Kedves Sacha !
>> Tehat gyorsulaskor eleinte annyit eszlelek, hogy a
>> szembejovo feny frekvenciaja novekedni kezd, es
>> ekozben a raketa elejehez latszolag kezdek kozeliteni,
>> azaz a belso ter valamelyest rovidul.
>Ez szerintem nem igaz. Mivel ugyanazon inerciarendszerben
>vagy a lampaval es a lampa fenyevel, nem fogsz valtozast eszlelni.
>A kulso szemlelo szamara a fenysebesseg az urhajo belsejeben
>a lampa iranyabol feled kozelito fotonoknal le fog csokkenni,
>de Te ezt nem eszleled, mivel a Te inerciarendszeredben
>meg mindig c-vel halad. Ugyanezen okbol kifolyolag nem
>rovidul a belso tered sem.
Szelsoseges peldaval probalom megvedeni a a fenti elkepzelesemet.
Ha tevednek, az baj, mert egyelore fogalmam sincs, hogy miben.
Kepzeletbeli raketam, mely pillanatnyilag meg nem gyorsul,
legyen extrem hosszu csoda.
Az eleje olyan messze van tolem, hogyha tavcsovel
elnezek odaig, a regmultat latom, s igy nem is
csodalkozom, hogy egy petroleumlampa hunyorog
vissza ram. :)
Az a feny, mely onnan erkezik, kb. 100 evet kell fusson,
hogy elerjen hozzam.
A regmultbol felem folyamatosan kozeledo feny
nem tud arrol, hogy a raketa egyszercsak elindult.
A specialis hajtomurendszer, mely ugy van kialakitva,
hogy a raketa minden pontjat _egyszerre_ mozgassa,
gyorsitani kezd.
En sem tudok rola, hogy a raketa minden porcikaja mozgasba
lendult, hanem csak annyit tudok, hogy magam mar gyorsulok,
s az indulasom pillanatatol kezdve eszlelem a feny
frekvenciajanak Doppler miatti folyamatos emelkedeset,
hiszen a tavoli - me'g allonak latszo fenyforras iranyaba
haladok.
A feny amit latok, sokaig azt az informaciot
hozza felem, hogy a messzesegben nincs mozgasallapot-valtozas.
A frekvencia novekedeset tehat kizarolag a sajat mozgasba-
lendulesemmel magyarazhatom.
Emiatt gondolom, hogy azt kell latnom, hogy belul a raketa
rovidul.
Kisse aggodom, mert a feny frekvenciaja csak no, es no,
es maris kezd kialakulni a rolam keszulo rontgenkep a
hatso ablak fuggonyen.
A rontgenkepet nem lehet letagadni, mert
egy fluoreszkalo anyagon jon letre - mint az anyagbol
gerjesztessel _kiprovokalt_ fenyjelenseg.
Azzal egyetertek, hogy magat a fluoreszkalast kivalto
rontgent a hatam mogott integeto rokonsag nem latna
rontgennek.
Ha nem lenne fuggony hatul, akkor o''k sokaig
meg az allo petroleumlampa fenyet latnak kiszurodni,
s megallapitanak, hogy a gyorsulastol
hatracsapodott fuleim miatt most egeszen turhetoen
nezek ki - hatulrol. :)
Azonban itt is paradoxont sejtek, hiszen ha odabent
a rontgen atvilagit, akkor atlatszosagomat odakint
is eszlelni kell.
Az lehet persze, hogy a fluoreszkalo fuggonyon indukalt
vilagito savokat a fuggony tavolodasa folytan fellepo
Doppler miatt sokkal alacsonyabb frekvenciajunak
latjak mint en, s lehet, hogy csak infrakameraval
tudjak megtekinteni, megallapitva, amit nem is hittek
volna, hogy mekkora nagy szivem van:)
( A kepet nem a lampa, hanem a fuggony anyaga
sugarozza, igy frekvenciaja egy ideig meg a lampaenal
is alacsonyabbnak latszhat szamukra.)
Kesobb aztan aztan odabent eszlelne'm, hogy megelindult
a raketa eleje is.
( A hatul allo rokonsag me'g kesobb eszlelne a raketa elejenek
megindulasat.)
Ettol kezdve bevallom, egyre nehezebben tudom szubjektive
epnek velt neuralis halozatommal modellezni,
hogy mi is tortenik.
Amig a sebessegem nem tul nagy - azaz a spec.rel
folyomanyakent kialakulo valodi rovidules bele nem keveredik
a dologba - addig me'g csak-csak elboldogulok.
Ugy tunik, hogy - miutan a sajat megtett utam itt nalam
a jelenben mindig nagyobb mint a tavolban gyorsulo lampae,
igy tulajdonkeppen egyre kozelebb kell keruljek a
raketa elejehez.
Ha azonban kozelebb kerulok, akkor a feny
utja is rovidul, igy az idoeltolodas is csokken kozottunk.
Ha tenyleg csokken a feny utjabol adodo kesleltetes, akkor a
sebesseg-elteres is egyre kisebbnek mutatkozik kozottunk, s igy a
a lampahoz kozeledesem uteme is egyre lassul.
Igy spekulative arra jutok, hogy vegtelen hosszu
ido utan utnem orromat a lampaba.
Egyebkent a kivulallok szerint a kozeledesem a lampahoz meg
annal is lassabb, mint ahogy en erzekelem. Ok tudjak, hogy
amit en egyenletes gyorsulasnak hiszek odabent,
az relativisztikus sebessegen szerintuk mar egyaltalan
nem az.
A testek rovidulese relativisztikus sebessegeknel
a gyorsulas folyaman kovetkezik be,
de ez a rovidules nem azonos azzal, ami a raketaban
latszolagosan letrejon.
Ha a hajtomuvet kikapcsolnam, belul a raketa egy ido utan
visszanyerne eredeti hosszat.
A kivulallok pedig megis rovidebbnek latjak es merhetik is
a raketat, ha mar relativisztikus sebesseggel halad.
>> Ha igaz az analogia a foldi esettel, akkor a megemelkedett
>> frekvencia beall konstansra.
Lehet, hogy tenyleg nem analog a foldi esettel, mert
ott konstans frekvenciat erzekelunk, mig e raketas
esetben mintha konvergalna a frekvencia valamely hatarertekhez.
Matematika nelkul, valamilyen kozvetett bizonyitek alapjan
lenne jo ezeket belatni, de egyelore nem tudtam ra kiotolni
spekulativ megoldast.
Ha tul nagy marhasagokat irtam volna, ke'rek
egy reszletes atvilagitast, nehogy igy maradjak !
udv: zoli
|
Hello!
steve irta:
> helyzet: egy olyan helyen vagyok, ahol nyaron kb. 60 fok van. nem nagy
> helyiseg, ezert ugy gondoltam, kene egy legkondi. sajna sajat forrasbol,
Egy teljesen hulye otlet, de lehet, hogy Te majd tokelyre fejleszted.
Szerezz egy ventilatort, ami nem termel maga is tul sok hot es
a kimeno levegot aramoltasd at egy olyan csoves-racsos szerkezeten,
amiben folyamatosan csereled a hideg vizet. Ha a hatasfok nem
szamit, gondolom a koltsegek sem, ugyanis a vizdijjal lenne egy
kis problema...
<sacha>
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Remelem, csolato kornyezetvedok nem olvastak az otletedet... Udv///Laci
|
