Szevasz Zoli!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: ( 32 sor )
> Idopont: Mon Aug 14 15:23:19 EDT 2000 TUDOMANY #1207
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
A tomeges temarol:
Rajottem, nem ugyanarrol beszeltunk.

A tengeralattjaros eszmefuttatasod mondd el egy hajoepitonek. Ezek utan
biztosan megepiti! :-)

Udv!
Sipi

Szevasz!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: elektromagnes ereje ( 14 sor )
> Idopont: Mon Aug 14 07:53:38 EDT 2000 TUDOMANY #1207
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> A problema az, hogy van egy
> elektromagnes (mondjuk egy szolenoid). Ebben mondjuk egy vasmag. Az egesz
> cucc ala bizonyos tavolsagra odateszek egy vasgolyot. Mekkora eroval fogja
az
> elektromagnes vonzani a vasgolyot? Tfh. minden bemeno adat ismert
> (permeabilitasok, aramok, tomegek, egyebek).

Elektromagnes emeloereje:
F = (B^2 * A)/(2*vakuum permeabilitasa)
B az adott tekercstol es a tavolsagtol fugg.
Remelem tudtam segiteni!

Udv!
Sipi

Tisztelt T.!

A korabbi valaszomhoz (#1204) meg hozzatennem, hogy a cseppek alakjanak
torzulasat termeszetesen a viszkozitas nagyban befolyasolja!

Udv!
Sipi

Tisztelt T.!

Lenne egy 'lyukas" kerdesem.
Egy fekete lyuknak a bele zuhano anyag adhat lenduletet?
pl: ralovok egy puskabol (kis lyuknal szamottevo is lehet!).

Udv!
Sipi

Szevasz!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: mikro fekete lyuk ( 16 sor )
> Idopont: Mon Aug 14 08:03:24 EDT 2000 TUDOMANY #1207
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 1, Van-e és mekkora az a minimalis tomeg, ami szukseges a kialakulashoz.
> 2, Mi tortenne akkor, ha egy ilyet bezarnak hermetikusan egy femladaba?
>     Pl.
>         1, Minden levegot magahoz vonzana es ezutan leallna a hizasa?
>         2, A femlada atomjait is le tudna tepni a vonzasaval ezert
> eleobb-utobb kiszabadulna?

1) A fekete lyuk "lenyege", hogy legyen eleg nagy a suruseg. A minimalis
tomeg attol fugg, hogy mibol alakul ki. Ha csillagbol, akkor - ha jol
emlekszem! - a Nap tomegenek 1,5-szerese. Egyesek szerint az Osrobbanas
utani anyagban terjedo lokeshullamok sok kis fekete lyukat hoztak letre.
2) Az indulo tomegtol es a levego nyomasatol fuggoen egyre gyorsabban
szippantana be a levegot, majd - mivel nem tudod kozepen tartani - elerne a
doboz falat es ott folytatna a kajalast. Akkora gravitacionak semmifele
altalunk ismert anyag nem tud ellenallni!

Udv!
Sipi

VAti irta:

>egy masik konyvben is szoba kerul amelyet egy magyar szerzo irt,
>de se a cimre, se a szerzore, se a kiadora nem emlekszem,

Csanyi Vilmos is irt errol az Emberi termeszet c. konyveben.


> A mostani allas szerint
>nem 4-8 millio eve, hanem csak 2.0-0.5 millio eve voltak ilyen,
>szobajoheto tengerelontesek. (olyan helyen es idoben, ahol feltete-
>lezett elodeink eltek.) Ez szerintem beleillik a kepbe, hogy az
>eddig ismert regi hominidak mind mellekvagany voltak. A fel-masfel
>millio evvel ezelotti Foldon legalabb 4-5 fele felig-meddig ertelmes
>emberfele leny elt egyidejuleg, azonban kozuluk egy, amelyik reszben
>vizhez adaptalodott es kulonlegesen nagy agyat fejlesztett ki, rovid
ido
>alatt kiirtotta a tobbit es elfoglalta elohelyeiket.

A kerdes csak az, hogy a vizhez adaptalodo hominidacsoportnal mi
indokolta a nagy agy kifejlodeset, raadasul ilyen rovid ido alatt.
A 2.3 millio eves Homo habilis es az ot koveto 2-1.7 millio eves erectus
agyfejlodese magyarazhato pl. a koeszkozok hasznalataval es a
megmunkalas fejlodesevel. Ez ketsegtelenul elonyos volt a szavannai
kornyezetben, ahol igen nagy volt a hominidakra hato szelekcios nyomas.
Logikus, hogy a tovabbi agyfejlodest is valamilyen nagy szelekcios
nyomasnak kellett indukalnia. Tegyuk fel, hogy egy erectus csoport 1.5
millio evvel ezelott elszigetelodik egy Eszak-Afrikat ert tengerelontes
kovetkezteben. Teljesen megvaltozott a kornyezetuk, hiszen elkezdtek
vizi eletmodhoz alkalmazkodni. Valamilyen plusz szelekcios nyomasnak
azonban kellett lennie, raadasul nem is kicsinek, ami a tovabbi agymeret
novekedes iranyaba hatott. Ezt eleg nehezen tudom elkepzelni, bar lehet,
hogy igy tortent.

Visszaterve a szavannara; a minap lattam egy filmet a Discovery-n vagy a
NG-on, amiben azt fejtegettek, hogy az elso koeszkozhasznalo hominida, a
Homo habilis ezekkel a primitiv eszkozeivel nem vadaszhatott, hanem
dogevo volt. Erre targyi bizonyitekokat is mutattak. Antilopcsontokat
vizsgaltak mikroszkop alatt, melyeken habilis eszkoznyomok keveredtek
ragadozok fognyomaival, s megallapitottak, hogy a fognyomok elobb
keletkeztek. A habilisek mar csak a hustol megfosztott tetemhez fertek
hozza. Azt is elmondtak, hogy ez miert volt megis jo nekik: azert mert a
koeszkozokkel feltorve a csontot ertekes velohoz jutottak. Annyi velo
van egy antilopcsontvazban, hogy ket hominida megebedelhetett belole.
Az ember, mint "nemes vadasz" mitosza megdolni latszik.

Udv,
        --  Nagy Andras --

>>Milyen lesz a folyadekcseppek alakja?
>
>Ezek szabadon esnek egymas fele, ami nagy tavolsag eseten onmagaban
>nem determinal semmilyen attol eltero alakvaltozast, amely a
>tengelykoruli forgasukbol adodik, azaz a forgasi elliptoidtol

szerintem a sajat gravitacios tereben forgo homogen folyadekcsepp
egyensulyi alakja nem egzaktul forgasi ellipszod hanem egy randa
sorfejtes eredmenye, aminek csak az elso, dominans tagja a forgasi
ellipszoid, de ezt hagyjuk.

>nem ternek el, amennyiben forognak.
>
>Udv: zoli

No es a forgasi sebessegeket mihez viszonyitod? :-))
Mi van ha valamelyik tomege tart nullahoz, tavolsaga vegtelenhez?
Mi lesz az erokkel es a cseppek deformaciojaval?
Honnan tudja a masik, hogy o most forog?
Vagy, mi van, ha az egyik kering a masik korul?

Nem olyan trivialis feladat ez, hidd el.
En is hadd ajanljam figyelmedbe a Mach-elvet.

udv: VAti

 :

> Az elmeletrol ket magyar nyelvu konyvben is olvashatunk:
> ...
> egy masik konyvben is szoba kerul amelyet egy magyar szerzo irt,
> de se a cimre, se a szerzore, se a kiadora nem emlekszem,...

Csanyi Vilmos: Az emberi termeszet - Humanetologia
Tudomany-Egyetem sorozat
Vince kiado - 1999
119-122. oldal

ToZo

Kedves Jozsi!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: fenynel gyorsabb, + fekete lyuk ( 12 sor )
> Idopont: Mon Aug 7 12:23:41 EDT 2000 TUDOMANY #1200

> Masik kerdesem: ha a gravitaciot gravitonok terjesztik, amik
> fenysebesseggel terjednek, de a fekete lyukbol semmi meg a feny sem
> szokhet meg, hogyan jonnek ki a gravitonok? Ha nem jonnek ki, akkor mitol
> van gravitacio?
> Hogy fer ossze a graviton es a gravitacio-fekete lyuk?

Szerintem sehogy. Abban az ertelemben, hogy a gravitonok
kvantummechanikai leirast adnak, a fekete lyuk viszont alt. rel.
Egyelore nem sikerult megalkotni a kvantumgravitaciot, ugyhogy nem
hiszem, hogy barki meg tudna valaszolni a kerdesed precizen. Elobb
meg kicsit fejlodnie kell a fizikanak. Addig inkabb csak
talalgatni tudunk sajnos.

Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

Kedves VAti !

>No es a forgasi sebessegeket mihez viszonyitod? :-))
>Mi van ha valamelyik tomege tart nullahoz, tavolsaga vegtelenhez?
>Mi lesz az erokkel es a cseppek deformaciojaval?
>Honnan tudja a masik, hogy o most forog?
>Vagy, mi van, ha az egyik kering a masik korul?

>Nem olyan trivialis feladat ez, hidd el.
Nagyon is tudtam, hogy nem uszom meg bonyodalmak nelkul, 
barmit valaszolok. :)

>En is hadd ajanljam figyelmedbe a Mach-elvet.

Nem volt egeszen ismeretlen elottem a Mach-elv, 
de sokaig azt hittem, hogy egy volt kollegam nevehez fuzodik :),
akitol regebben hallottam spontan felvetni a relativitaselmelet
bizonyos kritikajakent azt a *szepseghibajat*, hogy a forgomozgas 
abszolut, es a maganyosan porgo test ill. keringo
rendszer mozgasa logikailag megfoghatatlan.

Laikus leven valoszinuleg nem erzem at a felvetes melyebb 
elmeleti problematikajat, sot fentebbi kerdesekre sem tudok 
felelosseggel valaszolni, de megis megkockaztatok egy kibuvot:
A tokures ter, mint megkotes vezet a paradoxonhoz.
Mondjuk ki, hogy minden forgas ill. keringes csak a 
hatas-ellenhatas elvenek ervenyesulese soran johet letre.
Ha a forgast valami kivaltotta, de nincs hire-hamva az elinditojanak, 
attol meg a centripetalis ero mukodik, es emleket oriz arrol, hogy
volt kivalto ok. 
Ilyenkor feltetelezhetem, hogy a forgomozgas olyan foton(ok) 
emisszioja eredmenyekent jott letre, melyek forgatonyomatekot 
gyakoroltak a rendszerre, majd szamunkra orokre elerhetetlenul, 
es ezaltal detektalhatatlanul terjedve c-vel tavoztak.

Udv: zoli

Sziasztok!

A masik konyv a magyar szerzotol a vizi majom elmmeletevel:
Csanyi Vilmos: Az emberi termeszet (Vince kiado - 1999)

r.gr
-- 
Giskard Reventlov


szeretem a gondolatokat olvasni :-)

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Miller ( 11 sor )
> Idopont: Mon Aug 14 17:23:43 EDT 2000 TUDOMANY #1207
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> > Hat eppen itt van a problema. Az elolenyek olyan kulonleges,
> > termodinamikailag annyira valoszinutlen korulmenyek kozott szoktak
> > letrejonni, hogy spontan keletkezesuk kizartnak tekintheto.

Sziasztok!

Ehhez az elcsipett parbeszed reszlethez Csanyi Vilmos: Evolucios rendszerek c. 
könyvét ajánlhatom (ugy latszik ma ilyen napom van)
Azt fejtegeti, hogy egy nem zart rendszer (mint a Foldunk) stacioner allapotban
 van (a Nap energiaja tartja benne). Ez a stacioner allapot kedvez a minel több
 energiat tarolo molekulaknak. Ugyanazok a kemiai elemek (pl. szen, oxigen, hid
rogen) a tobb energiat tarolnak kevesebb, de nagyobb molekulakent, mint tobb, d
e egyszerubb formaban (viz, CO2).
Tehat ha a bonyolultabb molekulak kialakulnak, meg is maradnak.
A reakciotipusok is szelektalodnak. Az energiat visszatato reakciok kozul a nag
yobb kapacitasuak "eluralkodhatnak", mert sebesseguk exponencialisan novekedhet
 aka'r. Ezekbol az autokatalitikus reakciokbol pedig reakciolancok, azokbol ped
ig reakciohalozatok alakulhatnak ki. Nagy valoszinuse'ggel. Nem biztos, de nem 
is valoszinutlen! Valoszinubb, mint "biztos nem" :-)
A kovetkezo lepes a korfolyamatok kialakulasa, melynek szinten nagy a valoszinu
sege. A fennmaradasuk pedig biztosra veheto, ha kialakultak.

Valahogy igy kezdodhetett az elet kialakulasahoz vezeto ut a Foldon.
Nem biztosan, de nagy valoszinuseggel! Ugyhogy szerintem inkabb az lehetne a ke
rdes, hogy szuksegszeru-e, hogy e'let alakuljon ki a megfelelo korulmenyek kozo
tt, vagy csak meglehetosen nagy a valoszinusege.

(nem biztos, hogy a konyvben erthetobb, de biztos, hogy pontosabb)

r.gr