> Biztos ez? En ugy tudom, hogy a meter definicioja a kovetkezo: A 86-os
> tomegszamu kriptonatom 2p10 es 5d5 energiaszintjei kozotti atmenetnek
> megfelelo, vakuumban terjedo sugarzas hullamhosszanak 1640763,73-szorosa.

Ma mar az a definico, hogy 1m = a feny altal vakuumban 1/299792458 s alatt
megtett ut. Ez stabilabbnak bizonyult, mint a kripton atmenet. Regebben
pedig az volt a definicio, hogy annak a rudnak a hossza, ami egy parizsi
pinceben leledzik...
 
> hiszen minden abbol agazik ki, s lehet hogy felreertettem a
> leveledet ( akkor elnezest kerek) de ugy vettem ki, hogy az
> elmelet csak egy dolog amivel nem erdemes foglalkozni. De

Errol szo nincs, csak mostansag ezen a forumon egy bizonyos elmelet vetett
fel nemi problemakat...

> Arrol viszont nem hallottam hogy a matamatika foglalkozna
> negynel nagyobb dimenziok leirasaval (kiveve a Lorentz-transzformacio)
> de mint tudjuk az nem egeszen ugyan az.

Milyen dimenziora, es milyen leirasra gondolsz? Mondjuk a Hilbert ter
kapasbol vegtelen dimenzios, es pl. a kvantummechanikaban igencsak hasznos
segedeszkoz. De ezek a dimenziok es terek nem kutyulandok mondjuk a
Kossuth ter harom dimenziojaval! 

Azzal egyebkent el lehet jatszani, hogy mondjuk mi egy negydimenzios (nem
teridoben, hanem terben) gomb es egy sik metszete, azt hiszem
matematikusok szoktak is ilyet tenni. Lehet meg tobb dimenzioban is (csak
gyozd elkepzelni), viszont nem hiszem, hogy letezne olyan valodi objektum,
amit ezzel lehetne modellezni.

> A Stirling motor egy ugyanolyan dugatyu, mint ami a gepkocsiban van, csak
> nem kell bele benzin, a gyertya helyen egy folyamatosan izzo futoszal van, a
> dugattyu pedig at van furva, es a furatba rezgyapototo tesznek. Az energiat
> a futoszal szolgaltatja, es a dugattyu folyamatosan jar.

Es a futoszal futesehez az energiat honnan vesszuk????

>Where a calculator on the ENIAC is equipped with 19,000 vacuum tubes 
>and weighs 30 tons, computers in the future may have only 1,000 vacuum 
>tubes and perhaps only weigh 1.5 tons. 
  --Popular Mechanics, March 1949. 

>There is no need for any individual to have a computer in their home. 
  --Ken Olson, 1977, President, Digital Equipment Corp.

>There is not the slightest indication that [nuclear energy] will 
>ever be obtainable. It would mean that the atom would have to be 
>shattered at will. 
  --Albert Einstein, 1932. 

>Egyebkent nem ertem, hogy alakult ki ez a lendkerek-mizeria. Ha jol 
>tudom, az orosz trolikban mar 20-30 eve alkalmaznak lendkerekeket.
  --Vegh Peter, 1997. 


  Abbots

Tisztelt Tudosok!
     
     Harom-negy hete iratkoztam fel a Tudomany-ra, es az etikett szerint 
     eddig lapitottam, viszont a dimenziok szamanak matematikai 
     megkozelitese koruli polemiahoz muszaj hozzaszolnom:
     
     Van egy alapozo jellegu, ket feleves tantargy az ELTE programozo 
     matematikus szakon, 'Linearis algebra es geometria' cimmel, Gyapjas 
     jegyzetebol.
     Most kicsit pongyolan es szaguldva osszefoglalok egy temaba vago 90 
     perces eloadast, ami szerintem minden ezzel kapcsolatos kerdesre 
     valaszt ad (a matematikus szemszogebol):
     
     A tantargy kereten belul a hallgatok(nak) legeloszor is definialjak a 
     _vektorter_ fogalmat, es latszolag furcsa modon a _vektort_, mint a 
     vektorter (=bizonyos felteteleket kielegito, de egyebkent akarmilyen 
     halmaz) elemeit tekintik a tovabbiakban.
     
     Vagyis: a matematikai vektorter fogalomnak semmi koze a fizikai 
     terszemlelethez, a vektor pedig alapfogalom, nem definialjuk.
     
     Bevezetjuk a vektorter _generatorrendszerenek_ fogalmat, ami egy olyan 
     vektorhalmaz, amelyek _linearis kombinaciojabol_ (= skalarral valo 
     szorzas, vmint masik vektorral valo osszeadas) a vektorter osszes 
     vektora eloallithato. A legszukebb (=legkisebb elemszamu) ilyen 
     generatorrendszert nevezzuk a vektorter _bazisanak_. (Minden bazis 
     egyben generatorrendszer is...)
     Minden generatorrendszerbol csinalhatunk bazist alkalmas vektorok 
     kidobalasaval, es barmelyik bazishoz hozzaveve akar csak egyetlen 
     vektort is az megszunik bazis lenni, de azert generatorrendszer lesz, 
     ld. a peldat alabb.
     Nyilvan egy adott vektorternek tobb generatorrendszere es tobb bazisa 
     is lehet. Egy adott vektorter generatorrendszerei lehetnek eltero 
     szamossaguak, a bazisok elemszama/szamossaga azonban tetel szerint 
     allando.
     
     Most mar: a vektorter _dimenzioszama_ alatt egy tetszoleges bazisanak 
     elemszamat/szamossagat nevezzuk. (Es ez a fentiek szerint allando.)
     
     Pelda: a fizikai ter tetszoleges pontjaiba origobol huzott vektorok 
     (=helyvektorok) vektorteret alkotnak es eloallithatoak az x,y,z 
     egymasra paronkent meroleges tengelyeken felmert i,j,k vektorok 
     linearis kombinaciojakent. 
     { i, j, k } tehat a tervektorok bazisa es generatorrendszere, 
     { i, j , k, i+j } viszont nem bazisa, de generatorrendszere...
     
     Masik pelda: az egesz (rac, stb.) kitevoju polinomok is vektorteret 
     alkotnak, mert ezek halmaza is kielegiti a vektorter-axiomakat (ezeket 
     most nem soroltam fel, de kb. 9 db).
     Dimenzioszama pedig vegtelen, mert bazisa az (x^0, x^1, x^2 , ...) 
     halmaz, amelynek szamossaga (megszamlalhato) vegtelen.
     Mutattam tehat peldat veges es vegtelen dimenzios vektorterre is.
     Az elobbinek volt koze a fizikai terszemlelethez, az utobbinak nem.
     
     Izgalmas meg a fraktalok, mint tort dimenzios alakzatok vilaga, de 
     ehhez nem ertek annyira.
     Az erdeklodok figyelmebe ajanlom meg Gorelik: 'Miert negy dimenzios a 
     ter?' cimu konyvecskejet.
     
     Tisztelettel:
        Princz Peter J.
        felkesz ELTE progmaci

Tisztelt tudosok!

Egy ropke megjegyzes a sok/tobb dimenzios
vitahoz. Eloszor is, igenis vannak agai a 
fizikanak, ahol tobb dimenzios terekkel dolgoznak.
(A matematikarol annyit, hogy mivel ott a 
dimenzio fogalma nem feltetlenul jelent terbeli
dimenziot -sot-, igy ott meg vegtelen dimenzios
terekkel is foglalkoznak. Ez persze megjelenik a
fizikaban is. Az egyik legegyszerubb pelda a 
fazis-ter. Pl egy reszecske fazistere 6 dimenzios:
3 dimenzioval abrazoljuk a reszecske koordinatait, 
harommal az impulzusait.)

A terbeli dimenziokrol pedig annyit, hogy vannak 
olyan modellek (pl. hurelmelet), ahol a szokasosnal
tobb  dimenzioban irjak le a hurok mozgasat.
Egyseru huroknal pl 26 dimenzioban, szuperszimmetrikus
huroknal pedig 10 dimenzioban. Mikor kiderult, hogy ezen
hur-modellek csak ezekben az idetlen szamu dimenzios
terekben konszisztensek, a fizikusok reflex-hozzaallasa
ugyanaz volt, mint barki mase lett volna: azt mondtak, hogy
akkor a modell nem jo. Addig, amig ki nem derult, hogy
letezhetnek olyan jelensegek, amelyek egy-egy dimenziot
nagyon kis korokke zsugoritanak (kompaktifikalnak), tehat
ha leteznek is nem lathatjuk es a jelenlegi energiaszinteken
nem merhetjuk oket. Mielott valami kemeny (remelhetoleg
virtualis) targyat a fejembe vagtok, azert, hogy ez
csak fantazmagoria, megismetlem, hogy ezek modellek.
Sok szempontbol szimpatikusak es ezert rengetegen dolgoznak
rajtuk, de akkor is csak modellek. Hogy a valosagot 
mennyiben irjak le, es mennyiben csak tiszta matematika
az egesz, az majd kiserletekkel fog eldolni, szerintem
jo sokara. Szerintem nem alljunk fel labon, amig ez eldol.
Nagyon el fog zsibbadni :-)

                               Udv
                               Fulop Geza

Mit szolnatok a kompresszorhoz. Gyorsan lehet tarolni, folhasznalni, nagy
mennyisegu energiat tud tarolni. Ez mukodhetne-e?

Udv.:
Gyapai Jozsef

Nehany megjegyzes:

Szilagyi Andras irta:

>  En ugy tudom, hogy a meter definicioja a kovetkezo: A 86-os 
> tomegszamu kriptonatom 2p10 es 5d5 energiaszintjei kozotti atmenetnek 
> megfelelo, vakuumban terjedo sugarzas hullamhosszanak 1640763,73-szorosa.

Ez volt, de nehany eve valoban a masodperc es a fenysebesseg definiciojara
vezetik vissza. [Az atallas egyik fo szorgalmazoja egyebkent tudtommal
Bay Zoltan volt.] Az ok egyreszt az, hogy a masodperc hosszat pontosabban
meg lehet adni (egy hiperfinom atmenet rezgesszamahoz kotik, ami a 
nagyon hosszu elettartam miatt igen pontosan merheto), masreszt egyelore
kiserletileg meglehetosen biztosnak tunik a fenysebesseg allandosaga is.

Ezzel kapcsolatban egy fust alatt Konkol Attilanak is valaszolnek:
 
> Hab a tortan, hogy 1983-tol a metert a fenysebesseggel definialjak.
> Hogy ez miert baj? Most mar akarhogy is merjuk a fenysebesseget,
> mindig a definialt erteket kapjuk, tehat ha esetleg nem volna
> konstans (ez ugyanis csak egy hipotezis), azt nem tudjuk
> megmerni. Igy lesz egy hipotezisbol megdonthetetlen dogma.

Nos, ha a meterrudunkat esetleg egy olyan fenysebesseghez igazitanank,
amely megsem allando, akkor azt latnank, hogy mondjuk bizonyos
sugarzasok _hullamhossza_ a szabvany es a kiserletek hibajanal nagyobb
mertekben valtozik az ido vagy a korulmenyek fuggvenyeben. Ebbol aztan
le lehetne vonni a tanulsagot. Dogmarol tehat szo sincs, pusztan csak 
mast kell mernie annak, aki ebbol akar Nobel-dijat kapni ;o)

Udv,
KZ

Szeretnem tovabbitani a kovetkezo felhivast:

FELHIVAS 
november 6-8 kozott rendezzuk Budapesten magyar szarmazasu 
szivsebeszek es szivanaesthesiaval foglalkozok Vilagtalalkozojat.
TEMA 
Uj kihivasok a szivsebeszetben es anaesth-ben a XXI.sz. kuszoben.
Eloadok: Kalmar, Saray-Koppany, Heim, Ressler, Barankay, Richter 
(Germany), Fekete(Switzerland), Bodnar (UK), Robicsek, Szentpetery,
Fuzesi,Vajtay,Bokros,Silvay (USA) 
Tovabbi informacio: Zoltan Szabolcs MD.PhD.
Cardiovascular Surg. Clinic of Semmelweis Medical University
H- 1122. Bp. Varosmajor 68.
Fax: 36-1-1553-885
Phone:36-1-1553-611
E-mail: 

Az erdeklodok a fenti cimen/e-mail-en kaphatnak tovabbi felvilagositast (nem az
enyemen!).