Baranyi Ferenc: Egy pillanatra
A pillanatot kell csupan kibirni,
amikor egy veletlen mozdulatbol
kiderul, amit szuntelen gyanitasz,
de mig gyanitod, addig nem gyanakszol,
a pillanatot kell csupan kibirni,
amely egy onhitt szarnyalast keresztez,
mikor gyonyoru ivu szerepebol
egy pillanatra kesik a kedves,
a pillanatot kell csupan kibirni,
mikor egy elszolasa tudtul adja,
hogy szerelmedert teljes eletevel
adozik bar, de csak felere tartja,
a pillanatot kell csupan kibirni:
az atmeneti orokkevalosag
dobbenetet, mit a tabornok erez
ha ketelyei percre lefokozzak -
a pillanatot kell csupan kibirni!
Aztan beerni azzal a csekellyel,
mi megmarad a pillanat utan is.
Es oly csekely, hogy egy elettel er fel.
|
Piramis: Egyutt is egyedul
Latod, hogy elfaradtam, ne kezdd el elolrol...
Amit adhatsz, megadtad mar... jobb ha feloltozol...
Semmit nem hagysz itt nalam, es semmit sem viszel el:
ahhoz mar tul kemeny es tul hideg a szivem.
O, nem, nem, nem, ne kerdezz: sose csapd be onmagad!
Az oledben boldog voltam, de ez csak egy pillanat...
Ennel mar tobbre vagyom, onmagam megtalalnom,
azt, akit szetosztogattam, amikor meg hittem, hogy igy a jo.
Repultem, zuhantam, ezzel sem torodom,
egyedul allok, ket labbal a foldon.
En mar csak azt varom, aki emberkent szeret,
nincs tobbe alom, s nincst tobb kifosztott kepzelet.
Menj el, de ne bucsuzz, a bucsuzast gyulolom.
Velem leszel addig, amig illatod a boromon...
Mast ugysem hagysz itt nalam, es mast Te sem viszel el:
csak egy moho erintest a szikrazo testeden.
O, nem, nem, nem, ne kerdezz, tudom, hogy mit remelsz...
Az elobb a vagy volt eros, de most a jozan esz...
Egy percig boldog voltam szorito karjaidban,
de mar reg megtanultam: egy oleles a holnaphoz keves...
***************************
*  *
* http://transito.sote.hu *
***************************
|
