1. |
re: hibernacio (mind) |
59 sor |
(cikkei) |
2. |
Einstein tevedett? (mind) |
85 sor |
(cikkei) |
3. |
Nullponti energia! (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: nehany kerdes (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
5. |
napfelkelte algoritmus (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
|
+ - | re: hibernacio (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello tudosok,
"Hajdu Geza irja:
>A $109-ben jszadai irta: egy asszony testet, miutan "lecsapoltak" a veret,
>lehutottek 0 fokra, majd kis ido mulva felmelegitettek. Az asszony pedig mar
>masnap interjukat adott. En sokaig ketto "teveszmet" is igaznak hittem!
>Elso: a viz 0 fokon fagy meg! Nekem azt tanitottak, hogy ezert is lett a Celsi
us
>skala kituntetett pontja a 0."
Csak a tiszta viz fagy 0 C fokon, a testunkben talalhato sejtplazma a benne old
ott
sokfele anyag (sok, cukrok, feherjek, stb...) miatt joval alacsonyabb
homersekleten is folyekony (sajnos a pontos ertekre nem emlekszem, de
valoszinuleg nagyon sok mindentol fugg). Az 50%-os glicerin pedig meg -20 C
fokon is folyekony. Egyes elolenyek ki is hasznaljak ezt: az Antarktiszi
jegen-havon elo algak (voros ho) sejtnedve olyan koncentracioban tartalmaz
bizonyos specialis poliszaharidokat, hogy sejtnedvuk folyekony marad es vigan
elnek ott, ahol masok fagynak-halnak.
>"Masodik: az ember teste kb. 70 %-ban vizbol all! Tehat a felnott ember kb. 5.
5
>literes ver-mennyisege csak kisebb resze (toredeke) a testet alkoto
>viz-mennyisegnek.
>Meg ma is rettentoen erdekel a hibernacio, mint problema. Na most, eddig
>minden iranybol olyan informaciokat kaptam, hogy emberen jelenleg azert
>LEHETETLEN sikeres hibernalast ES dehibernalast vegrehajtani, mert amikor
>lefagyasztjak a testet, a sejtekben levo folyadek (viz, sejtplazma... kinek mi
>tetszik) megfagy, majd felmelegitesnel a kialakulo jegkristalyok egyszeruen
>szitava szaggatjak a sejtfalat, minek kovetkezteben a paciens exital... (exitu
s
>lethalis), azaz elhuny. Olyan kiserletekrol ugyan hallottam, amik arra iranyul
tak,
>hogy kristalymentesen olvadjon a folyadek, de ezek az anyagok a sejtbe jutva
>altalaban mar a fagyasztas elott elpusztitottak a sejtet. Szoval en itt tartok
ebben
>a temaban. Ezert kerek minden a temaban jartas embert, hogy irjon tobb
>informaciot, ha nem is errol a konkret esetrol, de altalaban a hibernaciorol e
s
>jelenlegi eredmenyeirol."
Bar nem vagyok hibernalasi szakember, megis szinte minden nap hibernalok
elolenyeket: igaz, hogy csak bakteriumokat. A lenyeg: 50% glicerinben nagyon
gyorsan lefagyasztani oket -70 -80 C fokra. A kiolvasztas pedig akkor jo, ha la
ssu
(pl. jegen). Siman tulelik.
Tehat a nagymeretu jegkristalyok kialakulasat meg lehet akadalyozni nagy
koncentracioban jelenlevo glicerinnel vagy cukrokkal es nagyon gyors lehutessel
.
Utana pedig szep lassan es egyenletesen kell felmelegiteni. A megfeleloen gyors
lehutest nagy testmereteknel (pl. ember) nem lehet kivitelezni, ez a legfobb
akadalya az ember hibernalasanak. De azert gerinceseknel is elofordul a
termeszetben hibernacio: a mersekelt egovi bekak az iszapba huzodva elik tul a
telet. Osszel a verukben a glicerin es poliszaharidok koncentracioja erosen
megno, igy akadalyozva meg a nagy jegkristalyok kialakulasat a lehules soran.
Jakab Gabor
|
+ - | Einstein tevedett? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Tema: Einstein teves eszmei
Imadom az ilyen subjecteket :-)
>Az alabbi kozismerten teves allitasokon nyugszik Einstein rel. elmelete.
>1. Miert allitotta Einstein, hogy csak az Energia-megmaradas torvenye
>helyes, mig az anyagmegmaradas torvenye ervenyet veszti?
Allitotta? Legy szives, idezd. (Az anyagmegmaradasra gondolok)
>2. Einstein szerint minden anyag (elektron, proton, neutron muon, pozitron,
>neutrino, foton ... stb.) nem mas, mint az elektromagneses ter surusodese.
>Miert az, es mivel bizonyitotta ezt az allitast?
Allitotta? En ugy emlekszem, Korom Gyula allitott valami hasonlot.
>3. Einstein szerint mi a tehetetlen tomegvaltozas oka?
A mozgas.
>4. Einstein szerint a tehetetlen tomeg valtozasabol nem kovetkezik a sulyos
>tomeg valtozasa! Miert nem?
Ehhez sajnos nem ertek, de remelm, akad valaki, aki tud ra felelni.
>7. Lorentz-fele felfogasban a mozgo anyag merete a mozgas iranyaban
>megvaltozik, Einstein szerint nem! Miert tamogattak az Einstein-fele
>elkepzelest?
En ugy tudom, az Einstein-fele felfogasban is megvaltozik.
>8. Planck szerint, hogy az E= mc^2 osszefuggesnek csakis az E oldala
>abszolut. Miert nem terjesztette ki azt a masik oldalra is?
Ezt nem egeszen ertem.
>9. 1932-ben Chadwick felfedezi a neutront. Miert allapitottak meg ennek
>es tovabbi mas reszecskeknek a felfedezese utan, hogy a "magelektronokat"
>el kell vetni?
Talan a Pauli-elv miatt.
>Milyen kovetkezmenye volt ennek Einstein eddigi
>felteveseire?
Milyen?
>Amennyiben a fenti kerdesek valaszait megtalaltad, akkor
>azokat osszevetheted a mai fizikai magyarazatokkal. Vegig ellentmondast
>talalsz, vagyis a fenti kerdesek mogott Einstein es kora egy-egy hibas
>allitasat talalod, amelyekre Einstein rel. elmelete felepul!
En nem latok ellentmondast. Csak azt latom, hogy feltettel egy csomo
kerdest. Nem mondom, hogy rossz kerdesek, azt sem, hogy mindre tudom a
valaszt, de miert jelentene ez azt, hogy Einstein tevedett? Szamomra csak
annyit jelent, hogy nem ertesz bizonyos dolgokat, (mint ahogyan en sem). De
ez a teny meg nem jelenti azt, hogy az elmelet rossz.
>Ha
>figyelembe veszed az allitasok hibas voltat, akkor fel kell tenni a
>kovetkezo kerdeseket:
Hat epp ez az, hogy itt csak kerdesek hangzottak el, nem allitasok.
>2./ A fizikai mai meresi eredmenyei alapjan is fel kellene-e allitani egy
>alt.rel elmeletet? Jelenlegi ismereteink mellett, mikor is a forgo es a
>forgastol mentes, illetve gyorsulo es grav. terben nyugvo vonatkoztatasi
>rendszerek kozott tapasztalati uton, fizikai allapotaik kozott kulonbseget
>tehetek, felallithato-e egy olyan - altalanos - rel. elmelet, amely azt
>allitja, hogy ezek nem kulonboztethetoek meg, ekvivalensek?
Az altalanos relativitas ezt soha nem allitotta. Az csak azt allitotta, hogy
LOKALISAN nem lehet kulonbseget tenni ezek kozt a rendszerek kozt. Tehat ha
eleg kis pontta tudod osszehuzni magad, akkor nem tudod eldonteni, hogy egy
gravitacios terben, egy gyorsulo liftben vagy egy forgo szoba sarkaban vagy-e.
Szoval igy valahogy az egesz nem vilagos. Ha cafolni akarod a relativitast,
akkor inkabb azt javaslom, keress ellentmondo kiserleti eredmenyeket, vagy
pedig talalj ki olyan paradoxonokat, amelyeket az elmelet nem tud megoldani.
Mas lehetoseg nincs. Az sajnos nem erv, hogy "miert mondta Einstein ezt meg
azt." Hat nyilvan azert, mert ugy velte, az az igazsag.
Udv:
Peter
|
+ - | Nullponti energia! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello Mindenki!
Ki mit tud erro"l a temarol? Tavaly mar szo volt rola. Talan van valami
fejlemeny? En most szuneteltetem a kiserleteket. Valakivel egyeztetnem az
eredmenyeket!
Udv.: Janos.
|
+ - | Re: nehany kerdes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szia Tamas!
A kerdeseidre a maganvelemenyeim:
1. Szerintem a helyesebb mondat: Mariann a baratnom volt. Igy minden
vilagos.
2. Tole kellene megkerdezni... :-)
3. A globalis felmelegedes hatasa egyre jobban nyomon kovetheto. Evente
erezheto az idojaras valtozasaiban. Ezt latni az egyre gyakrabban
elofordulo
idojarasi szelsosegekbol. Katasztrofak sorozata az egesz foldgolyon. Az
egyre tobb arvizek, a megszaporodo szelviharok hatalmas ka'rokkal.
Tudosok
is megallapitottak, hogy hazank fele' is kozelednek az oceani eghajlat
jellemzo"i.
Remelem a valaszok kielegitoek!?
Udv.: Janos!
|
+ - | napfelkelte algoritmus (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Ki tudna segiteni abban, hogy milyen algoritmussal lehet kiszamitani adott
datum mellett a nap, illetve a hold keltet-nyugtat elsosorban Magyarorszagon,de
a Fold barmely pontjara is erdekel.
2. Oroknaptar algoritmusa is erdekel, abbol a szempontbol, hogy milyen nevu
napra esik a megadott datum?
koszonom: Sapi Zoltan
|
|