> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Evolucios problema ( 8 sor )

> Sziasztok!
> 
> Azt allitom, hogy az emberi tudas gyarapodasa rontja az emberiseg biologiai
> ratermettseget.
> 
> Mi errol a velemenyetek?

Kb .ugyan ez. Legfeljebb azzal az atfogalmazassal, hogy a homo 
sapiens biologiai ratermettsege _technikai_ szinvonalanak  
emelkedesevel parhuzamosan csokken. 

A tudas maga nem kellene, hogy rontsa a ratermettseget, es 
hosszu ideig nem is tette. Kb. addig nem amig egy kritikus 
merteken tul, a  tudasbol fakado _technikai_ kultura ( szerintem 
erdemes a kulonbseget hangsulyozni)  el nem tavolitotta a kb. 
termeszetesnek mondhato tevekenysegetol, illetve amig a 
*protezis* jellegu eszkozok bevezetese nem tette lehetove az 
amugy a reprodukciobol kiktatatodo szemelyek szaporodasat. 
Elorejelzes szerint amerikaban nemsokara megtobbszorozodik a 
diabeteszes emberek szama. Es ez csak EGY pelda. Ha a 
gensebeszet, -gyogyaszat stb. nem segit akkor visszavonhatatlan 
valtozasok allhatnak be bizonyos polulaciokban. Ha segit akkor 
viszont lassan egy uj faj kialakulasara lehet szamitani :)).

Udv,

b.i.  

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

A SciAm aprilisi szamaban van egy kisebb cikk ebben a temaban.

Koszonom a megszamlalhato szamossagu valaszokat szamossagok ugyeben.
Egyertelmuvev valt, hogy nem fogalmaztam egyertelmuen.

> Az eredeti logikat kovetve mas megfeleteteseket is vegezhetunk, mondjuk ha
> az egesz szamokat veszed ketszer (haromszor, otszor, tizszer, n-szer)... a
> megfeleltetes ugy is elkovetheto:
>
> 0 0  1 1 -1 -1  2 2 -2....
> 0 2 -2 4 -4  6 -6 8 -8....
> akkor a paros szamok ketszer (haromszor, otszot, tizszer, n-szer)  annyian
> vannak mint az egesz szamok?

Itt azt akartam mondani, hogy keszitsunk egy uj halmazt. Az uj halmaz
elemei legyenek az egesz szamok, mindegyik ketszer (haromszor...stb) leirva
es indexelve [0a, 0b, 1a 1b stb]. Ezen uj halmaz es paros szamok halmaza
kozt is lehet kolcsonosen egyertelmu hozzarendelest vegezni. [hat persze,
hiszen mindketto megszamlalhato vegtelen]

udv

tamas

 wrote:

> Tucsi allitasa, hogy "tiszta, kokemeny, magas szintu fizika" mindossze
> annyit jelent, hogy tele van felsobb matematikat hasznalo fizikai
> kepletekkel. Tucsi - bocsass meg -, Teneked sincs "eleg komoly tudasod
> ahhoz, hogy megertsed". Tehat elozo minositesed nem annak megertesen, es
> az azzal valo egyeterteseden, hanem pusztan a sok, szamodra erthetetlen
> keplet feletti csodalatodon alapul. [Nincs ok sertodesre, en sem ertem a
> nagy reszet :-) 

Tehat kisebb reszet erted. Abban mi a hiba?
Van-e olyan ember, aki az egeszet erti es ennek birtokaban tudja
minositeni?

Gyozo

Zoli irta:

>>Tudunk-e szemleletes, hetkoznapi peldat
arra, hogy minusz-szor minusz az miert plusz ?
A szabaly bennunk van, a gyakorlat igazolta hogy
helyes, ellentmondasra nem jutunk vele, de en meg
soha nem talalkoztam a hetkoznapi magyarazataval.>>

A tagadas tagadasa miert nem jo pelda?
udv, Sanyi

> Felado :  [Hungary]

> Azt allitom, hogy az emberi tudas gyarapodasa rontja az emberiseg biologiai
> ratermettseget.
> 
> Mi errol a velemenyetek?

Rem nehez a "biologiai ratermettseget" merni. Igy aztan azt is nehez
megitelni, hogy ez romlik-e az ember eseteben a tudas gyarapodasaval.

Az mindenesetre teny, hogy az emberiseg eleg gyorsan szaporodik. A
szaporodas uteme gyorsulni latszik a tudas gyarapodasaval.

Necc Elek (az ezermester)

Sziasztok !

Ujra eloszedtem egy regi gondolatkiserletemet,
melyet peldakent szoktam hozni arra, hogy milyen konnyeden 
kialtunk paradoxont ha szemleletunket a newtoni abszolut 
terhez kotjuk.

A kiserlet eloszor levegoben:

Jobbra es balra elhuz elottam egy-egy repulogep.
Megmertem a hozzam viszonyitott sebesseguket. 
Mindkettoe egyforma volt, csak eppen ellentetes iranyu:
egyenkent 250m/sec.
En jol hallom a hangjukat amint tavolodtak tolem. 
Ok pedig hallhatjak egymas hangjat, meg a messzesegben is, 
pedig csaknem a hangsebesseg ketszeresevel tavolodnak 
egymastol.

Ugyanez fennyel:
Jobbra es balra elhuz elottam egy-egy rakata.
Megmertem a hozzam viszonyitott sebesseguket. 
Mindkettoe egyforma volt, csak eppen ellentetes iranyu:
egyenkent 250ezer km/sec.
En jol latom a hatso lampaikat, amint tavolodtak tolem. 
Ok pedig szinten lathatjak egymas lampajat, meg a messzesegben is, 
pedig csaknem a fenysebesseg ketszeresevel tavolodnak 
egymastol.

Radion beszedbe elegyedek a jobbikkal, es megkerdezem,
mennyivel huzott el mellettem ?
Azt mondja - 250ezer km/sec-cel.

Es mennyivel tavolodhat a masik  ?

Azt mondja : csaknem fenysebesseggel.

Nem ertem. Hogy lehet az, hogy az en sebessegemet jol meri,
mig a masiket az en adatomtol elteronek talalja ?

Ez a 250ezer km/sec valami buvos hatar lenne? 
Ezt meg jol merik a muszerek, de ami e felett van azt mar 
torzitva ?

Nem, nem, mondja a koma - hogyan is merhetne o 
2*250ezer km/sec-et, hiszen az mar boven meghaladna a 
fenysebesseget.
Ez pedig egyreszt Einstein ota eleve tilos, masreszt ha
igy lenne, hogyan is lathatnak egymas lampajat.

Meghallgatom a masik felet is - mi a velemenye ?
Azt mondja: 
- A tezsverem mar elmondott mindent.
  En is ugyanezeket mertem. Mit kene meg ezen ragozni ?

Jo-jo ! De nincs itt valami tevedes ?
- De.  Newton  tuti hogy tevedett, es ettol megyunk folyton a
  a falnak. De hol a fenebe van itt a legzsak...? 
  Na vegre !  ...Knockhhhh...

Lehet ezt jozan esszel felfogni ?

Udv: zoli

Sziasztok!

Zoli feszegeti a temat:
: A legkondival kapcsolatban is felvetodott bennem, hogy
: lassan egyre husbavagobb kerdes lesz, hogy a nyari
: tobbletenergiat el kellene telre tenni a tuzifanal
: kenyelmesebb modon, illetve a tel hideget is
: hasznos lenne speizolni nyarra.

2 hete voltam a Bajor Energiamuvek kiserleti telepen, ahol a kovetkezovel
probalkoztak: napenergia + napelem = a'ram. A'ram + viz = H2 + O2. A H2
vagy gaz vagy cseppfolyos alakban tarolando, es gazturbinaban vagy
motorban hasznosithato. Ehhez kifejlesztettek egy uzemanyag-tartalyt,
[amitol a kocsiban hatul nem lesz hely a csomagtartoban], a tankolas nem
egeszen 3 percig tart, vedoruha nem kell hozza. Muenchenben jar nehany
H2-uzemu busz. A kiserleti telepen meg az iden lebontjak a
hidrogen-reszleget, es remenykednek, hogy valamelyik muzeum atveszi
[nekunk (=a cottbusi egyetemnek) felajanlottak 1 DM-ert az egeszet, de
mikrobusszal nem tudtuk elvinni ;-) ]. Marad a napelem-kutatas...

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

> =======================================================
> Felado : Sebestyen Balazs
> 
> Adott nehany gomb, melyeknek van kozos pontjuk (amelyik mindegyiknek
> pontja). Elmozgatjuk a gomboket ugy, hogy barmely ketto kozelebb
> keruljon egymashoz. Bizonyitsuk be, hogy most is lesz kozos pontjuk.
> 
> A feladatban az a vicces, hogy meg egy ovodasnak is nyilvanvalo az
> allitas, a bizonyitasa viszont masok szerint is nagyon nehez (ez
> kognitiv pszichologiai szempontbol erdekes).
> ...

Masreszt azt is minden ovodas tudja, hogy a nehezebb targyak
gyorsabban esnek, mint a konnyebbek...

Vajon lehet arrol valamit tudni, hogy milyen tipusu problemakra
ad helyes valaszt a hetkoznapi tapasztalatokon alapulo emberi
gondolkodas, es mikor teved ?

TL

Szia!

A feladatban az a vicces, hogy en mar a feladatot sem ertem.:-(
Ha a gomb az go:mb (pl. labda), akkor kettonel tobb labdanak (gombnek)
hogy a fenebe lehetne kozos pontja??? Pl. vegyunk 3 gombot, (labdat), csak
parosaval vannak kozos pontjaik.

Picit legyszi pontositsal, mert lelki valsagba sodorsz, hogy egy ovodas
feladatot sem ertek. :-)

Udv,

Istvan

Sebestyen Balazs wrote:

> Adott nehany gomb, melyeknek van kozos pontjuk (amelyik mindegyiknek
> pontja). Elmozgatjuk a gomboket ugy, hogy barmely ketto kozelebb
> keruljon egymashoz. Bizonyitsuk be, hogy most is lesz kozos pontjuk.
>
> A feladatban az a vicces, hogy meg egy ovodasnak is nyilvanvalo az
> allitas, a bizonyitasa viszont masok szerint is nagyon nehez (ez
> kognitiv pszichologiai szempontbol erdekes). Nekem mar az idegeimre
> maszott, most rajtatok a sor. Es ime egy masik, hasonloan vicces
> feladat:

Talan a BME-n vagy a KFKI-ban kitalaltak egy eljarast az elektromagneses
ter lathatova tetelere. Egyszeru papirlapot, olyan anyaggal itatanak at,
ami szaradas utan mas szinuve teszi a lapot. A lapot beteszik a
vizsgalando elektromagneses terbe, ahol a nagyobb tererossegu helyeken
megszarad a papir a kisebb tererossegu helyeken pedig nedves marad. Igy
szeletenkent felterkepezheto a ter. Persze ez csak kelloen nagy
teljesitmeny es frekvencia melett mukodik. Pl jol fel lehet vele
terkepezni a kulonbozo mikrohullamu antennak sugarzasi
karakterisztikait.

udv
Csaba

Hello!

Kaptam nehany noszogatast gravitacios hullamok ugyeben, hat osszeszedtem
ezt-azt. 

1. Mi is lenne az a gravitacios hullam?
A gravitacios hullamok lete az altalanos relativitaselmeletbol
kovetkezik. Egzakt levezetese megtalalhato magyar nyelven pl. a
klasszikusnak mondhato Landau-Lifsic sorozat II. koteteben (foldi
halandoknak nem ajanlott, a tenzoranalizis ismerete minimalis feltetel).
"Kisse" leegyszerusitve arrol van szo, hogy a tomegvonzas a
negydimenzios terido geometriai szerkezetenek "gyurodesekent" foghato
fel, a grav. hullamok ennek a szerkezetnek gyorsan valtozo  hepehupai
(copyright Perjes Zoltan, KFKI). Lenyeges, hogy az elektromagneses
hullamokhoz hasonloan transzverzalisak, es fenysebesseggel terjednek. 

2. Hogyan lehet(ne) kimutatni oket?
Ha a ter torzulasai eleg nagyok, akkor ezeket ki lehet mutatni
elmozdulasok, hosszvaltozasok detektalasaval. A hatvanas evekben
nagymeretu aluminiumhengerekre helyezett piezokristaly erzekelokkel
probaltak kimutatni ezeket. A hengerek 4 Kelvin homersekletre hutesevel
a deformacios erzekenysegre 10^-18 erteket ertek el (azaz 10 a minusz
18-adikon relativ hosszvaltozast ki tudtak volna mutatni.). A
detektalashoz szukseges eros gravitacios hullamokat laboratoriumban
sajnos nem tudunk gerjeszteni. Meg Einstein szamitotta ki, hogy pl. egy
500 tonnas, 20 meter hosszu rudat 28 rad/s szogsebesseggel forgatva
(ennel gyorsabb forgatasnal az acelrud mar darabokra szakadna), a
kisugarzott grav. hullamok teljesitmenye 10^-29 watt nagysagrendu lenne,
ami kb. 10^-40 aranyu torzulast hozna letre a meroberendezesben,
magyaran kimutathatatlan. 
Marad az a modszer, hogy nem mi keltunk hullamokat, hanem varunk rajuk,
hatha jonnek a vilagurbol. Honnan varhatunk ilyeneket? Pl. nagy tomegu,
egymas korul gyorsan keringo objektumokbol, vagy gravitacios
kollapszusokbol (pl. szupernovak). Az ilyenek kimutatasara vilagmeretu
halozatot uzemeltetnek, ezek a fentebb emlitett hengerek, illetve
modernebb lezer-interferometerek. Ezek koincidenciaba vannak kapcsolva,
hogy kiszurjek a foldi eredetu (szarazfoldi alapzat mozgasabol, a
berendezes homozgasabol, stb. szarmazo) hatterzajokat. A jelek
szamitogepes kipucolasahoz ismerni kell a kivalasztando jelalakot, azaz,
hogy milyen tipusu jelensegtol milyen hullamok varhatok. (A KFKI-ban is
foglalkozik egy csoport - Perjes Zoltan, Gergely Laszlo, Vasuth Matyas -
ilyenek modellezesvel). E rendszer erzekenysege folytonos hullamok
eseten 10^-24

3. Kettoscsillagok
A csillagok kb. fele kettos, vagy tobbszoros rendszer tagja, amelyek
kozos tomegkozeppont korul keringenek. A keringes minden periodusaban a
csillagok kozti tavolsag ketszer veszi fel ugyanazt az erteket, igy a
kisugarzott grav. hullamok alapperiodusa a keringesido felevel egyenlo.
A hullamok kibocsatasa soran a rendszer energiat ad le, igy a relativ
palya periodusa es a fel nagytengelye folyamatosan csokken, igy a
hullamok amplitudoja es frekvenciaja folyamatosan no. A gond "csak"
annyi, hogy olyan kettoscsillagot kell keresni, amelynek komponensei
kozott a gravitacion kivul mas hatast (pl. kozos gazburok,
anyagataramlas) nem kell figyelembe venni. 

4. Pulzarok
A pulzarok neutroncsillagok, nehany tucat km atmeroju egitestek, kb. 1,5
Nap-tomeguek, tehat oriasi suruseguek (gyakorlatilag egy nagy atommag az
egesz!), igen gyorsan forognak tengelyuk korul. Igen eros magneses teruk
van, amelynek tengelyiranyaban sugaroznak. Ha a magneses tengely nem
esik egybe a forgastengellyel, akkor egyes esetekben a sugarzasi kup
vilagitotoronykent vegigsopor a Foldon (ha eppen abban az iranyban
vagyunk) Erdekesseg: 1998. november 13-an fedeztek fel az ezredik
pulzart (Ausztralia, Parkes 64 meteres radiotavcso)

5. Miert lehet Nobel-dijat kapni?
J. R. Taylor es doktorandusza, R. A. Hulse 1974-ben vette eszre a
Puerto Rico-i 300 meteres radiotavcsovel a PSR 1913+16 jelzesu pulzart.
kiderult, hogy rovid, 59 ezredmasodperces periodusideje kozel 8 oras
periodusidovel ingadozik. A gorbe alakjabol kiderult, hogy itt ket
csillag kering egymas korul, es ferden latunk ra a palyasikra. A lathato
tartomanyban semmi sem latszik, valoszinu, hogy mindket csillag
neutroncsillag. A palya kb. 1,4 millio km atmeroju (ez a Nap-Fold
tavolsag szazadresze). Ez tehat pont olyan rendszer, amelyet a grav.
hullamvadaszok szeretnenek. Az elmeletbol levezetheto, hogy a
kisugarzott hullamok teljesitmenye 10^25 watt nagysagrendu. Ennek
hatasara a palya atmeroje keringesenkent mintegy 3 mm-rel csokken.
Taylorek 12 even figyeltek a payaadatok valtozasat, kiderult, hogy a
szamitott energiaveszteseg 1% pontossaggal megegyezik a gravitacios
hullamok szamlajara irhato elmeleti ertekkel. Azaz mondhatjuk, hogy igen
eros bizonyitek van a gravitacios hullam-elmelet helyessegere. Ezt
dijaztak 1993-ban a fizikai Nobel-dijjal. 

Diohejban ennyit. Magyar nyelvu olvasnivalok:
Termeszet Vilaga 1997/12, Fizikai Szemle 1992/7

Jano
--------------------------
Piriti Janos - Nagykanizsa

sziokak

Ami a Fermat sejtesrol szolo konyvet illeti, foleg a laikusoknak irodott
ezert nincs benne a bizonyitas. Az amugy is tobb mint 100 oldal es az
egeszet a szamelmeleszek 10 %-a erti.

Engem csak az bant hogy ezek utan mar nem foglalkoznak vele holott lehet
hogy van egyszerubb bizonyitas is.

A paros es egesz szam... elvileg egyforman vegtelen mindketto de azert
megis van valami abban hogy a paros szam reszhalmaza az egesz szamoknak
tehat nem lehet ugyanannyi eleme. Vagy megis?

mas: van valami ujsag a tobbi nagy matek problemarol? (paratlan tokeletes
szam letezik e? Vegtelen sok ikerprim van e? stb).

1900 Augusztus 8-an volt Parizsban a nemzetkozi matematikai kongresszus.
Itt fogalmazta meg Hilbert a nagy problemait. Lesz jubileumi 100.
evfordulos kongresszus 2000-ben?

Jozsi