1. |
Repulok sebessege (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
2. |
Ballisztikus raketak max. hatotavolsaga (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
3. |
Segitseg - "vad" fizika (mind) |
6 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: Evolucios problema (mind) |
36 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: Evolucios problema (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: Evolucios problema (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: nullponti energia (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
8. |
Re: gravitacio - Gravitacios tavcso (mind) |
28 sor |
(cikkei) |
9. |
minusz*minusz (mind) |
123 sor |
(cikkei) |
10. |
gombos feladat (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
11. |
Re: bizonyitas es jozan esz (mind) |
42 sor |
(cikkei) |
12. |
Evolucios problema (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
13. |
Romlik a biologiai ratermettseg (mind) |
44 sor |
(cikkei) |
14. |
Re:energiabefott (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Repulok sebessege (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello mindenkinek!
1.Mihez kepest merik a repulogepek sebesseget?
2.Mi van akkor, ha a Fold forgasaval ellentetes iranyban repulnek?
Koszi,
ArDi
|
+ - | Ballisztikus raketak max. hatotavolsaga (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello,
Hogyan szamithato ki adott kezdosebesseg eseten a ballisztikus raketa
altal megtett maximalis tavolsag abban az esetben, ha figyelembe
vesszuk, hogy a Fold gombolyu?
Milyen szog alatt eri el ezt a maximalis tavolsagot adott sebesseg
eseten (sik terulet eseten es 45 fok).
Koszi,
ArDi
|
+ - | Segitseg - "vad" fizika (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello,
ki tudna idonkent help-et nyujtani vadabb fizikai temakban
(pl. kvantummechanika, relativitaselmelet, terelmelet,...stb.)?
ArDi
|
+ - | Re: Evolucios problema (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [Hungary]
> Temakor: Evolucios problema ( 8 sor )
> Azt allitom, hogy az emberi tudas gyarapodasa rontja az emberiseg
> biologiai ratermettseget.
> Mi errol a velemenyetek? Gyuri
Hello!
Egyik velemenyem, hogy biztos olvastad Turi Istvan: Az elet
korlatai c.mu konyvet. Ott hasonlo gondolatmeneteket lehet olvasni.
A masik, hogy az allitasod lenyege akar igaz is lehet, de kozvetlen
okozati osszefugges nincs kozottuk. Kozvetett igen.
A tudas ill. a tudas "aldasos" hatasa kovetkezteben lecsokkent
a termeszetes szelekcios tenyezok hatasa ill. szerepe.
Mas szemszogbol - ismert, hogy amennyibben egy zsakmanyfaj
ragadozoja valami okbol eltunik, akkor a zsakmanyfaj leromlasnak
indul. Szuksege van ragadozora.
Csak a folyamatos kenyszerito tenyezo tartja az adott fajt jo
"kondiban". A ragadozo folyamatosan "kiemeli" a valami okbol hibas
geneket hordozo egyedeket, amely hibas genek igy nem tudnak a
populacioban elterjedni.
Az ember csucsragadozova valt, effele szelekcios nyomas mar
regen nem hatott ra. De hatottak a kulonfele betegsegek,
nelkulozesek, taplalekhiany, amelyek szinten a valamilyen
okbol nem optimalis alkatokat nagyobb valoszinuseggel kiiktattak.
Ma es fokent a fejlett orszagokban valojaban semmifele biologiai
testre hato zselekcios tenyezo csak nagyon kismertekben kepes
hatast kifejteni.
Igy nem a tudas rontja, ha rontja, a biologiai "ratermettseget",
hanem a tudas vegtermekeinek koszonhetoen egyre kevesebb terheles
eri az embert a kornyezet oldalarol. Hogy az ember altal teremtett
kornyezet mifele modon kepes visszahatni azt mostanaban kezdjuk
megtapasztalni.
Udv
Szeleczki Attila
|
+ - | Re: Evolucios problema (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [United Kingdom]
> Temakor: Re: Evolucios problema ( 15 sor )
>> Azt allitom, hogy az emberi tudas gyarapodasa rontja az emberiseg
>> biologiai ratermettseget.
> Rem nehez a "biologiai ratermettseget" merni. Igy aztan azt is nehez
> megitelni, hogy ez romlik-e az ember eseteben a tudas gyarapodasaval.
> Az mindenesetre teny, hogy az emberiseg eleg gyorsan szaporodik. A
> szaporodas uteme gyorsulni latszik a tudas gyarapodasaval.
> Necc Elek (az ezermester)
Ez a teny azonban csak abszolut szamkent igaz.
Mert pontosan a fejlett orszagokban, ahol a tudas "ervenyesul",
ott a szaporodas mar nem elegendo reprodukciora sem. Ezt nem gond
megitelni,mert a statisztikak mutatjak.
Raadasul, ha szetbontanak mondjuk iskolazottsag szerint a csaladonkent
szuletett gyermekek szamat, akkor kiderul hogy minel iskolazottabb
valaki annal kevesebb utoda szuletik. Ezert a nemcsak technikai
tudas ervenyesulese miatt romlik a szuletesszam, hanem sokretu
lelektani tenyezon kerezstul is erosodik a hatas.
A szaporasag pedig jo jelzoszam a biologiai "ratermettsegre".
Udv
Szeleczki Attila
|
+ - | Re: Evolucios problema (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Azt allitom, hogy az emberi tudas gyarapodasa rontja az
> emberiseg biologiai ratermettseget.
> Mi errol a velemenyetek?
Halljuk a reszletes kifejtest.
Egyebkent az ember van olyan biologiai helyzetben hogy megengedhessen
maganak egy kis biologiai romlast :)
Bela
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: nagykarpc.sote.hu)
|
+ - | Re: nullponti energia (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Akit erdekel, mi is a helyzet valojaban ezzel a bizonyos nullponti
energiaval, az (ha tud angolul) olvassa el a Scientific American 1997/12
szamaban megjelent, nagyon jo es informativ cikket rola. Cime: "Exploiting
Zero-Point Energy". A weben elerheto a kovetkezo cimen:
http://www.sciam.com/1297issue/1297yam.html
Egyszer mar megirtam ezt a Tudomanyba, de az mar regen volt, biztos van,
aki meg nem hallott rola. Korabban irtam is rola par sort, a lenyeg, hogy
nem lehet egy kezlegyintessel lesoporni a dolgot az asztalrol, hogy
nyilvanvalo marhasag az egesz; valojaban az elmeleti fizika egyik
legbonyolultabb es legellentmondasosabb teruleterol van szo, amelyen meg
sok kerdojel van, noha egyelore nagyon valoszinutlennek latszik, hogy
valoban volna valamilyen megcsapolhato vakuumenergia, es a megcsapolas
eddig termeszetesen meg senkinek sem sikerult. Amit Egely ir rola, az
persze szamos ponton hibas es felreertesekkel teli; de szerencsere nala
sokkal komolyabb, okosabb es tisztessegesebb emberek is foglalkoznak a
temaval. A tobbit lasd a cikkben.
Udv:
Szilagyi Andras
|
+ - | Re: gravitacio - Gravitacios tavcso (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
A minap volt szerencsem egy _magyar_ (Yes-Yes! :-)) feltalalonal jarni
(nev nelkul, bocs), aki a Meresugyi Hivatal altal is lepecsetelve
lezeresen kimutatta egy adott test gravitacios jelenseget, es
megkulonboztetheto volt, hogy pl. vasrol, aluminiumrol, vagy
olomrol van-e szo - termeszetesen az olom eseteben volt a
legnagyobb deformacio.
Ez az uriember megmutatta kovetkezo fejleszteset, egy "gravitacios
tavcsovet". A muszer _1/2_fok_ iranyerzekeny es ott mutatja a Napot,
ahol valojaban van (a bizonyos 8 perc kesessel), nem ahol latszik ugye
pl. Napfelkeltekor vagy Napnyugtakor (egy muholdkoveto iranyzekolta es
csillagaszati programmal ellenoriztuk a pontos koordinatakat - ).
Keso este is jelezte a Napot, vagy a Holdat, de ami legeszveszejtobb:
LATJA A FEKETELYUKAKAT. (Azoknak ugye a legeroteljesebb a gravitacios
jelenseguk..)
Me'g annyit, hogy spektrumanalizissel felismerheto volt az adott
objektumok osszetetel-kulonbsege, magyarul: elvileg nagy pontossaggal
megallapithato vele az objektum osszetetele.
A muszer anyag-a'ra csupan nehany ezer forint... Hat igen,
Magyarorszag.. :)
Elgondolkoztato volt.
Udv: Ceyra
|
+ - | minusz*minusz (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok !
>> Tudunk-e szemleletes, hetkoznapi peldat
>> arra, hogy minusz-szor minusz az miert plusz ?
> A tagadas tagadasa miert nem jo pelda?
> udv, Sanyi
Bizonyos hasonlosag van kozottuk, az ketsegtelen,
de lehet, hogy ez keves.
Matematikusok most ne figyeljenek, mert
nagyon foldhozragadt modon tudom csak
kozeliteni a problemat. :)
A tagadas tagadasa logikai algebrai muvelet,
mig a minusz*minusz linearis algebrai.
A logikai algebra muveletvegzoi mas technologiat
alkalmaznak az adatbol-adat gyartasara, mint a
linearis algebra muveletvegzoi.
Ennek oka talan abban keresendo, hogy a linearis algebra
MENNYISEGekre orientalt mig a logikai algebra
MINOSEGi alternativakra.
Ezt a feldolgozhato adataik jellegebol feltetelezem.
A logikai adatok olyasfelek - mint : igaz ill. hamis,
vagy letezo ill. nem letezo, kedvezo ill. kedvezotlen,
stb. A mennyisegi jellemzok megkulonboztetese nincs,
vagy korlatozott.
Fontos azt is tudni, hogy ha a logikai algebraban
_0_ es _1_ jeloleseket hasznalnak, az ott nem
mennyiseget jelent, tehat nem is szam !
Kenyelmi okok miatt irnak szamokat.
Tulajdonkeppen megteveszto konvencio.
Ami a ket algebra rendelteteseben azonosnak tunik az
csak az, hogy mindketto celja leggyakrabban adatszures.
Fogalomrendszerukben is szembetuno elteresek vannak.
Pl. az egyikben definialhato az atlag fogalma, mig
a masikban nem.
Ha - az igaz ill. hamis, vagy a kedvezo ill. kedvezotlen
minosegek atlagat szeretnenk kepezni, maris algebrat
kellene valtani, ami azt jelenti, hogy masfajta muveleti
szabalyokra es muveletvegzokre kell atterni, mert
atleptunk a mennyisegek vilagaba.
A logikai VAGY kapcsolat muveletvegzoje hasonlit a
linearis osszeadohoz, de megsem ugyanaz, mar csak az
1 + 1 = 1 miatt sem. (itt en is a kenyelmesebb + jelet
hasznaltam, pedig VAGY-ot kell erteni )
Csak a logikai ES kapcsolat muveletvegzojet helyettesithetnenk
linearis szorzoval, azaz elvegezheto lenne vele is
a logikai ES muveletet. ( 1*1=1, 1*0=0, 0*1=0, 0*0=0 )
Az elojelvaltas es a logikai tagadas szinten nagyon
hasonloak, de itt megtorpanok - mert azt hiszem,
hogy e hasonlosag is inkabb csak illuzio.
Be kell vallanom, nem vagyok ra felkeszult,
hogy eldontsem a kerdest.
> ----------------------------------------------
Korabbi igeretem szerint leirom probalkozasaimat a
minusz*minuszrol.
( kisfiam vetette fel eredetileg a zavarbaejto kerdest)
A feladat tehat az volt, hogy elmagyarazzam legalabb
egy peldan keresztul, hogy (-)*(-) miert +.
-Tegyuk fel, hogy 10 ismerosom mindegyiketol
kapok egy-egy szazast. Lesz +1000 Ft-om.
( Ok mindannyian nagyon pozitiv szemelyek :)
Kezdjuk most minuszositani a dolgot:
-Tartozom 100-100 Ft-tal 10 ismerosomnek.
Ez azt jelenti: -1000Ft-om van.
Ez eddig stimmel ?
-Stimmel.
-Akkor most tovabb minuszositok:
Tartozom 100-100 Ft-tal -10 ismerosomnek.
Hm... Ez sajnos nem jo. Nem eletszeru.
Probalkozzunk maskepp. Vegyunk inkabb szallitasi peldat !
Maradjunk abban, hogy amit hazhoz hoznak az a pozitiv,
amit elvisznek - az a negativ.
Tegyuk fel, hogy hoznak az udvarunkra 10 kocsi foldet.
Ez lenne a pozitiv.
Most ugyanezt mereszen minuszositva:
Elvisznek az udvarrol -10 kocsi foldet.
- Mit jelent az, hogy -10 kocsi fold ?
-A minusz kocsi fold ??? ...Aaaz ? Nem mas, mint... godor !
Pl. tegyuk, fel hogy egy reggel arra ebredunk, hogy a korabban
asott 10 godrom eltunt. Elloptak.
-De hogy lehet godrot elvinni ? Ha godrot visznek mi lesz
a kocsin ?
-Semmi !
-Dehat ha 10-szer jottek es elmentek uresen, akkor nem
valtozott semmi!
- Aha, ez igaz. Netan a minusz*minusz valojaban nulla lenne ?
Hibas a matematika ?? Hm. Ez megse lehet...
Valamit tenyleg hozniuk kellett, hogy ne ugyanolyan
platoval tavozzanak...
Nem banom, hozzanak foldet, hogy vihessenek godrot!
Godrot lopni maskepp nem is lehetne.
Tehat a _negativ foldkupacok_ ellopasa pozitiv eredmenyu.
Hat ilyen egyszeru a matematika ! :) :( :) ...
Udv : zoli
|
+ - | gombos feladat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Megprobalom tisztessegesen leirni a feladat szoveget, mar tobben is
felreertettek.
Adott a terben n darab Hi gombhalmaz. Egy gombhalmaz nem mas, mint egy
adott ponttol adott r sugarnal nem nagyobb tavolsagra levo pontok
halmaza. Tegyuk fel, hogy ennek az n darab halmaznak van kozos pontja,
vagyis a metszetuk nem ures, vagyis (H1 metszet H2 metszet H3
metszet...Hn) nem ureshalmaz. Bizonyitsuk be, hogyha a gombok
kozeppontjait ugy mozditjuk el, hogy barmely ketto tavolsaga csokken,
akkor az uj gombhalmazoknak is lesz kozos pontja, vagyis nem lesz ures
a metszetuk, vagyis (H1' metszet H2' metszet... Hn') nem
ureshalmaz, ahol H1' az elmozditott kozeppontu H1 gombhalmaz, es H1'
sugara termeszetesen megegyezik H1 sugaraval.
SB
|
+ - | Re: bizonyitas es jozan esz (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
wrote:
>> =======================================================
>> Felado : Sebestyen Balazs
>>
>> Adott nehany gomb, melyeknek van kozos pontjuk (amelyik mindegyiknek
>> pontja). Elmozgatjuk a gomboket ugy, hogy barmely ketto kozelebb
>> keruljon egymashoz. Bizonyitsuk be, hogy most is lesz kozos pontjuk.
>>
>> A feladatban az a vicces, hogy meg egy ovodasnak is nyilvanvalo az
>> allitas, a bizonyitasa viszont masok szerint is nagyon nehez (ez
>> kognitiv pszichologiai szempontbol erdekes).
>> ...
>
> Masreszt azt is minden ovodas tudja, hogy a nehezebb targyak
> gyorsabban esnek, mint a konnyebbek...
Es milyen zsenik az ovisok! Tudjak, hogy a kozegellenallas
negyzetesen, a suly pedig kobosen fugg az atmerotol. :)
> Vajon lehet arrol valamit tudni, hogy milyen tipusu problemakra
> ad helyes valaszt a hetkoznapi tapasztalatokon alapulo emberi
> gondolkodas, es mikor teved ?
Ez nagyon erdekes kerdes, jo lenne tudni a valaszt, vagy legalabb
valamilyen statisztikaval rendelkezni rola.
A matematikaban mindket esetre van pelda. A gombos feladathoz hasonlo
az analizis, amire azt szoktak mondani, hogy trivialitasok gyujtemenye
(az allitasai trivialisak (persze mar akinek), a bizonyitasai sajnos
nem :) ). Pl. a folytonossag fogalma. Ha egy folytonos fuggveny
pozitiv es negativ erteket is felvesz, akkor fel kell vennie a nullat
is. Ezt is tudja minden ovodas, de melyikotok tudna bebizonyitani? A
geometriaban pedig mindket szelsoseg elofordul. Ott elemi lepesekkel
olyan igazsagokat kapunk, amik intuitive egyaltalan nem nyilvanvaloak.
Pl. hetkoznapi logikval senki sem gondolna, hogy egy haromszog
magassagai egy ponton mennenek at, vagy hogy ket pontra nezve
perspektiv haromszog egyenesre nezve is perspektiv stb.. Ezeket az
allitasokat nem nehez bebizonyitani, de "latni" oket hetkoznapi
szemmel... ?
Udv.: SB
|
+ - | Evolucios problema (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
>>A tudas csokkenti az emberi faj ratermettseget.
Velemenyem szerint az a baj, hogy mig az allatok a jelenben elnek,
addig az emberek a tudatuk segitsegevel ide-oda csaponganak a jelen, a
multbeli es a lehetseges jovobeli esemenyek kozott. Ezzel a
stresszreakciok mennyiseget novelik joval a szukseges fole. Az allatok
reagalnak, ha van mire reagalni. A kozeli jovore vonatkozo
tevekenysegeik zommel automatizmusok (taplalek tartalekolasa stb.).
Idegeskednek-e az allatok, hogy mi lesz egy ev mulva? Az egyed
fenntartasa a faj fennmaradasat szolgalja. Az ember elkepzelt dolgokra
(mult, jovo, terben tavoli) is tud reagalni, ugyanolyan neuroendokrin
folyamatokkal, mint a valos helyzetekre. Ezeknek egy resze teljesen
folosleges, sot karos. Ahogy a tudas halmozodik, ugy leszunk kepesek
egyre ujabb es tobb latszolagos stresszhelyzetet teremteni magunknak. S
kozben fogy az idonk.
"Meg emlekszunk a multra,
Hat sejtjuk a jovot.
Meg el se kezdodott,
Maris veget ert."
/Europa Kiado/
Gyuri
|
+ - | Romlik a biologiai ratermettseg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Konnyu kijelenteni valamit arrol amit nem definialunk.
Minden igaz lehet illetve minden kijelentes hamis mindadding
amig nincs megegyezes kozottunk, mi a "biologiai ratermettseg" definicioja.
Szamora a kifejezes leginkabb a klasszikus fitness-nek felelne meg, ami
viszont a tulelokepessegnek a merteke.
Ha ezt igy definialjuk, akkor eppen ellenekzoleg, a tudomany szamottevoen
noveli a biologiai ratermettseget, hszien peldaul a diabeteszesek is
tulelnek...
Tovabba, tekinetel arra hogy a diabetes genetikai eredete csak reszben
igazolt es a kornyezet, taplalkozas stb szerepe legalabb akkora,
egyaltalan nem olyan veszes a genetikai "degeneralodas veszelye.
Tovabba.
Az osszes genetikai problema felhalmaozodasanak veszelye a populacio
nagysagatol is fugg. Tekinettel arra hogy a tudomanyos eredmenyek
leromboljak a hatarokat a szubpopulaciok kozott es VALODI
szaporodasi kozosseget hoznak letre a Homo sapiens sapiens populacion
belul, elso megkozelitesben a genomok "javulasarol" beszelhetunk,
hiszen a ritka allelek fokozatos hatterbe szorulasat varhatjuk a nagyobb
populacioban ( a heterozis hatason tulmenoen is),sot ugyan ez a
megnovekedett effectiv populaciomeret lecsokkenti annak a lehetoseget is
hogy uj (al) fajok alakuljanak ki, tekintettel arra hogy egy egy uj allelnek
szamottevoen csokken a direk szelekcios elonyt vagy hatranyt jelento volta.
Ennek kovetkezteben masodlagos hataskent a populaciobeli diverzitas
novekedeset fogjuk tapasztalni hosszu ideig (alacsony gen freqvenciakkal
ugyan) ami viszont jelentosen noveli az emberiseg eselyet arra, hogy
sikeresen tulejen meg el sem kepzelheto katasztrofakat, legyenek azok akar
klimatikusak akar biologiaiak (lasd HIV es a hozza hasolno virusok).
Mindezen tulmenoleg, az egeszsegtelen/karos allelek fokozott
kiszorulasat noveli az a lehetoseg hogy genetikai szurest lehet csinalni
es az evolucioban eddigi olyan jol mukodo szelekcio megmarad, csak
eppen visszaszorul az intrauterin idoszakra,megsporolva ezzel sok kint,
szenvedest es nyomorusagot. Egyszoval a tudomanay szamottevoen javitja
a biologiai ratermettsegunket :-) olyannyira hogy belathato idon belul
vadonatuj bioszferakat hozhatunk letre -odakunn: a naprendszerben.
Ez utobbi viszont lehetoseget ad uj subspeciesek kialkualsara, hiszen tegyuk
fel egy aszteroida kore telepitett bioszferaban konnyen elkepzelheto egy a
foldi Homo sapiensnel ratermettebb poipulacio fennmaradasa, olyanoke
akik jol erzikott magukat es kevesbe szenvednek a csokkent/zero gravitacio
mellekhatasaitol es nem koltoznek el onnan, feldusitva ezzel az ottani
populaciojukat.
udv: Lajos
|
+ - | Re:energiabefott (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> 2 hete voltam a Bajor Energiamuvek kiserleti telepen, ahol a kovetkezovel
> probalkoztak: napenergia + napelem = a'ram. A'ram + viz = H2 + O2. A H2
> vagy gaz vagy cseppfolyos alakban tarolando, es gazturbinaban vagy
> motorban hasznosithato. Ehhez kifejlesztettek egy uzemanyag-tartalyt,
> [amitol a kocsiban hatul nem lesz hely a csomagtartoban], a tankolas nem
> egeszen 3 percig tart, vedoruha nem kell hozza.
A neten lattam egy egyszeru megoldast. Az energiat aluminium formajaban
taroljak. Kinyeresehez vizet es nagyfeszultseget hasznalnak. Az alu
huzallal viz alatt ivet hoznak letre, az alu a vizben levo oxigennel
aluminium oxidot alkot. A "felesleges" hidrogen pedig buborek formajaban
kivalik, ezzel mar hajthato barmilyen belso egesu motor, stb. A
kepzodott aluoxid ha jol tudom megegyezik a timfoldel azaz az aluminium
gyartas alapanyagaval. Ebbol elektromos aram segitsegevel ujra
aluminiumot lehet gyartani.
udv
Csaba
|
|