irta:

> Azonban itt is paradoxont sejtek, hiszen ha odabent
> a rontgen atvilagit, akkor atlatszosagomat odakint
> is eszlelni kell.

Szerintem eszlelik is! Roppant jot mulatnak majd a hatrahagyottak a bordaid
kozotti reseken keresztul lathato petroleumlampan. A gyakorlatiasabbja
pedig megallapitja, hogy nem is rossz otlet: a draga rontgenberendezes
helyett megteszi egy petroleumlampa is, ha eleg nagy a tudoszuro 
epulete, es persze a paciens sem veszi zokon az atvilagitassal jaro 
mozgatast... :o)

Udv,
KZ

>
> Zart helyseg levegojenek hutese fapados modszerrel:
> Tisztavizzel toltott, jegge fagyasztott uditos palackok
> es ventillator.

utanna szamolok, hatha tenyleg kivitelezheto.
csak honnan szedek ennyi jeget?

Hello
Egy elektronikai katalogusban lattam egy kartyat, ami
infravoros taviranyito ellenorzesere valo. A kartya be van
vonva valamilyen anyaggal, es ha ravilagitanak az infravoros
taviranyitoval, lathatova teszi az infravoros fenyt. Pirosan
foszforeszkal.
Mivel lehet bevonva a kartya?
Udv: Po:li

Legkondi vizhutessel:
Az eljaras mukodik, probaltam :-)
Hatrany: a megnovekvo relativ paratartalom miatt a vizvezetek, a
'hutorendszer' es a kornyezete uszik a vizben, u.i. az kicsapodik es
minden vizes lesz. Ha dohanyzol a fust elviselhetetlenne valik, mert az
alacsony 'hatasfok' miatt huzatot nem lehet csinalni.
Felhasznalhato a kiszuperalt gazbojler (!en abbol csinaltam!), auto-huto
stb. es egy atlagos ventillator /a viz csorgasa is idegesito lehet :-)/. 
A 60 celsiusnal viszont jobb :-))).

Udv.:ML.

>>Akit erdekelnek a kovetkeoz temak
     - egeszseges eletmod
     - kornyezetvedelem
     - fizika
feliratkozhat a Tudomany cimu ujsagra. A feliratkozasshoz eleg kuldeni egy
ures levelet a    cimre.
Udvozlettel
H. Gabor>>
Lehet, hogy rosszul iratkoztam fel, de nekem innen csak zavaros idofizikai(!)
fejtegetesek jonnek le, Kisfaludy tollabol. Aki nem ismerne, par eve a
Friderikuszban az a'lgabonakort magyarazo UFOlogusok egyike, idofizikus,
a Hargitay-nal sokkal veszelyesebb. Persze az az orbitalis pofaraeses meg
se kottyant neki. Egyszer azt is beismerte, hogy o volt Adam, azaz az
emberiseg tole szarmazik. Lehet, hogy az itt folyt osEva vitahoz is
hitelesen hozza tudna szolni :)
udv, Sanyi

Kedves Gyula!
Kosz, hogy oszlatod a homalyt a fejemben. Meg az nem tiszta, hogy a helyi torzu
lasokat hogy eszlelnenk. Mert ha fogom a Napot, es mozgatom a csillagok elott, 
akkor az olyan, mint egy nagyitouveg. De mi van ha korulvesznek minket a torzul
asok, (es egyik iranyban tagul, masikban szukul)? Ha maga a terido valtozik kor
ulottunk mindenhol, akkor mi marad valtozatlan? Mihez kepest merunk?
Persze a Nap-nagyito mukodesenel is felmerul ugyanez bennem: gorbul a terido, d
e mi az a meg alapvetobb vmi, amihez kepest?
Az igazi megerteshez nem kell majd matematika, es mindenki kepes lesz majd ra. 
(Ezt a Hawking mondta, [vagyis nyomkodta] kulonben nem mernem leirni).

Kedves Sacha!
>>Az a gravitacios hullam egy masik gravitacios hullam. ...
 ... Ez sok fizikus alma, sokan hisszuk, hogy minden alapveto kolcsonhata
egy torol fakad, es ugyan azzal az elmelettel mindegyik megmagyarazhato.>>
Most akkor melyik allitas igazabb?

udv, Sanyi

Par eve lattam egy angol filmet, amiben egy erdekes biologiai jelenseget
mutattak be. A helyszin egy kicsi (azt hiszem) indoneziai sziget volt ahol
ez a bizonyos jelenseg "nagyon gyakori" volt ebben az evszazadban. Kabe
egy tucat esetet jegyeztek fel, az esetek nagy reszet mindossze ket
csaladban. A kozossegben ma is elnek olyan ferfiak, akik az alabbi
jelenseget megtapasztaltak:

Egy kulsodlegesen, ranezesre normalis leanynak a nemi eres ideje korul
egyszer csak penisze es herezacskoja novekszik, herei leszallnak, az
(egykor volt) kislany ferfiasan megizmosodik, majd rovid ido alatt
szaporodokepes ferfiva valik.

Tud valaki errol reszleteket? Az kulon "jopofa" volt, hogy az ilyen
eseteket azert jegyeztek fel akkuratusan, mert ez valosagos aldasnak
szamitott a csaladban. Ugyanis eggyel tobb eros ferfi vett reszt a csaladi
gazdasagban mikozben eggyel kevesebb lany hozomanyarol kellett aggodniuk.

-- Gabor

>Ha komolyan erdekel a dolog kersed meg Egely Gyorgy konyvet, talan az a
>cime, hogy tertechnologia.
>A4 formatumu kb. 150-200 oldal. De tiszta, kokemeny, magas szintu fizika es
>eleg komoly tudas kell hozza, hogy megertsd.

Pontosabban: tiszta, kokemeny, magas szintu szelhamossag az egesz konyv.
Es  - sajnos - ez nem buntetheto.

> Felado :  [Hungary] irta:

>Ha komolyan erdekel a dolog kersed meg Egely Gyorgy konyvet, talan az a
>cime, hogy tertechnologia.
>A4 formatumu kb. 150-200 oldal. De tiszta, kokemeny, magas szintu fizika es
>eleg komoly tudas kell hozza, hogy megertsd.

Ez meg a scifi listan sem maradhatna valasz nelkul, nemhogy a
tudomanyon.

Tucsi allitasa, hogy "tiszta, kokemeny, magas szintu fizika" mindossze
annyit jelent, hogy tele van felsobb matematikat hasznalo fizikai
kepletekkel. Tucsi - bocsass meg -, Teneked sincs "eleg komoly tudasod
ahhoz, hogy megertsed". Tehat elozo minositesed nem annak megertesen, es
az azzal valo egyeterteseden, hanem pusztan a sok, szamodra erthetetlen
keplet feletti csodalatodon alapul. [Nincs ok sertodesre, en sem ertem a
nagy reszet :-) ] Es nyilvanvaloan olyan erdeklodonek ajanlod, aki
szinten nem fogja erteni, de bedol a manapsag divatos, lehengerlo
"tudomanyos" szosszal leontott szelhamossagnak.

Mert imho az. Egely nem tudos, hanem minden, hangsulyozom: _minden_
para, ufo, misztikus, okkult, babonas nezetek aktiv propagatora. A
gabonakoroktol a kanalhajlitasig. A mindenfele para es egyeb hivok
szamara kiadott ismeret..., bocsanat, pontosabban: tevismeretterjeszto
ponyvakonyvek nem a fizikai tudomany forumai. Ne nyissunk errol a
Tudomanyban vitat, mert felesleges. Csak fel szeretnem hivni a nullponti
energia irant erdeklodok figyelmet arra, hogy Egely konyve messze nem
tudomanyos mu, nem resze a
tudomanynak. A tudostarsadalom nem tartja annak. A tudomanyt
szakfolyoiratokban muvelik leginkabb.

Udv, Peter.

>Szerintem ezeket valaha arra talaltak ki, hogy mondjuk otbol egy at
>tudjon suhanni a szovjet vedelmi rendszeren, es le tudja dobni a
>maga kis atombombajat, es nem arra, hogy nappali fenynel ezer
>bevetesbol egyszer legvedelmi gepagyuval lelojek. (A szamok
>hasrautessel.) Kivancsi vagyok, hogy azota is reptetik-e nappal?

A lopakodo repulok sebessege a hangsebesseg alatt van. Mivel a radarhullamot
elnyelo festek fekete szinu, ezert a nappali egbolton konnyen eszreveheto,
konnyu celpontja lenne a legvedelemnek es az ellenseges vadaszgepenek. Ezert
ezeket a repuloket kizarolag ejszakai beveteseken hasznaljak. Felhasznalasi
celjuk pedig nem az atombombak celba juttatasa. Erre sokal alkalmasabbak a
robot repulok es a hadaszati raketak.

A98

On Tue, 13 Apr 1999  wrote:

> A levego hokapacitasa nagyon csekely, a jeg pedig
> jelentos energiat kepes elnyelni olvadasa kozben.
> 
> Most hogy ezt leirtam, rajottem, hogy nem tudom - hogy
> az ugynevezett jegakkuk vajon tudhatnak e tobbet
> a fagyasztott viznel ?

Nem tudom, mi van pontosan a kereskedelemben kaphato jegakkukban de en
pl. sos vizet, vagy akarmilyen vizes oldatot tennek bele, aminek
fagyashoje hasonlo a vizehez, de fagyaspontja alacsonyabb, ezert
olvadas, azaz mukodes kozben nem nulla fokon, hanem valamivel alacsonyabb
homersekleten tartja a hutotaska belsejet.

Nem tudom, van-e olyan nem mergezo folyadek, aminek meg a fagyashoje is
nagyobb, mint a vize.        HP

Piriti Jano irta:

>Aranylag eros gravitacios hullamok kibocsatasa nagy
>tomegu, egymas korul nagy sebesseggel keringo testektol varhato,
>ilyenek a kettoscsillagok. Az 1993-as fizikai Nobel-dijat Hulse es
>Taylor ennek kimutatasaert kaptak.

Kicsit felreerthetoen fogalmaztal, pontositsunk:
Hulse es Taylor a kettoscsillag felfedezeseert kapta a Nobel dijat, nem
a gravitacios hullam kimutatasaert.

Ajanlhatom mindenkinek a Sved Akademia Nobel weblapjat, ahol angolul
ugyan, de rengeteg erdekes dolog olvashato. Az 1993-as fizikai
Nobeldijrol itt ir:
http://www.nobel.se/laureates/physics-1993.html
A dijazas okanak szabatos cime, es alcime:
"The Nobel Prize in Physics 1993
for the discovery of a new type of pulsar, a discovery that has opened
up new possibilities for the study of gravitation"
Vagyis az uj tipusu pulzar felfedezesevel uj lehetosegeket nyitottak meg
a gravitacio vizsgalatahoz. De hat mint Sz.Gyula is irta, a tavoli
gravitacios hatasok erzekelesehez nincsenek eleg erzekeny muszereink.
Mint ismeretes, a nap mellett elhalado feny elhajlasa eszlelheto
napfogyatkozaskor. Ennek megfelelo elhajlasok eszlelesere esetleg lenne
lehetoseg, ha valami egeszen specialis csillagallasnal a gravitacios
hullamok altal idorol idore maskeppen gorbitett terben. Vagyis a pulzar
mogotti csillagok iranyanak valtozasabol kovetkeztetni lehetne a
gravitacios hullam terjedesi sebessegere. De egyenlore orulunk, hogy a
pulzart eszlelni tudjuk, es a pulzar mellett elhalado fenysugarak oly
kevesse gorbulnek meg, hogy jelenleg nem sok eselyunk van ezt megmerni.
De a lehetoseg tenyleg adva van, igy jogosan hivatkoznak ra a dij
alcimeben.

Udv: Takacs Feri

 [Hungary]-nak

> Az eleje olyan messze van tolem, hogyha tavcsovel
> elnezek odaig, a regmultat latom, s igy nem is
> Az a feny, mely onnan erkezik, kb. 100 evet kell fusson,
> hogy elerjen hozzam.
> A regmultbol felem folyamatosan kozeledo feny
> nem tud arrol, hogy a raketa egyszercsak elindult.

Mit jelent, hogy elindul?
Mikor és hol indul el?

> A specialis hajtomurendszer, mely ugy van kialakitva,
> hogy a raketa minden pontjat _egyszerre_ mozgassa,

Mit jelent, hogy egyszerre?
Ki latja így?

> gyorsitani kezd.
> A feny amit latok, sokaig azt az informaciot

Mit ertesz azon, hogy informacio? 
Ez egyebkent is csak akkor lehetne igaz, ha nem az egesz hajo mozogna.

> egy fluoreszkalo anyagon jon letre - mint az anyagbol
> gerjesztessel _kiprovokalt_ fenyjelenseg.

Pontosan a te általad leirtak miatt nem latnak semmit a fluoreszkalasból, hisze
n
annak energiaja joval kisebb és semmilyen formaban nem latjak.

> Ugy tunik, hogy - miutan a sajat megtett utam itt nalam
> a jelenben mindig nagyobb mint a tavolban gyorsulo lampae,

Hát mégse "egyszerre" gyorsultok?

> Ha azonban kozelebb kerulok, akkor a feny
> utja is rovidul, igy az idoeltolodas is csokken kozottunk.

egyforma lesz, tehat se nem no se nem csokken

> Matematika nelkul, valamilyen kozvetett bizonyitek alapjan
> lenne jo ezeket belatni, de egyelore nem tudtam ra kiotolni
> spekulativ megoldast.

Szerintem a reletivitas elve alapjan, ne gyorsits a raketadat,
hanem kepzelj egyre nagyobb tomegu testet a raketad elejere.
esetleg egy fekete lyukat. :o)

> Ha tul nagy marhasagokat irtam volna, ke'rek

Nem hiszem, en ugy gondolom, hogy valami oka van, hogy leirtad.
 
udv: MANO

Vagy ot evvel ezelott volt egy akcio, hogy a nyeretlen szelvennyel BMW-t
lehet nyerni. A baratommal a lottozoban felhangosan goldolkodtunk , hogy
milyen szamokat irjunk be, negyogy mar nyerjunk. Akkor en javasoltam, hogy
irjuk be az 1,2,3,4,5 szamoakt, mert ez biztos nem nyer es nem jatsza
senki. Ekkor szolt ki a lany az ablak mogul, hogy en azt csak hiszem. O
ismer legalabb 10-15 ember aki ezeket a szamokat jatsza. 


Tucsi