 wrote:
>
> Par eve lattam egy angol filmet, amiben egy erdekes biologiai jelenseget
> mutattak be. A helyszin egy kicsi (azt hiszem) indoneziai sziget volt ahol
> ez a bizonyos jelenseg "nagyon gyakori" volt ebben az evszazadban. Kabe
> egy tucat esetet jegyeztek fel, az esetek nagy reszet mindossze ket
> csaladban. A kozossegben ma is elnek olyan ferfiak, akik az alabbi
> jelenseget megtapasztaltak:
>
> Egy kulsodlegesen, ranezesre normalis leanynak a nemi eres ideje korul
> egyszer csak penisze es herezacskoja novekszik, herei leszallnak, az
> (egykor volt) kislany ferfiasan megizmosodik, majd rovid ido alatt
> szaporodokepes ferfiva valik.
En is hallottam hasonlo esetekrol, de a tunetek ott nem voltak ilyen
szelsosegesek. Sok lehetoseg van meg, hermafroditak ilyesmik, de hogy
egy nobol szaporodokepes ferfi valjek, szerintem erre a reszere
rosszul emlekszel. Ha megsem, akkor azt inkabb el tudom kepzelni, hogy
valamilyen rendellenesseg folytan ferfiaknak csak kesobb szalltak le a
dolgai. Pl. volt egy osztrak sielono (azt hiszem olimpiat is nyert),
akirol 20-on eves koraban kiderult, hogy ferfi, csak befele nott a
penisze. Megoperaltak, azota mar csaladapa. Vicces dolgok ezek. Nem
semmi emberi teljesitmeny, hogy egy ilyen valtast krizis nelkul at
tudott elni, es teljesen normalis, kiegyensulyozott ferfi valt belole.
Lehet, hogy mar korabban is leszbikus volt. :)
Udv.: SB
|
Sziasztok,
> Kosz, hogy oszlatod a homalyt a fejemben. Meg az nem tiszta, hogy a helyi
> torzulasokat hogy eszlelnenk. Mert ha fogom a Napot, es mozgatom a
> csillagok elott, akkor az olyan, mint egy nagyitouveg.
> De mi van ha korulvesznek minket a torzul
> asok, (es egyik iranyban tagul, masikban szukul)? Ha maga a terido valtozik
> korulottunk mindenhol, akkor mi marad valtozatlan? Mihez kepest merunk?
> Persze a Nap-nagyito mukodesenel is felmerul ugyanez bennem: gorbul a
> terido, de mi az a meg alapvetobb vmi, amihez kepest?
A gravitacios hullamot ugy probaljak merni, hogy melhy banyaban (azaz
rezgesmentes kornyezetben) csinalnak egy baromi nagy tomeget, es merik,
hogy megrezzen-e. Peldaul amikor egy kozeli szupernova robbanas van.
A nagyitouveg jo hasonlat, de nem igazan ezt csinaljak. Amikor
teljes napfogyatkozas van, akkor meg lehet figyelni csillagokat, es hogy
mennyivel vannak eltolodva a normalis helyukhoz kepest, a nap gravitacioja
miatt. Ez egyezik az elmeleti eredmenyekkel (meresi hiban belul), amik
az alt. rel.-bol jonnek ki. E kozott, es a kvazi klasszikus joslat
kozott vagy egy kettes vagy egy harmas faktor van, es igy az kivul esik
a meresi hibakon. A Nap nem igazan lencse gyakorlati szempontbol, mert
a fokusztavolsaga tul nagy a Nap-Fold tavolsaghoz kepest, igy csak azt
latjuk, hogy a csillagok masutt vannak, mint kellene lenniuk.
Lencse is van. Oriasi galaxis halmazok (jol irom?) kepesek lencsekent
mukodni, es vannak is ilyen kepek, ahol ez jol latszik. Ha lesz idom
(ez most ugy tunik, legkozelebb 2057 majusa), keresek kepeket. Akinek van
kedve: cluster, lensing, galaxy, arcs, arclets, microlensing szavakra
keresnek...
> ... Ez sok fizikus alma, sokan hisszuk, hogy minden alapveto kolcsonhata
> egy torol fakad, es ugyan azzal az elmelettel mindegyik megmagyarazhato.>>
> Most akkor melyik allitas igazabb?
Masrol szol a ket allitas. En arrol beszelek, hogy van az Altalanos
Relativitas, ami megjosolja hogy van gravitacios hullam, es hogy hogyan
terjed. Ezt le kellene ellenorizni. A masik allitas a majdani nagy-nagy
egyesitesrol szol. ami minden fizikat egy torvenybe foglal. Azert irok
nagy-nagy egyesitest, mert elotte meg *lehet* hogy lesz egy nagy egyesites,
ami mindent, kiveve a gravitaciot egyesit.
> Ezert
> ezeket a repuloket kizarolag ejszakai beveteseken hasznaljak. Felhasznalasi
> celjuk pedig nem az atombombak celba juttatasa. Erre sokal alkalmasabbak a
> robot repulok es a hadaszati raketak.
Lennenek, ha nem lenne korlatozott a szamuk. Kulonbozo egyezmenyek
korlatozzak, hogy hany darab robotrepulo, interkontinentalis ballisztikus
raketa, es ehhez hasonlo lehet az USA-ban. Ezert keresnek uj modokat, amikrol
nem szol az egyezmeny.
> >Aranylag eros gravitacios hullamok kibocsatasa nagy
> >tomegu, egymas korul nagy sebesseggel keringo testektol varhato,
> >ilyenek a kettoscsillagok. Az 1993-as fizikai Nobel-dijat Hulse es
> >Taylor ennek kimutatasaert kaptak.
>
> Kicsit felreerthetoen fogalmaztal, pontositsunk:
> Hulse es Taylor a kettoscsillag felfedezeseert kapta a Nobel dijat, nem
> a gravitacios hullam kimutatasaert.
Akkor tovabb pontositok. Nem csak a felfedezesert kaptak a dijat, hanem
azert, mert a rendszer hasznalhato (es hasznaltak!) az Alt. Rel. tesztelesere.
Kimertek, hogy a keringesi ido nem allando, a ket pulzar (nem csillag,
illetve mar nem az) spiralis palyan zuhan egymas fele. A valtozas merteke
meresi hiban belul egyezik az elmeleti ertekkel. Onnan vagyok ilyen okos,
hogy az egyik pasi tartott eloadast a tanszekunkon :-)
Szoval nem *csak* a felfedezesert kaptak (ami szerencse volt -- beuzemeles
alatt allt Aricebo [lasd 'Contact' film eleje], es egy diaknak volt
lehetosege sokat jatszani a tavcsovel), hanem azert is, mert felismertek,
hogy mire jo a felfedezes, es vegigszamoltak.
Ha jol szamolom, ez a negyedik kiserlet, ami alatamasztja az elmeletet
(gravitacios voroseltolodas/idoeltolodas, fenysugar gorbulete a nap
korul, Mars palya elforgasa).
Gyula
|
