Udv a Tudomany olvasoinak!

Sanyi irta::
> A listat elerte a tavaszi faradtsag. Azert vki megirna, hogy az a
> gravitacios hullam, amit olyan latvanyosan nem talalnak mar regota,
> miben kulonbozik a gravitacio kozonseges hullamzasatol, pl az
> arapalytol, ami elegge eszreveheto?

Az a gravitacios hullam egy masik gravitacios hullam. Az arapalyt a Hold es
a Fold gravitacios kolcsonhatasa okozza, amit meg lehet ismerni egy
kozepiskolas fizikakonyvbol, ha nem banod, most mellozom a reszleteket.
A masik, a tenyleges gravitacios hullam egy olyan elektromagneses hullam
lenne, amit a testek gravitacioja kelt. Keressuk tovabba a gravitacios
kolcsonhatas energiajat kozvetito reszecsket, a gravitont. Ezt egyelore
senki sem talalta meg, de vannak olyan modellek, amelyek szerint
egyszeruen leteznie _kell_. A meg nagyobb es meg erosebb reszecske-
gyorsitok megepitesevel talan erre a kerdesre is valaszt talalhatunk.
Ha sikerulne megtalalni a gravitont, vagy a gravitacios hullamot
(ami egyebkent ugy viszonyul a gravitonhoz, mint a feny a fotonhoz :)))),
akkor sikerulne egyesiteni az elektromos, a magneses es a gyenge
nuklearis kolcsonhatasokkal a gravitaciot. Ez sok fizikus alma, sokan
hisszuk, hogy minden alapveto kolcsonhatas egy torol fakad, es ugyan
azzal az elmelettel mindegyik megmagyarazhato.

Karoly irta:
> Kozepiskolas koromban (annak mar jo negyven eve) az osztalyelsok kozott
> voltam helyesirasbol es akkor meg ugy tanitottak, hogy a magyar nyelvben
> tagadoszavak: nem, sem (is nem) es tiltoszavak: ne, se (is ne) kulon
> jelentessel birnak es nem szabad oket osszecserelni.
> Mikor valtozott (szunt meg ) meg ez a szabaly? Ugyanis az utobbi idokben
> egyre gyakrabban latom (egyebkent szinvonalas) ujsagokban, folyoiratokban
> is, hogy a "sem" szo helyett is a "se" szot hasznaljak.

Nem valtozott meg. Igazad van, ez helytelen, de elterjedt.

Zoli irta:
> Ha tevednek, az baj, mert egyelore fogalmam sincs, hogy miben.

Nem tudom, hogy tevedsz-e. Csak hobbi szinten foglalkozom a
terulettel es kezdesz bizonytalanna tenni. Majd utananezek valahol...

> Matematika nelkul, valamilyen kozvetett bizonyitek alapjan
> lenne jo ezeket belatni, de egyelore nem tudtam ra kiotolni
> spekulativ megoldast.

Nem hiszem, hogy menni fog matematika nelkul. Tul egzakt,
tul fontosak az allandok (c, Hubble, Planck)

<sacha>

Tiszteletem,

hadd kerjek segitseget a kovetkezo bajomban:
van egy regi (ezustozott) parabola tukrom. Elvittem az Urania
Csillagvizsgaloba,
hogy csereljek ki a bevonatot, merthogy megkopott.
Jo sok ido utan (mint kiderult, az Urania csak kozvetit az Uvegipari Ktsz.
fele) azzal adtak vissza, hogy nem lehetett a bevonatkesziteshez
visszacsiszolni, mert a felszínén van valami nagyon kemény bevonat.

Hallott mar valaki ilyenrol ????

Elore is koszonom a segitseget.
(Listara is jo, maganba is.)

Veszely Gyula jr.

> Felado :  [Hungary]

>hi, erdekes dolog fogant meg az agyamban:
>helyzet: egy olyan helyen vagyok, ahol nyaron kb. 60 fok van. nem nagy
>helyiseg, ezert ugy gondoltam, kene egy legkondi. sajna sajat forrasbol,

>ezert ugy gondoltam, csinalok egyet. hatasfok nem szamit, csak hideget

Zart helyseg levegojenek hutese fapados modszerrel:
Tisztavizzel toltott, jegge fagyasztott uditos palackok
es ventillator.

( A hutoszekreny legyen a hogutara nem hajlamos 
 bennszulottek helyisegeben. :)

A levego hokapacitasa nagyon csekely, a jeg pedig 
jelentos energiat kepes elnyelni olvadasa kozben.

Most hogy ezt leirtam, rajottem, hogy nem tudom - hogy 
az ugynevezett jegakkuk vajon tudhatnak e tobbet
a fagyasztott viznel ?

udv: zoli

Szia,

> A listat elerte a tavaszi faradtsag. Azert vki megirna, hogy az a
> gravitacios hullam, amit olyan latvanyosan nem talalnak mar regota,
> miben kulonbozik a gravitacio kozonseges hullamzasatol, pl az
> arapalytol, ami elegge eszreveheto?

  Igazabol semmiben -- elmeletileg. Gyakorlatban annyiban, hogy a forrasa
sokkal messzebb van annak amit keresnek, es ennek megfeleloen meg lehetne
merni a sebesseget a hullamnak. Az ar-apaly erokon alapulva akar vegtelen
is lehetne.
  A problema az, hogy a leginkab remenyteli forras egy szupernova robbanas
lehetne, vagy valami binaris szornyszulott. Tekintve, hogy ezekre a
tomegkozeppont megmaradas tetel igaz valamilyen szinten, tovabba a fold
szabadon esik, a nulladik rend nem merheto, az elso rend meg nagyon 
nagyon gyenge. Gondolj bele, hogy az arapaly erok kimeresehez is mekkora
apparatus kell (oriasi oceanok....).

Gyula

No, ha ma mar ennyire belejottem, egy erdekesseg:
Nemreg mindenfele lottos tema volt napirenden, tobbek kozott az a babona
is, ha jol emlekszem, hogy valoszinutlenebbek az atlagosnal azok a
huzasok, ahol sok szomszed szam kerul elo, a tobbihez kepest.
Nos, a hetvegen az egyik nemet lottoban a kovetkezo szamokat huztak: 2,
3, 4, 5, 6, 26. A kiertekeles elott nyilatkoztattak a lottotarsasag
vezetojet, aki szerint, "ilyen valoszinutlen, orult szamok eseten
kizart, hogy lesz telitalalatos szelveny". Eredmeny: 3 darab 6-os, es -
kapaszkodjatok - 38 ezer darab (!) 5-os talalat volt...
No comment.

Jano
--------------------------
Piriti Janos - Nagykanizsa

> Eltudna valaki erthetoen magyarazni, hogy mi a nullponti energia [az
> anyagnak abszolut nulla fokon merheto energiaja]? Hogyan lehet ertelmezni
> es honnan ered?

A kvantummechanikaban nullponti energia neven valami mast ertenek.
Megprobalom szavakkal vazolni (nehez ugy), hogy mirol van szo: A
Dirac-egyenlettel - a relativisztikus kvantummechanika alapegyenletevel
- kezdodott. Ebbol tobbek kozott az is kovetkezik, hogy az elektromos es
magneses tererosseg operatorai nem felcserelhetoek, azaz a
Heisenberg-torveny szerint nem lehet ertekuk egyszerre mindenutt nulla.
A zerusponti energia tehat a sugarzasi ter vakuum-ingadozasanak
energiaja. Ennek kovetkezmenye, hogy a vakuum-allapotban meglevo
elektromagneses ter az atomi elektronokra olyan hatassal van, ami az
energiaszintek finom felbomlasahoz vezet. Ezt 1947-ben Lamb es
Retherford mutattak ki. A kvantumelektrodinamikaban tovabb pontositottak
dolgot. (1955: Lamb Nobel-dija a H-szinkep hiperfinom felhasadasanak
kimutatasaert)

Jano
--------------------------
Piriti Janos - Nagykanizsa

Sziasztok!

Sanyi kerdezte:
> Azert vki megirna, hogy az a gravitacios
> hullam, amit olyan latvanyosan nem talalnak mar regota, miben kulonbozik
> a gravitacio kozonseges hullamzasatol, pl az arapalytol, ami elegge
> eszreveheto?

Pont egy honapja kerult elo a hires svajci ceg csodamasinaja ugyeben :-)
Diohejban:
1916 korul Einstein ramutatott, hogy az altalanos
relativitaselmelet  teregyenleteinek letezik hullammegoldasa. Kozvetlen
kimutatasukra sok probalkozas tortent, de rendkivul nehez a
detektalasuk. Aranylag eros gravitacios hullamok kibocsatasa nagy
tomegu, egymas korul nagy sebesseggel keringo testektol varhato, ilyenek
a kettoscsillagok. Az 1993-as fizikai Nobel-dijat Hulse es Taylor ennek
kimutatasaert kaptak.

Udv:

Jano
--------------------------
Piriti Janos - Nagykanizsa

A székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium, a Terkán Lajos
Csillagvizsgáló és a Szabadművelődés Háza nevében tisztelettel meghívjuk
Önt a
                       Mire tanít a csillagos ég?

című rendezvényünkre, amely egyben a "A távol közelében" csillagászati
hálózat II. országos konferenciája. Időpontja és helyszíne:

                  1999. április 17-e, szombat, 10 óra
         A Szabadművelődés Háza, Székesfehérvár, Fürdő sor 3.


A csillagok világa évezredek óta izgatja az emberek fantáziáját. Sokan
nem csak gyönyörködni akarnak az égbolt szépségeiben, hanem szeretnének
mélyebben is elmerülni a tér és az idő rejtelmeiben. A téma iránt a
legfogékonyabbak a diákok, ezért célszerű az őket tanító pedagógusokat
megcélozni. Hazánkban értékes hagyományai vannak a csillagászat
művelésének, igen élénk az amatőrcsillagászati mozgalma is, s ebben nagyon
sok tanár is részt vesz. Szeretnénk, hogy összehangolt, közös munka
alakuljon ki a csillagászatot iskolákban, illetve szakkörökön, klubokon
belül oktatók között. Céljaink között szerepel a csillagászat
népszerűsítése, az alapműveltség fejlesztése, a megfelelő
természettudományos világkép kialakítása. Képessé akarjuk tenni
diákjainkat arra, hogy kérdéseket tegyenek fel a csillagos égbolttal
kapcsolatban, s ezekre önálló válaszokat  keressenek. A hálózat a Magyar
Csillagászati Egyesület - http://www.mcse.hu - támogatásával működik.


Miért éppen Székesfehérváron?

A székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium az a hely, ahol a csillagászat
elsők között bekerült a tantervbe. A városban lassan négy évtizede a
Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló (TELAPO, http://www.kodolanyi.hu/telapo/)
, mint a csillagászati ismeretterjesztés
egyik fellegvára hazánkban. Több tehetséges fiatal került ki innen, akik
pályázatokat, versenyket nyertek, nemzetközi táborokban vettek részt.
A Szabadművelődés Háza többször adott otthont olyan sikeres,
rendezvényeknek, mint pl. a Kulin György Országos Vetélkedő vagy a
Szkeptikusok Országos Találkozója.


Miért éppen most, 1999-ben?

1999-et nyugodtan nevezhetjük akár a csillagászat évének is, hiszen az
augusztus 11-ei teljes napfogyatkozás és a novemberi Leonida-meteorzápor
azoknak is az ég felé fordítja az érdeklődését, akik egyébként közömbösek
a téma iránt. A csillagászati ismeretterjesztésben dolgozók és a az
asztronómiát tanító pedagógusok előtt tehát óriási és vissza nem térő
lehetőség kínálkozik az idei esztendőben. Hálózatunk II. konferenciáját
tehát ezekre az eseményekre építjük.


                        A konferencia programja:
                        ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

-- dr. Hudoba György: A csillagászat tanítása régen és ma, itthon és külföldön
-- dr. Szabados László: Mit nézzünk a csillagokon?
-- dr. Érdi Bálint: Elemi égi mechanika
-- Dürr János: Csillagászati ismeretterjesztés és a sajtó
-- Pintér András: Nem minden ufó, ami fénylik
-- Mizser Attila: Észleljük a napfogyatkozást!
-- Simon Tamás: Supernova Óbudán
-- Fűrész Gábor: Élményt adó csillagászat - CCD-kamerák a tanításában
-- Dán András: A távcsövek rejtelmei

A nap folyamán a Magyar Csillagászati Egyesület asztrofotó-kiállítása
tekinthető meg, A rendezvényt esti távcsöves csillagászati bemutató zárja.

További részletekről felvilágosítással szolgál:

                Szarka Andrea
                Teleki Blanka Gimnázium
                8000 Székesfehérvár, Budai út 7.
                Tel.:(22) 311-404, fax: (22) 329-555
                E-mail: 

                Trupka Zoltán
                Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló,
                8000 Székesfehérvár, Fürdő sor 3.
                Tel/fax: (22) 313-028
                E-mail: 


                    Mindenkit szeretettel várunk!

Ha komolyan erdekel a dolog kersed meg Egely Gyorgy konyvet, talan az a
cime, hogy tertechnologia. 
A4 formatumu kb. 150-200 oldal. De tiszta, kokemeny, magas szintu fizika es
eleg komoly tudas kell hozza, hogy megertsd.


Tucsi