Kedves Lista!

     Az ember csak akkor lesz tökéletes,
     ha majd teremteni és rombolni is tud.
     Rombolni egyébként máris tud,
     és ez már a tökéletesség útjának egyik fele.
     /Alexander Dumas

Ma megpróbálom egy kicsit lezserebben összefoglalni az eddig 
boncolgatott "Teremtés" fogalmának igencsak speciális aspektusát. 
Egyébként ez is mélyen AK-os téma.

Ha elfogadjuk azt, hogy a gondolatoknak "Teremtö" ereje van, akkor vajon 
mi van pl. a "Teremtö" képzelettel?  A képzelet az ugye nem gondolat, 
ahogy a képzelödés sem gondolkodás. Vajon a képzeletnek is ugyanolyan 
"Teremtö" ereje van mint a gondolatnak? Tömegek esküsznek rá, hogy igen. 
A netten kapásból találtam további pár tucat dolgot aminek szintén 
"Teremtö" eröt tulajdonítanak. Az említett gondolaton és képzeleten 
kívül itt van még a szavak teremtö ereje, a tudatosság teremtö ereje, a 
teremtö ima, a fantázia, a szív, a pozitív gondolkodás, a hang, 
szeretet, álmok, Mandala, elme, szám, egy könyvcímben: "Az önfejlesztés 
teremtö ereje" stb. stb. Nem érdemes tovább sorolni, ezeket gondolom 
mindenki ismeri vagy legalábbis hallott már róluk.

Most pedig ne sértödjön meg senki a költöi kérdéseken:
Szerintetek hány "Teremtö" erö létezik? Szerintem csak egy .......
Most öszintén, itt ez a csodálatos lény, az ember. Komolyan el tudja 
valaki képzelni, hogy az embernek nincs, de akár a zürzavaros 
gondolatainak is már van "Teremtö" ereje?
Nem ébreszt gyanút, hogy szinte kivétel nélkül egyik leírásban sem úgy 
fogalmaznak, hogy  rendszerük a bennünk szunnyadó egyetlen teremtö eröt 
ébreszti, serkenti vagy támogatja?
Miért nem említi egyikük sem azt, hogy könyveikben-tanaikban az egyetlen 
"Teremtö" erönk végtelen megnyilvánulásának csupán egy újabb ici-pici 
aspektusát járják körül?  (és szúrják ki a szemünket vele...)
Nem tünt még fel senkinek, hogy e könyvek-tanok azt sugallják, hogy 
önmagunknak már nincs is teremtö ereje, csak külön-külön itt-ott egyes 
szellemi vagy mentális tevékenységünknek? Felismeri valaki ebben az egó 
játékát, az egó megosztó taktikáját?

Egyébként a "Teremtö" erönk gondolatok nélkül is müködik, söt gyakran 
éppen így müködik a legjobban.
Talán jobb, ha mára itt most pontot teszek e kimeríthetetlen téma végére.

Meggyözödésem hogy az is sokat javít AK-os sikerélményeink rátáján, ha 
minden sallang és kerülö nélkül egyenesen a forráshoz, a "Teremtö" 
erönkhöz fordulunk.

Köszönöm a türelmeteket:-)
Szeretettel
Remete

  *

Kedves Lista!

Kedves Laci! #4617

Honnan tudhatjuk tutira, hogy mi volt elõbb, a gondolat, vagy az 
anyag? Szerintem sehonnan. Ezért aztán sok értelme nincs az errõl 
való elmélkedéseknek. Sosem tudjuk meg. Elég, ha használjuk, jól vagy 
rosszul, amit megkapunk.

A tyúk meg a tojás ül a váróteremben. Kijön az asszisztens:
- Ki volt elõbb?
- Na elmész te a .............. :-)

> van egy adó tán, vannak szerencsések akiknek az jutott 
> osztályrészül hogy ezt felfogják és továbbitsák nekünk, pl 
> einstein, mandelbrot, galillei, newton stb stb...
>
Talán ezt hívják Akasa krónikáknak, morfogenetikus mezõnek, kollektív 
tudatnak, internet világhálónak, stb. Minden korban másképp nevezték. 
Most éppen Google Chrome keresõ, Mozilla Firefox. Ezekbõl már én is 
tudom, hogy kell atombombát csinálni. Még meditálni sem kell hozzá, 
mint régen. Innen tudtál meg te is mindent a betegségedrõl. Csak épp 
a megoldás, a válasz nincs sehol. Talán benned van és ez nincs 
kapcsolatban a világhálóval. Ezért nem tudod megkeresni.

Viszont találtam két használható gondolatot:
A híradóban mondta egy norvég pasas: "A gond utazik az emberrel." Ezt 
üzente a migránsoknak és gondolom mindenkinek.

A magyar változat így szól: "Egy probléma elöl, akkor fuss el, ha azt 
nem viszed magaddal!"

Szeretettel, István. (Bp.)

Kedves Remete!

Örülök neki, hogy ennyi mindenben egyet tudunk érteni. :-)

> Rendben van, számodra a teremtés ezt jelenti. Csak hogy értsük egymást,
> számomra is hajszálpontosan ugyanezt jelenti,....... feltéve ha kizárom
> a spiritualitást.

Nyilván a saját nézõpontomból látom csak a világot. Ezt a nézõpontot néhány
évtizeddel ezelõtt bõrkötésben kiadták. Úgy vélem, úgy illõ, hogy amíg 
ezt
a kiadást koptatom, addig ebben a fizikai világban értelmezzem a
fogalmakat. Amint ezen kívülre helyezõdik (helyezem) a nézõpontom(at),
azonnal értelmet fog nyerni a spiritualitás is.
Mint ahogy elõtte is, amikor a mostani kiadás korlátait és lehetõségeit
megteremtettem.
Ha abban a világban vagyok (van más is?), akkor lehet, hogy úgy látom: 
Van
a "Semmi" (vagy meggyõzõdés szerint legyen az egy nagy "Létezõ", vagy
nevezzük, ahogy tetszik), és ennek lehet tetszõlegesen sok jellemzõje,
tulajdonsága, megnyilvánulása. Létrehozhatok egy újabb megnyilvánulást, 
ha
a szükség vagy a véletlen úgy adja.  (véletlen alatt értem mindazon
hatásokat, amit nem tudok/akarok megismerni/megnevezni).
A mostani fizikai valóságom is egy ilyen mikro léptékben megteremtett
megnyilvánulás, részei egy nagy egységnek. Ez a nagy egység, ha nem akarom
a korlátos struktúrák közé szorítani, akkor maga a nagy
Semmi/Valami/Minden. Amint beszélek/írok róla, már a struktúra közé
szorítom.
Mint a pék a kiflit. Vagy a vállalkozását.
A szomorú hírem az, hogy beszorítottuk magunkat egy struktúrába, és csak
ennek a struktúrának a fogalmaival tudunk gondolkodni is.

>    >ami kicsiben igaz lehet, az nagyban is igaz lehet.
> Egyébként hogy állsz a hermetizmus "úgy fenn mint lenn" tételével?

Kockábbul, matekul gondolkodva, szerintem akár ugyanazt is jelentheti.
Herman Hesse szavaival is egyet tudok érteni: " A szavakat azonban nem
tudom szeretni. Ezért nem jelentenek számomra semmit a tanok, nincs
keménységük, lágyságuk, nincsenek színeik, nincs élük, szaguk, sem ízük, 
a
tanokban nincs más, csak sza­vak.
...
Látod, ezzel máris az elvek bozótjába jutottunk, szavakon vitatkozunk. 
...
Épp ezért vagyok oly nagyon bizal­matlan a szavakkal szemben, ..."


> Azt is mondják, hogy "minden változás egy gondolattal kezdödik".
> Szerintem ez sem igaz. Minden változás a változás igényével kezdödik. 
Ez
> az ami tudatosul bennünk egy gondolat formájában. Itt ugye a "változás
> igénye", másszóval a vágy az ami mindenképpen megelözi a gondolatot.


... A változás igényét, a vágyat pedig megelõzi az a felismerés, hogy
"lehet másképp is" - amit tekinthetünk akár gondolatnak is. Az így
megformált gondolati képbõl, sémából pedig születhet a vágy, ami majd
gondolattá, tervvé alakul, megvalósulni pedig nem fog elõbb, minthogy a
mentális kép mellett egy érzelmi tartalom (pl vágy, rosszabb esetben
félelem) is élne mellette...
Ezzel újabb kört mentünk abban az idõben, amirõl kiderül, hogy nem is
lineáris, hanem ciklikus. Ráadásul skálafüggetlenül ciklikus.

> Remélem, hogy innentöl már gyanítható e témának a gyakorlati értéke is.

Igen. :-)

Tekintsük ezt az eszmecserét a gyakorlati érték teremtése közben megélt
reklámszünetnek.

Szép napot!
Zoli