Kedves Hangosok!

Tovabbi szemlet tartottam a Deccak kozott.
Finomitok elozo hozzaszolasomon. Tobybear es az en sargulo CD-m a Decca
lemezek tobbsegetol elteroen Made in U.K. feliratot hordoz. Viszont a Deccak
tobbsege (nálam az osszes tobbi, egy kanadai Londont kiveve) Nemetorszagban
keszult. Tul a feliraton, kozos jellemzojuk, hogy feltuno modon az aluminium
reteg egeszen a belso e'lig tart, akarcsak a tobbi Polygramos (most
Universal) CD-n. Szoval, en ezekrol a nemet Deccakrol mondtam azt, hogy tele
vannak (5-30db) apro lyukacskakkal.
Kozben ujabb szemlet tartottam es bizony a DG es Philips lemezek kozott is
talaltam lyukacsos peldanyokat! Ezek is kivetel nelkul a belso peremig
"foncsorozottak". Ez nem tevesztendo ossze a mostani Polygram-Universal CD
"foncsorozasaval", amely 1-2 mm-re a belso szeltol er veget!! Ezekkel nincs
gond (legalabbis nalam).

De talaltam egy olyan Deccat a lyukacsosak kozott, amit inkabb mar optikai
szitanak neveznek, semmint audio CD-nek. A tobbszaz lyukacska ellenere azert
szol. (Vivaldi fuvolaversenyek Op. 10. S. Preston AAM)

Udv:
S. Akos

>Hallo hallo !
>Tanuljuk meg vegre, hogy bakelitbol soha sem gyartottak
>ha a nap megsuti, elhajlanak. Shellakk alapanyaguak es
>kulonbozo adalekanyagokat tartalmaznak szegenykeim.
>Bakelitbol telefonkagylokat, hamutartokat esetleg biliket

 Legjobb tudomasom szerint a "bakelit" LP-k valoban PVC-bol, azaz
vinyl alapanyagbol keszult(n)ek (virgin vinyl), de a fekete lemez
szine a kb. 40 % korom tartalma miatt van. Ettol egyreszt rideg
es merevebb lesz, masreszt olcso matrix anyag.

  Udv. Durbints Sogor

Tisztelt Hangosok!
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: TIM ( #1384 ) ( 30 sor )
> Idopont: Thu Mar  7 15:53:13 CET 2002 HANG #1387

 Kedves Zsolt!
> En nem gondolom, hogy Bela ennyire szigoruan ertette a hozzaszolasat.
> Marmint hogy _minden_ hangzasi problemat megoldana a TIM eliminalasa.
Azt irta az erositok 99,9 %-nak tonkreteszi a hangjat es ez okozza
tipikus "tranzisztoros" hangzast.

> Erzesem szerint ezzel azt sugalltad, hogy az uj cuccok hangja _azert_
> rosszabb, mert jobb a TIM adatuk. Pedig erre az osszefuggesre semmi
> bizonyitek nincs, ugye.
Nem altalaban az uj erositokre utaltam, hanem az Otala altal bevezetett
kapcsolasi megoldasokra. Nem a TIM elliminalasa ellen szolaltam fol, hanem
a csokkentesere iranyulo megoldasok hangzasi ellenorzesenek elmulasztasa
okozott es okoz ma is problemat.

> Szvsz _nincs_ olyan torzitas, aminek orulni kell. Meglehet, hogy ha
> nem hajtunk a TIM csokkentesere, akkor mas parametereket konnyebb
> kordaban tartani (nem tudom, igy van-e, csupan mint lehetoseget irom).
> De ez esetben arrol lenne szo, hogy az egyik hibat a masik rovasara
> korrigaljuk, ami ugyebar egy bizonyos minoseg folott nem tamogatott dolog.
Talan igy vilagosabb mit akartam mondani: az erosito kapcsolasok donto
tobbsege papirforma szerint keszul. Vegig lehet elemezni az osszes
variaciot, amit valaha is kitalaltak ebben a korben. Tegyuk fol, hogy
optimalhato a variaciokbol egy olyan megoldas, amibe muszakilag nem
 igazan lehet belekotni. A hangzasi eredmeny szinte biztos, hogy
kedvezotlen lesz. Vagyis elofordulhat, hogy lenyegesen gyengebb
parameterekkel biro erosito sokkal muzikalisabb, mint ez a
szuperkapcsolassal megepitett. Azonban nem szuksegszeru ez az
eredmeny! Ezzel csak azt szerettem volna illusztralni, hogy a jelenleg
hasznalatos fizikai-matematikai modellekre epulo tervezesi eljarasokkal
keszulo erositok hangzasa, nem esik egybe a hangzasi optimummal.

> Azt ugye jol ertelmezem, hogy a fejlodes latszolagossagat a fe'lvezetos
> erositokre vonatkoztattad?
A fejlodes latszolagossagat a teljes elektroakusztikai rendszerre altalaban
ertettem. Bebizonyithato, hogy a hangzasi minoseg valojaban semmit
sem fejlodott az 50-es, 60-as evek ota!

Udvozlettel Bese Attila
http://www.tele-data.hu/aliscaorange

Kedves Tamas,

On Thu, Mar 07, 2002 at 06:23:30PM +0000,  wrote:

> Mire gondolsz, miben jobb az LP az uj digitalis hanghordozoknal?

En ugyan nem vagyok sem analog-, sem digitalparti, csak ideirnek egy
idezetet, amit anno a HFM-ben olvastam:

"Ha tortenetesen a CD-t elobb talaltak volna fel, mint az LP-t, akkor
eszebe jutna-e barkinek is feltalalni az LP-t?"

Szerintem nem...

A CD higenikus, nem serceg, nem pattog, nincs belsobarazda-torzitasa,
kisebb helyen tobb zene elfer.

Az LP-t jobb hallgatni...  :)

Udv,
-- 
Tibcsi(R) - 

Sziasztok!

> 1. En ugy tudom, egy idoben az oboa nem hogy nehezen volt hangolhato,
> hanem _egyaltalan_nem_ volt az. (Claus valaszat kovetoen 
> megprobaltam ezt
> nyomtatott forrasbol ellenorizni, de nem tala'ltam ide 
> vonatkozo adatot.)
Az oboistak ma is a na'd betolasaval/kihuzasaval, azaz nehany
millimeteren tudjak a hangolast modositani. A hangszeren beluli
hamissagot az intonacio kulonbozo trukkjeivel valositjak meg.
Meg a legdragabb hangszerek sem tisztak onmagukhoz kepest.

> 3. Az, hogy "regizenei" felvetelekhez 415 Hz-re hangolnak, csupan
> megallapodas kerdese. (Vajon miert pont 415 ? Ki tala'lta ezt ki?)
Az elso probalkozasok muzeumok meg jatszhato hangszerein, kesobb
azok 1:1 (haha!) masolatan folytak. Ugy tunt, a 415 rahuzhato volt a
legtobb hangszerre, s mivel fel hanggal melyebb a 440-nel, nem is
orjitette meg az abszolutfulu zeneszeket. Azota ettol el szoktak terni.
Ma mar semmi sem tabu ezen a teren, kiveve talan a 440 Hz-et.

> Il Giardino
> Armonico Eszak-Italia XVII.sz. eleji zenejet bemutato lemeze'n kozel
> 470-es (nem emlekszem pontosan, 467 vagy 469) magassagon jatszanak.
Jo lenne, ha pontosan meg tudnad mondani.

> Melyik reneszansz lemez kapcsolodik (cime'ben is) az 1001 ejszakahoz?

De, engem erdekel. Milyen reneszansz lemez ? Elefentcsont,
DVD, netan Bakelit? :-)

Kiegeszito kerdes:
Allitolag nem is 1001 ejszakarol, hanem csak 9-rol van szo.
Mi ennek a magyarazata? (szamitastechnikusok kimeljenek:-)) )
Bekuldesi hatarido: mindegy.

Salut!
Claus Neumann

Sziasztok!

Nehany eve a MR archivumaban nagy riadalom
keletkezett, amikor egy DECCA/Argerich CD-t
reve-szeruen lemallott visszavero reteggel
felfedeztek.

Akkor kideritettek, hogy a gyartasi hiba
a NIMBUS CD gyarnal volt, mert a fedofestekbe
a szabvanytol eltero anyagogat kevertek.
(volt szo a papirrol is de ez nem biztos)

A legszebb hangu CD-ket talan meg ma is a NIMBUS
gyartja, de remelem nem savas festekek felhasznalasaval.

A www.hi-space.com nemreg felfedezett Carbon CDR-je
az eddig legszebben szolo a piacon. Mar teszteljuk
a 24-karatos verziot is, de ez az un. UV-szuros
sorozat hangilag tenyleg figyelemre melto. Sajat
allitasa szerint az UV sugarak altal okozta adatvesztest
teljesen megakadalyozza. A lemez anyagaban sotetlila
szinu, de raesofenyben feketenek hat. Hogy valoban
Carbon reteg fedi-e a visszavero feluletet nem 
konnyen kideritheto. A Bese-fele Carbon CD-ratettel 
ellentetben ez a reteg nem vezet ohmikusan.

Nincs egyelore magyar disztributoruk, a 
www.conrad.de alatt EUR 1.78-ert kaphato. A 24-karatos 
nem Carbon kicsit olcsobb (700MB) Art Nr: 972608 - 62 
(Carbon) Ezt jol lejatssza egy regi Philips 304-esem,
az uj keszulekekrol nem is szolva.

Egy masik kaphato fekete CD, valoban az, 
atvilagitva egy igen-igen enyhe kekes stich-hel. 
Ennek a hangminosege azonban nem uti meg az 
igenyes hangzas merteket, ezert ezt nem ajanlom.

Salut!
Claus Neumann

PS: regebbi fenyegetesem Sztravinszkij Zsoltarok 
szimfoniajarol hamarosan bevaltom. :-)