolyságát se Eg
ely, Daniken, stb... alapján ítéljük meg, a matematikai logikát sem a számmiszt
ika nagyjai (akár Newton) alapján, úgy a nyelvtörténet és a nyelvészet is tud e
gzakt tudomány lenni - a _r_e_á_l_i_s_ határain belül, ha szakemberek művelik. 
Ezt tudomásul kell venni. A matematikától se várom el, hogy egy fázistérben val
amit olyan PONTOSAN előrejelezzen, ahogy már nem lehet, és a kvantumfizikában s
e törekedhetem egyidejűleg az egymást kizáró mérési adatok egyforma pontosságár
a - itt is ez van. És még az se hóttziher, hogy a magyar egyáltalán 'igazi' fin
nugor nyelv - sok adat van rá, hogy a hosszú török nyelvi környezet (nem a Mohá
cs utáni, hanem a korábbi:-)) hatása akár szerves is lehet benne, vagyis épp eg
y olyan nyelvvel állunk szemben, amelyiknek a fő nyelvcsaládokba való besorolha
tósága is bizonytalan a sok változás miatt. (Lásd lappok...)

-- 
______________________
Üdvözlettel: Bencze Balázs