1. |
termeszetgyogyaszat (mind) |
23 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Monty Hall (mind) |
47 sor |
(cikkei) |
3. |
voland (mind) |
110 sor |
(cikkei) |
4. |
uj terido... (mind) |
46 sor |
(cikkei) |
5. |
ket valasz mathnak (mind) |
41 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: Bulemia/Bolemia ki tudja ? (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
|
+ - | termeszetgyogyaszat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Peter wrote:
>Nagyon tulzonak, szelsosegesnek
>es karosnak tartom a "termeszetgyogyasz = sarlatan" velemenyt.
Sajnos, szemelyes tapasztalataim a "termeszetgyogyasz = sarlatan"
velemenyt erositik meg.
Ischemias szivbetegsegben, effort anginaban, vagyis
coronaria-elmeszesedesben szenvedtem. Termeszetgyogyasz javaslatara
hasznalni kezdtem az "Eletkristaly" nevu keszitmenyt (mas
gyogyszerekkel egyutt, peldaul BANO Knoblauch-Weissdorn-Mistel
Kapseln). Az ismerteto szerint az Eletkristalynak fel ev alatt az
esetek 98%-aban teljesen ki kellett volna tisztitania a coronariat.
Hat en ugy latszik a 2%-hoz tartoztam, mert a fel eves kura vegere
allapotom nem hogy javult volna, hanem romlott. A bypass mutet
elkerulhetetlen volt. Igaz, annak is volt kb.3%-os kockazata, de ott
erdekes modon nem tartoztam a valoszinutlen kisebbseghez, es a sikeres
mutet utan ma jol erzem magam. A fenti tapasztalatok alapjan
hatarozottan ki merem jelenteni, hogy az Eletkristaly sarlatansag, es
aki betegenek ezt ajanlja, sarlatan!
Ferenc
|
+ - | Re: Monty Hall (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Math!
> Felado : [Hungary]
> Temakor: Monty Hall ( 10 sor )
> Idopont: Tue Jun 20 08:53:18 EDT 2000 TUDOMANY #1152
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> Szakacs Tamas:
>
> >Termeszetesen meg tegnapelott (az elozo levelem bekuldese elott)
> >leellenoriztem (mindossze ket 1/2-t kellett atirnom 1re:), es ez sem
> >zavarja a valtasos strategia 2/3-os sikeret. Csak nem irtam meg, mivel
> >ez nem tekintendo ervnek:)
> de empirikus tapasztalat, amibol vett kovetkeztetest lusag miatt es
> egyebkent sem sincs szandekomban megcafolni.
> Felado : [Hungary]
> Temakor: Monty-Hall ( 11 sor )
> Idopont: Tue Jun 20 10:23:28 EDT 2000 TUDOMANY #1152
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> kedves Pasztor Tibor!
>
> koszonom az analizist, ez egybevag Szakacs Tamas szimulaciojaval.
Legy szives, maskor nezd meg jobban, kitol idezel, ha mar nem
hasznalsz pontosabb megjelolest! Felreertesek elkerulese vegett
nem toltottem idot szimulaciok irasaval es futtatasaval.
Mindemellett toredelmesen megvallom, hogy elsore magam is az 50-
50%-ot hittem. Nem a szimulaciok hatasara ugyan, hanem inkabb
elvileg az 1/3-2/3-os eredmeny hangoztatoi-erveloi hatasara
atgondoltam. Es most mar magam is latom, hogy bizony a jatekvezeto
valoban informaciot ad at, megpedig azaltal, hogy az o valasztasa
nem fuggetlen a mi eredeti valasztasunktol - itt most valoszinuleg
mindegy, milyen taktika szerint nyit ajtot, ha egyaltalan van
valasztasi lehetosege -, es igy valoban egy ketlepcsos felteteles
valoszinusegrol van szo, nem pedig egy 'simarol' (ami az
eselyfelezest adna).
Erdekessegkepp azert elmondom, hogy voltak, akik a felvilagositas
utan elfogadtak a vegeredmenyt - de hozzatettek, hogy ha jatekban
lennenek, akor biztos nem allnanak at...
Salom-Eirene-Udv: Tommyca
|
+ - | voland (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [Hungary]
> indul, hanem a vegtelenbol egyenletes 0.8c-vel mozog a fold fele. Vegyuk
azt
> az esetet, amikor az urhajos eppen akkor 20 eves a (sajat rendszereben),
> amikor 18 fenyevre van a foldi megfigyelotol(a foldi megfigyelo szerint),
> aki szinten pontosan ekkor 20 eves(a sajat rendszereben). Innentol
> vizsgaljuk az esetet. Mint lathato, mindket megfigyelo inercialis mozgast
> vegez vegig, nincs gyorsulas, nincs visszafordulas, semmi, csak inercialis
> mozgas. Ebben az esetben - ha nektek van igazatok - akkor amikor az
urhajos
> odaer a foldhoz, akkor a ket megfigyelonek pontosan ugyanannyi evesnek
> kellene lennie, hiszen egyik sem gyorsult, mindegyik inercialis mozgast
> vegzett. Csakhogy ez nem igaz. A foldi megfigyelo szamara a talalkozasig
> 18/0.8 = 22.5 ev fog eltelni, mig az urhajos szamara
> negyzetgyok(22.5^2-18^2) = 13.5 ev. Vagyis ebben az esetben is fellep az
Ez a peldad kristalytisztan mutatja, hogy mi a baj. Fel sem vetodott a
gondolatmenetedben, hogy ket vegtelen ideje letezo inerciarendszerben vegul
is mi a kulonbseg "foldi" meg "urhajos" kozott... Legtobb ember pontosan igy
erti felre, ugyanebbe a csapdaba esik bele. A peldadat kidolgoztam
reszletesen, hatha segit. Elvacakoltam vele egy darabig - remelem
elolvasod... Ha nem vilagosodik meg a dolog, es tenyleg erteni akarod, egy
kis faradsagot be kell invesztalnod, sajnalom. Egyszeruen nem tudok jobbat,
mint hogy olvasd el elejetol vegig Pista specrel oldalait, es ha ezutan is
marad fenntartasod, es kivancsi vagy mit tudhatunk mi, amiben ennyire bizunk
:-), akar egy sor mellett szivesen eloszlatom a maradek ketelyeidet. Igy
levelezgetessel nem praktikus, mert lassu, kilohetjuk az elso hibadig a
gondolatmenetedet, aztan a kovetkezoben megint magadra maradsz es beleesel a
kovetkezo ugyanolyan kis csapdaba, mindezt azert, mert legmelyebb
fotiszteletem mellett le kell szogeznem, hogy _nem erted a lenyeget_.
A peldad kidolgozva jo terjengosen, hatha igy raerzel a lenyegre:
Maga a tortenet pontosabban megfogalmazva (elkerulendo az abszolut ido karos
beszivargasat):
(ha a 20 evekhez is ragaszkodnal, adogasd hozza)
1, A Foldtol 18 fenyevnyire (a Fold rendszereben 18 fenyev) van egy allo
muhold (a Fold rendszereben allo) , ami utba esik a hajosnak
2, A foldi elore radion megkeri a hajost, hogy mikor majd elzug a muhold
mellett, akkor a hajos allitsa 0-ra az orajat. Megteheti, pl. kilog a
stopper gombja a hajobol, a muhold egyik sarka meg beleakad, ez egyben jo
nagyot villan, ahogy elgozolog.
3, Egyben a foldi vallalja, hogy a palya, sebesseg, a muhold tavolsaga
ismereteben o is pontosan ugyanekkor lenullazza az orajat.
Foldi
a, Nezi a kozeledo hajot, mereget, szamolgat, kinullazza az orajat. Biztos
ami biztos, ellenorzes celjabol fog egy masik orat, megvarja a hajos
utkozesi villanasat, es mikor bejon, ezen az oran beallit 18 evet, 18
fenyev/c = 18 szamolassal. Elvegre van meg ido, a hajos 18 fenyev/0.8c= 22,5
evnel varhato. Orommel latja, hogy a szamolas is jo volt, a nullazott ora is
18-at mutat.
b, A hajos a vart idopontban be is fut, a foldi orakon 22,5 lathato.
c, A foldi olvasott Einsteint, arra szamit, hogy a hajon lassabban telik az
ido, megpedig sqrt(1-0,8^2/1)=0,6 aranyban, tehat azt varja, hogy mivel a
nullazas egyideju volt, a hajo oraja 22,5*0,6=13,5 evet fog mutatni
d, Mit hoz a sors, annyit is mutat, mikor elfustol mellettem a hajo (ezt Te
is igy csinaltad).
Hajos (ezt Te nem dolgoztad ki, most en megteszem)
e, Baromi gyorsan, 0,8c-vel rohan szembe velem egy muhold, mogotte 10,8
fenyevvel meg jon maga a Fold
(a Fold/muhold tavolsag 18*0,6=10,8 fenyev a hajos rendszereben)
f, Mikor belemcsattan a muhold, nullaz az oram, egyben a villanas megindul
elore, szembe a felem rohano Folddel.
g, Ekkor a Fold 10,8 fenyevre van, tehat 10,8/0,8=13,5 ev mulva fog befutni,
mivel most nullaztam, az en oram 13,5-ot fog mutatni.
h, Mikor a villanas fenye eleri a Foldet, a Fold tolem 10,8/1,8=6
fenyevnyire van, nalam ekkor 6 evet mutat persze az ora, es meg 6
fenyev/0,8c= 7,5 ev kell hogy befusson a Fold. Eddig jo, 6+7,5=13,5...
i, Erdekes modon a foldi mikor belefut a villanas fenyebe meglepo modon
18-ra allitja az orajat, (es nem 6-ra, mint gondolna a szegeny
antirelativista, nesze neked egyideju nullazas meg ilyenek...)
j, ezutan a fold meg 7,5 evet jon, de Einstein szerint lelassult oraval, igy
az o oraja 7,5*0,6=4,5 evet fog meg elore menni, tehat mikor ideer,
18+4,5=22,5-ot fog mutatni.
Az egyetertes teljes, de latvanyosan maskepp gondolkodnak a megfigyelok. OK?
Stimmelnek az orak szamlapjain a varakozasoknak megfeleloen a mutatott
ertekek a talakozasnal, de azontul semmi sehol se stimmel.
A foldi szerint lassabban jar a hajos oraja, a hajos szerint lassabban jar a
foldi oraja. Ez legalabb szep, szimmetrikus.
Nem stimmel a Fold/muhold tavolsag, 18 a foldinek, 10,8 a hajosnak. Ez
csunya aszimmetrikus.
A foldi szerint egyidoben nullaztak az orakat, a hajos szerint a foldi 24
evvel korabban... (22,5-ot mutatott, mikor talalkoztunk, ez nalam
22,5/0,6=37,5 ev, ebbol lejon a talalkozas 13,5 eves idopontja, 37,5-13,5=24
vagy maskepp: mikor nala 18-at mutatott, akkor nalam 6 volt, a 18 nekem
18/0,6=30, ebbol lejon a 6, igy 30-6=24)
Meg egyszer: a foldi nullazasa es a hajo/muhold csattanas a foldinek
egyideju, a hajosnak nemhogy nem egyideju, de 24 evvel korabban nullazott a
foldi)
Nincs itt ok-okozat problema??? A foldi 24 evvel _korabban_ nullazott, mint
a csattanas? Mi van, ha direkt kikerulom a muholdat?! Nincs baj, hiszen csak
szamolas alapjan nullazott a foldi. Ha biztos ami biztos alapon megvarja a
fenyt, akkor mar semmi baj...
Ha birod meg a gyurodest, nezd meg a tenyleg szimmetrikus esetet, roviden:
ket 0,8 c -vel egymas fele halado 18 fenyev hosszu hajo, mindketto hatuljan
a hajos, hajoorr csattan, erre nullaznak, mi van mikor a hajosok haladnak el
egymas mellett...
Mas. Mikor emlitetted Fercsiket, azt hittem, o is egy relativitas tankonyvet
irt. Most mar kezdek gyanakodni, hatha nem ez a helyzet (nem ismerem a
konyvet)... Lehet, hogy esetleg valami kutyauto altudos, ha ennyire
osszezavart???
Udv, Voros Jozsef
|
+ - | uj terido... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [Hungary]
> Megegyszer idezem a korszakalkoto megallapitasat:
> >Szal ez az eddig 2D-nek hivott sik (ami ugye a mi 3D terunk) egyenletes
> >sebesseggel halad egy olyan iranyban, ami mind a ketto dim.-re (a mi
> >mindharom dimenzionkra) meroleges.
Tobbszor emlitetted, hogy nemigen szolt hozza senki. Nem tudom, mas miert
nem, sejtesem a kovetkezo: Van az egeszben valami melyrehato zavarossag,
olyan new age-es stilus. Mit lehet ezzel kezdeni?
Ertelmes hozzaszolast akkor lehetne tenni, ha a modell, amit javasolsz,
pontosan, precizen, erthetoen el lenne magyarazva.
> Minek vannak sajatos tulajdonsagai? Az idonek, mint kiterjedesnek? Nem. A
> kiterjedesnek onmaganak nem lehet tulajdonsaga, mivel a kiterjedes
> lenyegeben egy 'meroleges irany'. Nem mondhatunk pl. ilyet, hogy "telik"
> az ido, vagy "megy" az ido, stb. A 'kiterjedes' onmagaban nem tud csinalni
> semmit. A rendszerek, amelyek igenybe veszik ezt a kiterjedest, azok
> birhatnak - a kiterjedes iranyaban - sajatos tulajdonsagokkal.
Ez nekem szintiszta new age. Balladai homaly.
> illetve nagyon bonyolultta valik a dolog. Sztatikusnak mondhatjuk azert,
> mert a Minkowski-vilag origoja nem mozdul sem a terben, sem az idoben.
> Ilyen pont pedig a vilagon nincs.
> Ettol lesz piszok bonyolult a dolog.
Mi ertelme pl. azt mondani, hogy egy fuggveny origoja nem mozdul? Mit lehet
ehhez hozzatenni?!
A Minkowski-vilag egy modell, egy abrazolasmod. A terido lekepezese. Mifele
ertelme lehet azt felroni szegenynek, hogy az origoja nem mozdul???
> A rendszerek idomenti viselkedese nagyon jol magyarazhato azzal a
> cafolhatatlan tennyel, hogy a haromdimenzios ter fenysebesseggel halad a
> negyedik, az idodimenzio menten. Ezt tobbszor leirtam mar, de Takacs Feri
> felszines ellenvetesen kivul mas eszrevetel nem erkezett.
Hagyjuk most a cafolhatatlansagot. Cafolni egy modellt lehetne, de egyelore
meg a korvonalak se rajzolodtak ki. Mit jelent az, hogy "a ter halad az
idodimenzio menten" ? Ez most egy abrazolasmod? Mi van az egyes tengelyeken?
Milyen mertekegyseg tartozik az idodimenzio menten torteno fenysebessegu
haladashoz?
Nem sorolom tovabb. Kellene egy vilagosan leirt modell, es ahhoz mar lehetne
ertelmesen hozzaszolni...
Udv, Jozsef
|
+ - | ket valasz mathnak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [Hungary]
> Temakor: allando sebesseg ( 10 sor )
> nem arrol van szo, hogy a transzformacio, az elmelet ugy van megalkotva,
> hogy a fenysebesseg allando legyen? nem tiszta elottem teljesen a dolog,
> de mintha a meresek eleve ugy lennenek definialva, hogy a fenysebesseg
> allando legyen. nem lehet egy allando hangsebessegu elmeletet csinalni,
> ha axioma a hangsebesseg allandosaga, es az idot, es tavolsagot hanggal
> merem?
Van egy apro problema.
A MM kiserlet azt mutatja, hogy a feny sebessege, mindegy milyen
rendszerben nezem, mindig: 299 792 km/s.
A hangra eddig meg nem volt ilyen meres publikalva.
> Temakor: Nemet Peter ( 23 sor )
> Nacinak irt leveled igencsak furcsa volt szamomra. Naci eddigi
> tevekenysege es levelei azt mutatjak, hog yo probalja megvizsgalni es
> megerteni a problemat, amirol ti irtatok a vedikus pi tekinteteben,
> illetve amirol mint erdekessegrol irtatok. O megprobalta megvizsgalni,
> hogy ez mennyire eroltetett dolog mennyire "csodalatos" vagy valami
> termeszetes vagy trivialis dolgorol van szo. mennyire lehetseges, hogy
> szandekos vagy veletlen dologrol van szo.
> Azert csinalt ilyet, mert megerteni, megvizsgalni szerette volna a
> kerdest. Ugyanis ti egyenlore nem igazan irtatok le egyertelmuen a
> dolgot ugy, hogy mi meggyozonek talaltuk volna. Sem azt, hogy pontosan
> honnan szarmazika szoveg, ki irta, megkerestek-e ebben a pi-t, vagy
> eleve tudni lehetett, hogy az ott a pi.
Nincs sok idom keresgelni, de hatarozottan emlekszem.
Egyszer irtak, hogy meg volt mondva a szovegben, hogy most
jon a PI. ezert aztan nem ertettem ezt a sok valaszt arrol,
hogy itt is van Pi meg ott is van Pi.
Mondta valaki, hogy a Himnuszban PI van? Nem.
Mondta valaki, hogy akarhol is PI van?
A dolog valoban, akkor erdekes, ha megmondjak elore,
hogy egy PI vers kovetkezik.
Emlekezetem szerint, a szerzo leirta, hogy a vedikus PI-nel
szerepel, hogy PI-rol van szo.
Ha ez megse volt igy, akkor persze math-tal ertek egyet.
Horvath Pista
|
+ - | Re: Bulemia/Bolemia ki tudja ? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Nagy Viktor wrote:
> A problema a kovetkezo: ma megtudtam, hogy az egyik lany osztalytarsam
> bulemiaban vagy bolemiaban (meg le sem tudom helyesen irni)
> szenved.Oszinten bevallom en keveset tudok errol a betegsegrol, mert
> ugye ez egy betegseg ?! Szoval olyan emberek jelentkezeset varom akik
Ugy nez ki (en semmit nem tudok rola, csak most rakerestem):(
Mindenesetre inkabb pszihikai okai vannak mint fizikai, igy a segitseg
is hasonlo lehet. Ezen az oldalon http://www.edap.org/edinfo/facts.html
talalsz egy definiciot es a tunetek leirasat. Itt
(http://www.edap.org/edinfo/howtohelp.html) meg azt hogy mikepp
probalhatsz meg segiteni az osztalytarsadon.
Mas oldal: http://www.somethingfishy.org
Az idezett linkek angolul vannak, ha nem erted meg oket, szolj...
Udv, Sandor
|
|