Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1632
Copyright (C) HIX
2001-10-27
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Uzemanyag tarolas + Alpha Centauri. (mind)  35 sor     (cikkei)
2 Re: Tomegvonzas (gumiasztal). (mind)  33 sor     (cikkei)
3 Re: csend van (mind)  11 sor     (cikkei)
4 Re: Eszrevetelek (mind)  25 sor     (cikkei)
5 Re:Frekvencia, stb. (mind)  57 sor     (cikkei)
6 frekvencia felso hatara (mind)  9 sor     (cikkei)
7 re: maximalis frekvencia (mind)  14 sor     (cikkei)
8 re: Urszonda uzemanyaga (mind)  24 sor     (cikkei)
9 nyaralas jeggel (mind)  50 sor     (cikkei)
10 Peter fejtoroje (mind)  11 sor     (cikkei)
11 Jo kis tudomanyos link (mind)  10 sor     (cikkei)
12 konyvet keresek (mind)  9 sor     (cikkei)
13 Re: Jeeeg_#1631# (mind)  22 sor     (cikkei)
14 Re: Parittya - #1631 (mind)  24 sor     (cikkei)
15 Re: A vak ugromester (mind)  87 sor     (cikkei)

+ - Re: Uzemanyag tarolas + Alpha Centauri. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv. mindenkinek!

Uzemanyag tarolas:
Nem ertem. Valaki vilagositson fel kicsit jobban, legyen szives. Miert olyan na
gy problema az uzemanyag tarolasa? Miert szokik meg?

> Az vilagos, hogy a 4 fenyev nem 37 millio km, hanem inkabb 9,460,800
> millio km. De (IMHO) nem az Alfa Centauri a legkozelebbi csillag.
> Szerintem ugyanis a Nap az, ami 1 CSE-re van (cca. 150 millio km).

Nos nem azert mondom, de 4 fenyev sem nem 37 millio km, sem nem 9,460,800 milli
o km. Az ugyanis csupan egyetlen fenyev tavolsaga km-ben kifejezve. Tehat negy
fenyev ennek negyszerese, vagyis kb.
37,500,000 millio km, amit nagyvonalakban (laikusoknak) a konyv irhatta 37 Bill
io (ezer milliard) kilometernek. Biztos, hogy ott M-et ir es nem nem B-t? :-) A
mugy latom elegge nagyvonalakban
kezeli a tavolsagokat, ugyanis a valos tavolsag tudtommal 40 billio kilometeren
 is tul van (kb. 4.3 fenyev).

Es amugy szerintem mindenki tudja, hogy a Nap a legkozelebbi csillag, de ha mar
 kukacoskodunk, akkor pontositsunk:
A legkozelebbi _csillag_ nem az Alpha Centauri (A vagy B, mert valojaban nem le
tezik Alpha Centauri nevu csillag), hanem egy Proxima Centauri nevu "egyen" (pr
oxima = latin "legkozelebbi"). Es ez
_jelenleg_ kb. 0.1 fenyevvel kozelebb van a napunkhoz, mint a masik _ketto_, de
 ugyanabban az iranyban, tehat az Alpha Centauri csillagkettoshoz nagyon kozel
talalhato. Es mivel olyan kozel van
hozza es ugyanakkor joval kisebb, ezert feltetelezik, de tudtommal nem bizonyit
ott, hogy a masik ket csillag korul kering es akkor mar harmas csillagrendszerr
ol beszelunk, aminek a neve Alpha
Centauri. Csak az egyszeruseg kedveert gyakran nevezik csillagnak a kettos csil
lagrendszereket (vagy a tobbszoroseket, habar az Alpha Centaurin kivul - es ism
etlem, tudtommal az sem bizonyitott
- mast nem ismerek. Valaki nem ismer veletlenul? Ez erdekelne es most nincs ido
m utanakutatni.
+ - Re: Tomegvonzas (gumiasztal). (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv. mindenkinek!

> - Miert nem 'oszlik meg' a gravitacios ter a bolygok kozott?
> Valasz: Miert is oszlana meg? Miert emelkedne feljebb a bolygot jelkepezo
> nagy golyo a gumiasztalon attol hogy beraksz meg egy kicsit (a holdat)?

Nos, most rosszfele leszek es hasogatom a szorszalat, de meggyozodesem, hogy a
gumiasztalon egy golyo igenis
emelkedne (vagy ereszkedne), ha egy masikat helyeznek a kozelebe. Persze ez a g
umi minosegetol is fugg. :-))

Ami viszont fontosabb szamomra, hogy a mai napig nem ertem igazan ezt a tergorb
iteses elmeletet. Jol van,
elmagyaraztak mar egymillioszor ket dimenzioban es a golyok viselkedese a gumia
sztalon nagyon is szepen modellezi a
testek viselkedeset. De ez az egesz csak egy modell ugy-e? Mert kulonben erthet
etlen lenne szamomra a dolog, ugyanis
a ketdimenzios modell kizarolag csak akkor mukodik, ha _gravitacio_ letezik egy
 harmadik iranyba. Szoval:
gravitacioval magyarazni a gravitaciot. Szamomra ez meglehetosen furcsa. Vagyis
 a mi harom dimenzionkban azert
vonzak egymast a testek, mert mindenik testet egy negyedik iranyba (negyedik di
menzioban) "vonzza" egy ismeretlen
ero? Azert vonzak a testek egymast ket dimenzioban, mert harom dimenzioban is v
onzak egymast es igy tovabb?
Es akkor vegulis mi a gravitacio? A mi "harom dimenzios" gravitacionk vagy maga
 az az ismeretlen jelenseg, aminek a
szamunkra eszlelheto kovetkezmenye a testek harom dimenzioban torteno "kozelede
se"? Tudom, kicsit filozofia, de
valaki magyarazza ki nekem. Elore is koszonom.

Udv. es legyetek jok.
Athos.
+ - Re: csend van (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> wrote in message news:...
> Orulnek, ha maganban megirna valaki, hogy az 'ugromestert'
> hogyan forditana

"Jumpmaster" az amerikai angol szó.

--
E. S. "Steve" Fabian               
POB 1540, Cherry Hill, NJ 08034    Telephone: 856-354-1752
EMPIRE Consultants, Inc.           Director, Software Development
---
+ - Re: Eszrevetelek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Fotiszteletem!

 wrote:

> Immar sokadszor olvasok a listan Mr. Stephen William
> Hawkingrol, es kivetel nelkul mindig szuperlativuszokban.
> Engedjetek meg, hogy mar csak a lelki nyugalmam kedveert
> is deklaraljam vele kapcsolatos sajat(os)
> allaspontomat.:-))

Kedves Voland,

Koszonom, hogy felnyitottad a szemem. Valami nekem is gyanus
volt Hawking-ben, de eddig nem tudtam megfogalmazni, hogy mi
is az. Kosz, hogy segitettel... :-))

Ezek utan csak azon csodalkozom, hogy nem emlitetted azt,
hogy a konyv irasakor O" (a nagy O") Isaac Newton - egykori
- szekeben tundokol... pedig ez is epp eleg sokszor
elhangzik a fent emlitett szerzo "Az ido rovid tortenete" c.
muveben... :-/

Udv,
-- 
Tibcsi(R) - 
+ - Re:Frekvencia, stb. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!
Mizsei (Te a BME-n dolgoz(ol)tal a vegyipari muveletek
tanszeken? Mert ha igen akkor talalkoztunk jonehanyszor,
1980-86 kozott jartam oda estin a Biro Pityu evfolyamtarsa
voltam.) A ferkvencia felso hataraval kapcsolatban nem
osztom a velemenyed. Nezzuk a sugarzast energia-
kvantumkent, az E=hxnu, es ez az E=mxc^2 alapjan
tomegge is atszamithato. Igy vilagos, hogy minel
nagyobb a freki, annal nagyobb energiat es ezzel tomeget
kepvisel 1 darab foton. Te el tudsz kepzelni olyan fizikai
folyamatot, hogy pl. egy 1x1x1 cm-es olomkocka teljes
tomege egyik pillanatrol a masikra atalakuljon egyetlen
nagy energiaju fotonna? Ha ez megtortenhetne pontosan
kiszamithato, hogy mennyi lenne a frekvenciaja. Az szab
hatart az elektomagneses sugarzasok frekvenciajanak,
hogy mekkora energia szabadul fel valamely folyamatban
a gerjesztett allapotbol optimalis esetben a lehetseges
legalacsonyabb energiaszintre valo visszatereskor.
Iszonyatos energiak szabadulnak el pl. a legnagyobb
csillagok szupernovakent torteno robbanasakor, de
nem egyetlen fotont sugaroznak ki ilyenkor, hanem
elkepesztoen nagyszamu energiakvantumot, es meg
ilyenkor is a teljes tomeguknek csak a toredeke az
ami szetsugarzodik. Nyilvanvalo, hogy leteznie kell egy
hozzavetoleges elvi hatarnak, es az ki is szamithato.
> Felado :  [Hungary]
> Nincs elvi felso hatar, mint ahogy nem erheto el a tokeletes nulla freki
> sem. Az orokkevalosag ota bekapcsolt elekromos ter, ami az egesz
> vilagegyetemet kitolti, eppugy ertelmetlen, mint a veges ido alatt
> vegtelenszer valtozo ter. Hozza kell szokni, hogy semmilyen skalanak nincs
> vegpontja, minden "vegpont" csak aszimptotikusan kozelitheto meg.
Lehet, hogy ugy ertette, hogy megfagyaskor miert tagul a viz.
> Pech, ha tagul, mert akkor elrontottuk a merest :-)
Voland: Azert a bizonyitani es az igazolni rokonertelmu
szavak. Ha nem haragszol, a magam reszerol (mindaddig
amig valamely kiserleti eredmeny, vagy megfigyeles nem
cafolja meg a gorbult teridot) bizonyitottnak is tekintem.
Mert ott van pl. masik igazolaskent az, hogy ezzel meg
tudtak magyarazni, illetve ki tudtak szamitani a Merkur
periheliumpont vandorlasat, mig a newtoni mechanikaval
az euklideszi ter alapjan ez relytely volt.
> Nos, ezt nem tartom igaznak.
> A gorbult terido, egyaltalan nem "bizonyitott" teny, csupan az ami, egy
> elmelet tartozeka: nem tobb, nem kevesebb.
> Masreszt pedig modszertani kerdes, ugye, hogy egy fizikai elmeletet sosem
> lehet "bizonyitani", legfeljebb minel tobbszor igazolni, ami nem ugyanaz. Ez
> nem matematika.
Zoli: (ksh)
A hullamcsomag egyetlen (feny)kvantumot jelent, konkret
(kiszamithato) energiaval ami a planck allando egesz szamu
tobbszorose lehet, lasd fentebb.
Valkai Sandor: Az egimechanikai paradoxont tkp. nem irtak
hanem van, mert (egy kisse) ellentmond a jozan paraszti
esznek az, hogy egy holdat gyorsitva az kulsobb palyara
kerul, de kozben megis csokken a keruleti sebessege.
Mig ha lassitjuk, belsobb palyara kerul es no a ker-seb.
Udv.: S. Zoli
+ - frekvencia felso hatara (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Mellesleg engem minden valasz meglepne: az is, ha lenne folso hatar
> (mert nehogymar! :-) ), es az is, ha nem lenne (ekkor pedig azert,
> mert az emlitett gigaszi szam is eltorpulne a meg lehetsegesek
> rezgesszamok mellett)

Szerintem: fenysebesseg / planck-hossz / 2
?

udv: VAti
+ - re: maximalis frekvencia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T. Tudosok!

van-e maximalis frekvencia ?

A kerdes az, hogy van-e maximalis energia ? Mert ugye a vegtelen
frekvenciahoz vegtelen energia is tartozik.

Elvben nincs hatar, csak eleg gyorsan kell mennunk. Ha a fenysebesseg-
hez kozel megyunk, akkor a foldi radioadas is frekvenciajaban is nyer-
hetunk egy tizasokadikon faktort. 10^10 nyeresegre meg van pelda a
kozmikus sugarzasbol. Tetszolegesen nagyot nehez elkepzelni :)

udv
kota jozsef
+ - re: Urszonda uzemanyaga (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Tudosok!

Urszondak uzemanyaga: *friss* adalek a temahoz, hogy a Mars Odusszea, aki
tegnapelott erkezett a Marshoz kellett, hogy vigyen uzemanyagot magaval.
A szonda  5.9 km/s sebesseggel ert a marshoz, akkor bekapcsoltak a fekezo-
motort, ami 226 kilo uzemanyag elegetesevel 4.5 km/s sebessegre fekezte a
szondat. A tiszta valtozas 1.4 km/sec.
Hozza kell tenni, hogy ennek a szondanak a kulonlegessege, hogy nagyon
buveszkednek az ugynevezett aerobrake -el,  vagyis azzal, hogy a fekezes
es palyaraallas ugy tortenjen, hogy minden kanyarban a mars legkore fekez
egy picit. A szonda az ellipszispalya marskozeli reszen bemegy a legkor
tetejen, fekezodik, kijon kicsit kevesbe elnyujott ellipszis palyara es
igy tovabb... lassan par honap alatt a szonda korpalyara kerul.
Gondolom a Vikingek annakidejen 25 eve joval nagyobbat kellett, hogy fekez-
zenek.

Ha jol emlekszem, a holdkomp folyekony hidrogent hasznalt, amit muszaj
engedni, hogy lassan szokjon.

Megjegyzes Tamas peldajahoz: a Marsnal gyorsitas nehezen lehet nyero a
Foldnel gyorsitashoz kepest -- tarolasi gondok nelkul sem.

udv
kota jozsef
+ - nyaralas jeggel (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

>> Mi, az amit biztosan nem visz magaval nyaralaskor a pok,
>> a denever, a beka, es a fecske ?

To:ro:k Pe'ter:
>Szunyogriaszto spray :-)

Kivalo, es koszonom, hogy megmentettel !
En ugyanis szunyogriaszto kremre gondoltam eredetileg,
majd remes ketelyem tamadt utolag. Elszurtam, ha a bekakon
van olyan mirigyvaladek is, mely szortelen testuket szunyograjok
tamadasatol vedi. :)

Janos  :
>Legy, jo?

Elfogadom statisztikailag megalapozott velemenyedet, mely nyilvan
egybevag a fenti elolenyekevel is, feltetelezve, hogy elo legyre
gondoltal. (Az utazas elott reggelire, vagy nasskent bedobott legy
meg amugysem szamit bele a dologba, mert nem legy allapotban
erkezik meg. )

>>Huteskor miert tagul a jeg, szemben mas anyagokkal, melyek
>>osszehuzodnak ?
>>Pech - ezt en sem tudom, mert a HIX-en ez nem volt kivesezve.

>Pech, ha tagul, mert akkor elrontottuk a merest :-)

Ketsegbeejto, hogy nem tudom honnan szedtem, de ugy emlekszem
hutesekor 0-tol -2...-4 ? fokig meg tagul, majd attol kezdve
zsugorodik.

A 'Fuggvenytablazat'-ban sem talaltam ra most erre.
Csak olyan adatot kozol a szilard anyagok hotani adatainal,
hogy a jeg 20 fok kornyeken mert hotagulasi tenyezoje 0,000 051 .:)

Hogy zsugorodik valahonnan, az biztos, kulonben nem lenne rianas,
igaz ?

A viz surusege tablazat is elegge kulonos:
Homers. Suruseg
0       999,867
5       999,926
10      999,727
15      999,126

Kar, hogy tulhutott vizre nem kozol adatokat inyencek szamara.

Udv: zoli
+ - Peter fejtoroje (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

To:ro:k Peter fejtoroje:

> Mi, az amit biztosan nem visz magaval nyaralaskor a pok,
> a denever, a beka, es a fecske ?

Szerintem napolajat, mert egyikuk se fog leegni ha tul sokat lesz a
napon a denever fokepp azert nem, mert ejszakai allat :-)

(pokoktol, fecskektol, deneverektol, bekaktol bocs, ha tevedtem).

						Valkai Sandor
+ - Jo kis tudomanyos link (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udvozletem!

Van egy egeszen kivalo gyujtemeny a neten tudomanyos temaban, magyarul

http://www.scientia.hu/

Sok szotarral, adatbazissal.
Innen a tudomanyos online ujsagok egyikekekent a  HIX TUDOMANY is
elerheto.
							V.S.
+ - konyvet keresek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!
Bocs, hogy nem irok semmi tudomanyosat, de ehhez csak itt hiszem, hogy
hozza tudtok szolni.
Remelem atmegy a szuresen.
Na de a lenyeg: keresem Feynman Mai Fizika cimu sorozatanak 5.-9.reszeit
Az osszes antikvariumot bejartam, sehol sem volt. Ha valakinek van elado
kerlek irjatok.
Koszonettel
Veres Peter
+ - Re: Jeeeg_#1631# (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv a Lista minden Tagjanak es olvasojanak!

Bocs, hogy igy imeretlenul beleszolok, de van egy kis metallografiai
 hatterem.
A megoldas ebben rejlik a jeg -4 C koruli tagulasahoz.
Kristalyszerkezeti valtozas megy vegbe ezen hofok kornyeken
- terkozepes es lapkozepes kristalyszerkezet kozott - .
A ket racsszerkezet ugyanannyi atommal nem ugyanakkora teret tolt ki.
A meres tehat nem rossz, de termezsetesen miutan vegbement az
 atalakulas tovabbra is koveti a fizika torvenyet az anyag, tehat
 zsugorodik.

Egy kivancsi gepesz - Pista -

> Zoli,
>
> >Huteskor miert tagul a jeg, szemben mas anyagokkal, melyek
> >osszehuzodnak ?
> >Pech - ezt en sem tudom, mert a HIX-en ez nem volt kivesezve.
>
> Pech, ha tagul, mert akkor elrontottuk a merest :-)
>
+ - Re: Parittya - #1631 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gyula!


> Felado :  [Germany]
> Temakor: Re: Parittya ( 51 sor )
> Idopont: Thu Oct 25 11:03:38 CEST 2001 TUDOMANY #1631

> > Tegyuk fel, hogy a szonda 20 km/s sebesseggel erkezik a Mars kozelebe, es
van
> > meg annyi uzemanyaga, hogy 15 km/s sebessegnovekedest tudjon elerni.
>
> Nincs neki annyi uzemanyaga. Sot, alig van neki. Muszaki okokbol.

Koszonom valaszod, nagyon sokat jelentett szamomra -- mert
ramutatott, hogy nemcsak ott a kerdes, mekkora gyorsitast lehet
elerni azzal, hogy gravitaciosan megcsapoljuk a bolygot, hanem meg
az is kiderult, hogy annal eleve sokkal 'faradtabban' erkezik a
szonda, hogy ilyesmivel probalkozhasson. :-)

Hiaba, az ilyen adatokhoz mar nem eleg pusztan a fizikai
lehetosegekkel eljatszani, szuksegesek a muszaki parameterek is.


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca
+ - Re: A vak ugromester (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az ugros jatekod emlekeztet egy masik jatekra, ami engem evek ota foglalkoztat.

A lenyeget egy peldan keresztul mutatom be:

Van mondjuk 10 meteorologus (vagy tozsdei tanacsado, vagy lovi tipp ado, vagy
ugromester tanacsado stb.), akik minden nap joslatot adnak arra hogy masnap
esik-e az eso. Nevezzuk oket roviden josoknak, a josok osszesseget pedig
tanacsnak. Minden joslas utan bekovetkezik a holnapi idojaras, es kiderul, hogy
ki tevedett, es ki josolt helyesen, vagyis a josok hatekonysagat, es a koztuk
levo osszefuggeseket a statisztikabol tudjuk. Namost, ez a tiz ember (vagy
akarmi) kulonbozo joslatokat ad, es nekunk az a feladatunk, hogy ebbol a 10-bol
a legnagyobb hatekonysaggal tippeljunk a holnapi idojarasra. Ha jol ertelmeztem
az ugros jatekod, itt is valami hasonlorol van szo, es vegeredmenyben egy
konkret matematikai problemahoz jutunk, amit jo lenne megoldani. Mik a
lehetosegek:

1. Kivalasztjuk a legahatekonyabb jost, es csak ra fogunk hallgatni. Ez nyilvan
nem jo, ez nem a maximum amit a tanacsbol kihozhatunk.
2. Lehetunk demokratikusak, es a tanaccsal megszavaztatjuk a dolgot, amire a
legtobben szavaznak azt fogadjuk el a joslatnak. Ez se jo, mert konnyen
elofordulhat, hogy meg az 1. lehetosegnel is gyengebb eredmenyt ad.
3. Minden jost a hatekonysaganak megfeleloen sulyozunk, es ugy szavaztatunk.
Vagyis a hatekonyabbak szavazata nagyobb sullyal szamit. Ez mar jobban hangzik
mint az elso ketto, de konnyen lathato hogy nem optimalis. Foleg azert, mert ha
mondjuk a 10-bol 7 jos mindig ugyanazt mondja (mert frakcioba tomorultek, amihe
z
hasonlo jelenseg a valosagban gyakran elofordul), hiaba kicsi a sulyuk
egyenkent, egyutt nagy sulyt kap egy olyan joslat, aminek a hatekonysaga nem er
annyit.

Meg lehetne barkacsolni a fontiekhez hasonlo valasztasi rendszereket, ehelyett
nezzuk hogy precizen mirol is van szo valojaban: Van 10 db esemeny
A1,A2,....,A10, ezek a josok joslatai, es van a holnapi idojaras, jeloljuk ezt
B-vel. Ha az Ai-k bol kovetkeztetni akarunk B-re, akkor egyszeruen ennek a 11
esemenynek az egyuttes eloszlasat kell ismernunk, es az Ai-k egy adott
realizacioja eseten a B felteteles valoszinuseget megkapjuk.

Miert van az, hogy a preciz matematikai megoldas megse mukodik? A 11
esemeny osszesen 2^11 elemi esemenyt jelent, amirol nem lehet statisztikat
kesziteni. Vagyis nagyon valoszinu, hogy egy konkret szavazas alkalmaval olyan
konfiguracio jon ki, ami addig meg soha. De ha mar egyszer vagy ketszer ki is
jott, az elemi esemenyek oriasi szama miatt ez minimalis informaciot ad,
teljesen hasznalhatatlan. Egy masik pelda: arra vagyunk kivancsiak, hogy mi a
valoszinusege, hogy a magyar parlament egy szavazasnal adott mintazatban szavaz
,
vagyis pl. mi a valoszinusege hogy Kovacs Pista igennel, Csurka Csaba nemmel
stb.
stb. Ha erre valamiert kivancsiak volnank, a fontiekban leirt okbol nem tudnank
megmondani.

Nyilvanvalo, hogy ez egy interpolacios jellegu feladat: van nehany adatunk, es
abbol kell kovetkeztetni kvazi vegtelen sok adatra. Nekem van egy tucat otletem
hogy milyen iranyban lehet elindulni, idaig egyik se vezetett sehova. Az egyik
valamilyen szubjektiv oknal fogva nekem nagyon tetszik, es abban bizom a
leginkabb: Szrintem elegendo az esemenyek paronkenti eloszlasarol statisztikat
kesziteni, es aztan abbol konstrualni meg a teljes eloszlast valahogy. Magyarul
:

Adva van n darab esemeny, A1, A2,... An. Ismerjuk a P(Ai) valoszinusegeket, es
a
P(AiAj) valoszinusegeket. A feladat az, hogy eloallitsunk egy olyan egyuttes
eloszlast, ami megfelel ezeknek az adatoknak.

Feladat villanyszereloknek: tervezzunk analog szamitogepet, amin van n+n*(n+1)/
2
darab potmeter (amivel a parametereket beallithatjuk), es van rajta n darab
ketallasu kapcsolo, ami a konkret szavazas eredmenyet adjuk be a gepbe, es a
gepen van egy lampa (lehetoleg piros zseblampaizzo, ami kiall a dobozbol), ami
megadja hogy az adott szavazal mi a leghatekonyabb joslat.

Megjegyzesek:

A statisztikai konyvekben termeszetesen rengeteg modszer letezik hasonlo
problemak megoldasara. En olyat nem taltam, ami a konkret problemara hasznalhat
o
lenne. Persze lehet hogy csak bena vagyok. A loglinearis modszerek meg a
kontingenciatablazatok elemzese cimszo alatt van valami, de az nekem
unszimpatikus.

Ha sikerulne megoldani, akkor minden adva volna ahhoz hogy megnyissunk egy
Josdat. Csinalnank egy internetes lapot, amire mindenki szabadon jelentkezhetne
josnak, es kulonbozo sport, gazdasagi, politikai, tozsdei esemenyek
bekovetkeztere
adhatna le joslatait, es ha a Josda hatekony, akkor olyan joslatot fog adni
amely mindegyik josenal megbizhatobb.

SB

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS