
(a fényképek egy része a Pannon GSM, más része az Ericsson honlapjáról származik, http://www.pgsm.hu, http://www.ericsson.hu)
Adatlap
Rendszer: GSM900-1800
Méretek: 130x51x24 mm
Súly: 95 gramm
Standard akku: 850mAh Li-Ion
Készenléti idő: 46-103 óra
Beszélgetési idő: 100-276 perc


|

Erik határozott fia
(nagyító alatt az Ericsson R320s)
Az első ránézésre is szívdobogtató telefon elsősorban vékony testével, nagy kijelzőjével és a T28-astól örökölt vonalvezetésével próbál tűzbe hozni. Sikerrel. Ami a telefon méretet illeti, a számok magukért beszélnek: 130mm x 51mm x 24mm.
A WAP-ozásra is alkalmas Ericsson R320s-t nem véletlenül emlegetik a Nokia 7110-es riválisaként, még akkor is, ha a '99-es jóslatokkal ellentétben jóval a 7110-es után jelent meg.
A coca-cola design-feelinghez hasonló formavilág vibráló csengést, stoppert, tetrisz és pasziánsz játékokat, WAP-ot, naptárt, ébresztőt és zsebszámológépet is takar.
A kijelző alatt - a megszokott vízszintesen mutató nyilak mellett - függőlegesen mutató nyilak is helyet kaptak. Az ötsoros kijelzőn szükség is van rájuk.
Szintén újdonság a mikrofont ábrázoló gomb megjelenése, amely a 'c' gombbal szimmetrikusan helyezkedik el, a nyilak alatt. A gomb tartásával diktafonként használhatjuk a telefont, vagy rögzíthetjük a beszélgetést, egyszeri megnyomásával lejátszhatjuk a már rögzített felvételeket.
A telefon tartása közben a mutatóujjunkhoz simuló föl-le mozgatható gomb és az összenyomott túrórudihoz hasonló - amúgy áramvonalas - antenna, úgy látszik, most már a cég képi világához tartozik, ezt láttuk a T28-nál is és ha megérjük, az R380-as is ilyen kivitelben jelenik majd meg (mindenki erre vár, talán csak a Nokiát kivéve).
Na de lássuk, mit rejt a simogatásra csábító telefon. Az R320s menüje stílusában a már említett T28-aséhoz hasonlít. A menüpontokba a vízszintes nyilak segítségével jutunk, ahol a telefonkönyv, üzenetek, hívások, beállítások, extrák, WAP és gyorsmenü menüpontok közül választhatunk.
A "telefonkönyv" menüben e-mail címeket is lehet tárolni, vagy hívócsoportokhoz rendelhetjük a telefonszámokat. A telefonszámokhoz/nevekhez viszont hangokat rendelhetünk, ugyanis a telefon támogatja a hangtárcsázást is.
Ha a "hívások" menüben a bejövő hívásokat választjuk, egy-egy névre állva, az pár másodperc után váltakozni kezd: megmutatja a hívó telefonszámát, a hívás idejét. Ezzel a frappáns és helytakarékos megoldással több helyen is találkozunk, az ilyen megoldásoktól kedveli meg az ember az R320s-t.
Az "extrák" menü rejti a SIM toolkit adta lehetőségeket, itt találjuk a határidőnaplót, az ötletes visszaszámlálót (az idő letelte után a beállított csengőhanggal jelez), az infravörös port beállítását, vagy a játékokat. Itt említeném meg, hogy az infravörös port nem csak a PC-vel való kábelnélküli összekapcsolására, de csengőhang, telefonszám, vagy névjegykártya cseréjére is alkalmas két R320s között.
A "gyorsmenü"-nek megfelelő (My Shortcuts) menüpont felhasználóbarát megoldást kínál: a menüpont funkcióit mi adhatjuk meg. Ezek befűzésével a gyakran használt funkciók könnyen elérhetők.
A készülék WAP böngészője a 7110-es felhasználók számára teljesen új világot kínál. Végre láthatóak a félkövér, dőlt, középre rendezett, vagy a táblázatba zárt betűk. Míg a Nokia 7110 ezeket a tipográfiai megkülönböztetéseket normál stílussá degradálta, az Ericsson R320s hű(bb) képet ad a WAP oldalakról.
Az egyes oldalak emellett rövidebbnek is tűnhetnek, hiszen a böngésző elválasztást is használ (az angol helyesírás szabályai szerint), másrészt képes a szöveget és a linket egy sorban megjeleníteni.
Az R320s az XTNDConnect PC szoftverrel az R320s naptára és telefonkönyve összehangolható az Outlook adataival. További kiegészítő szoftverek lehetővé teszik a Lotus Notes, Lotus Organizer, Symantec ACT!, Palm Computing, Windows CE és a telefon közti adatcserét is.
Ahhoz, hogy érezzük az R320s lelkét, látni kell a telefont, ahogy sötétben a színvakságba taszító koloritással világítja meg a kijelzőt és a billentyűket. Hallani kell az ébresztőóra 18 csengőhangjának valamelyikét (megegyeznek a csengőhangokkal, 4 belőlük saját alkotásunk is lehet), ahogy álmos szemeinket tágulásra sarkallja. Ilyenkor lazán nyomjuk meg a yes gombot, és köszöntsük határozott társunkat.
Kapcy
2000.10.11
|
Az R320 mobiltelefon ugyanazt a motort kapta, mint a T28. Simon Krisztián T28 tesztje szerintem nagyon jól és pontosan számba veszi a telefon szoftver lehetőségeit, a tippjei és tanácsai az R320 készüléken is működnek.
Megjelenés
A telefonházon alkalmazott ívelt, a kijelzőnél homorított forma, az antenna, a hangerőszabályzó gomb kialakítása, az akkumulátor felhelyezése, a ház vastagsága kísértetiesen egyezik a T28 készüléken található megoldásokkal, ugyanakkor méreténél és kialakításánál fogva utal a régi Ericsson telefonok formájára is. A készülék ugyanolyan vékony, mint a T28. A készülék könnyű, és mivel láthatóan a Nokiának is bejött, így az Ericsson is megkockáztatta, hogy színes burkolatot ad a csúcskategóriába szánt készülékének. Összességében tetszetős, de konzervatív a megjelenés. Az Ericsson messze nem meri felvállalni a Nokia által is képviselt avantgárd designt. Sokat ront az összképen, hogy a gyári akkumulátor púpos, kilóg a készülék hátlapjából. (Ezt természetesen minden lapos telefont mutató hirdetésen feltünteti a gyártó.) A telefon így is elfogadható, csak az összhatást rontja, de azt nagyon.
Kijelző
A kijelző a T28 kijelzőjével megegyező kivitelű, de sokkal nagyobb. Az állapotjelző ikonok megegyeznek a T28-on találhatókkal, a különbségek itt is az eltérő megvalósításból fakadnak. Egyrészt a nagyméretű kijelzőn egymástól kellően távol helyezkednek az ikonok, így a kijelző a T28-cal ellentétben jól áttekinthető, szó sincs a kaotikusan egymásra torlódott ikonokból. A később kicsinek bizonyult nagyméretű (nekem inkább normál) kijelző lehetővé tette, hogy a készülék animált, grafikus logóval induljon, amely a Microsoft Windows 3.11 egykori felhasználóinak felettébb ismerős lesz. (Üdvözlő szöveg beállítása esetén az induló kép nem jelenik meg.)
Billentyűzet
A billentyűzet a normál Ericsson billentyűzeten túl kiegészült egy fel- illetve lefele irányba billenthető nyíllal (kurzorral), így a ’C’ gomb oldalra került, szimmetrikusan helyezkedi el a hangrögzítés gombjával. A gombok kifejezetten kemények, amelynek előnye, hogy a telefont nyitott billentyűzettel is zsebre lehet vágni, az automatikus billentyűzár aktivizálódásáig senkit nem hív fel magától a készülék. Hátránya, hogy kemény billentyűzet-kezelést igényel, kifejezetten oda kell figyelni, hogy ne maradjon ki semmi a beírni szándékozottakból. A gombok feketék, és a megvilágítás éppen hogy átdereng.
A szoftveres felület
A menü, a profilok, a hívásszűrés és az extrák teljesen azonosak a T28 szoftverében találhatókkal, az eltéréseket a T28-hoz képest létező, illetve a megfelelő SIM kártya használatából eredő többletszolgáltatások adják. Az extra menü legelső pontjára illeszkedi be ’Westel 900’ néven a Westel Menüász szolgáltatása. A WAP szolgáltatás beállításához és használatához teljesen önálló menü társul.
A modem és az infra, WAP
Amiben az R320 jelentősen eltér, az a beépített infra és modem funkció, ami a DI28 modem használatát feleslegessé teszi. Ez néhány apró, de szükségszerű eltérést is meghatároz a telefon menüjében, például más-más csengőhangot és hangerőt rendelhetünk hang-, adat- és faxhívásokhoz. Az infrát a folyamatosan ki- illetve bekapcsolt állapoton kívül 10 percre is bekapcsolhatjuk. Az infra és modemet egy Handspring Visorral (PalmOS 3.1-et futtató Palm Pilot klón) használtam. A programok jó része sem az előre konfigurált SH888, sem DI27/28, sem ’generic infra’ módban nem volt 100%-ban kompatibilis. Volt olyan program, amelyik csak SIM kártyáról volt képes áttölteni az SMS-eket, a készülék memóriájából nem, míg mások ezt ugyan tudták, de nem voltak képesek áttölteni a készülékből a telefonkönyvet, a Visor beépített névjegyzékének használatára nem voltak felkészítve. Ezeken a problémákon az sem segített, ha Palm program összes lehetséges beállítását végigpróbáltam. Olyan infra kommunikációs hiba is fellépett, amelyet csak az R320 ki- és bekapcsolásával lehetett orvosolni, önmagában mind az R320 infra, mind a Palm program újraindítása esetén sem épült fel a kommunikáció.
A WAP menü az aktuális WAP profillal kezdődik, amely kiválasztásakor a készülék az alapértelmezett WAP kapcsolatot felépíti. A menü további pontjai a bookmark lista, az alapértelmezett WAP profil választó, egy WAP cím beíró (ez a számítógépes böngészők címsorához hasonló) és egy WAP profil szerkesztő. A készülék 5 különböző WAP profilt tud kezelni, amelyek mindegyike átnevezhető, valamint beállíthatók a kapcsolat felépítéshez szükséges igen kiterjedt technikai paraméterek. A beállításhoz szükséges paramétereket nem feltétlenül muszáj összevadászni és beírni, a Westel ügyfélszolgálat például számítógépről feltölti, ha a tulajdonos befárad. A telefon egyébként SMS és GSM alapú WAP szolgáltatást is képes kezelni. A Ericsson R320 mobiltelefon elsőként kapta meg a WAP Fórumtól, a WAP specifikációk fejlődését és együttműködési képességét felügyelő nemzetközi szervezettől a WAP Certificate tanúsítványt. (Ez annyit jelent, hogy a készülék minimum teljesíti a WAP specifikáció összes előírását és azzal kompatibilis módon működik.) Sajnos a WAP volt az üzemmód, amelyben a nagy (nekem normál) méretű képernyő hirtelen összement. A WAP böngészés kifejezetten kellemetlen volt, nagyon zavart a szoftver (általános) lassúsága, a billentyűzet keménysége (sohasem tudtam, hogy adatletöltésre vár a készülék, vagy csak egyszerűen nem nyomtam meg eléggé a megfelelő gombot), illetve a WAP oldalak kialakítása. Sajnos egy mobiltelefon átlagnál nagyobb képernyője is csak arra alkalmas, hogy legfeljebb SMS hosszúságú szöveget kezeljen. A WAP kényelmes használatához Palm Pilotra, vagy Psionra van szükség. A Visorral a WAP használható volt, ami hibaként jelentkezett azért kifejezetten a Palm alatt futó program volt a felelős.
A hangfunkciók.
A hangfunkciók két csoportra oszthatók. Az elsőbe a telefonkönyv bejegyzésekhez társítható hangcímkék, illetve a hangalapú hívásfogadás tartoznak. Jól működik, de amikor egy hangcímkével társított hívás beérkezik, a készülék feleslegesen mondja be a hangcímkét, még csendes szobai körülmények között sem hallatszik a hangszóróból megszólaló hang. A második a hangrögzítés. A diktafonnal kétféle választható minőségtől függően legfeljebb 36 illetve 92 másodperc terjedelemben, egy vagy több részletben rögzíthetők hangfeljegyzések, vagy telefonbeszélgetéseket. Telefonbeszélgetés rögzítése esetén azonban csak az egyik fél hangja rögzíthető. A hangrögzítés értékéből sokat levon, hogy az egyes hanganyagokat nem lehet önállóan törölni, hanem csak egyszerre mindet.
A hétköznapi használat
Az R320 a hétköznapi gyakorlatban kiválóan vizsgázott. Rosszul fedett, árnyékolt területeken is jó vételi lehetőséget biztosított, a beszéd minden körülmények között jól és tisztán érthető volt. Az autórádiót közvetlen alatta tartva sem gerjesztette, és más elektromos eszközöket sem zavarta meg. A gyári normál akkumulátor egyetlen töltéssel közel két és háromnegyed órányi beszélgetést biztosított harminc óra - infra használattal és állandóra bekapcsolt világítással terhelt - készenlét mellett – erre még egyetlen általam használt telefon sem volt képes a saját alapkészletben található normál akkumulátorával.
Ami kifejezetten tetszett
Supportra járó, ide-oda rohangáló, intenzív telefon használó vagyok, így a beszélgetési idő, és a relatív hosszú készenlét számomra sarkalatos, amelyben az R320 nagy jól teljesített. Értékes szolgáltatás a készülék által elegendő pontossággal megbecsült várható beszélgetési és készenléti idő. Megfelelően rövid, mindössze két óra akkumulátor töltési ideje. Töltés közben az akkumulátor töltésjelzője nem a Nokiákon megszokott módon, az elejétől a végéig fut, hanem a töltésjelzője csak az akkumulátor ikon még feltöltetlen részén szalad végig, így a pillanatnyi töltöttség nagyjából leolvasható. Különösen jó ötlet, hogy a profilokra jellemző beállítások profiloktól függetlenül egyszerűen állíthatók anélkül, hogy profil koncepció megértését és használatát a telefon rákényszerítené a felhasználójára – ellentétben a Nokia 6100-as sorozattal például.
És ami nem
Fájóan piti, hogy az R320 hirdetése az oldalnézeti képpel direkt rájátszik a telefon hihetetlen vékonyságára, de ennek ellenére – akár némi felárral - nem így kerül forgalomba. Az Ericsson szemmel láthatóan még mindig nem hajlandó törődni azzal, hogy az emberek általában szeretik a szép tárgyakat. A billentyűzet túl kemény, sokszor hátráltat a beírásban, és az átvilágítása gyenge. Az alapcsomagnak nem tartozéka a telefon és a PC összekötésére szolgáló kábel. Az ötsoros képernyő igazából négysoros, az szoftvernek mindig talál valami ürügyet, hogy egy sor elfoglaljon. Akár közel megkülönböztethetetlen ikonokkal (főmenü), akár egy teljesen felesleges státusz sorral (SMS).
Az általam használt készülék szoftvere régebbi, mint a jelenleg forgalmazottaké (nem mintha használtam volna magyar nyelven egyetlen telefont is, de ez az újakkal ellentétben még nem tud magyarul) így lehet, hogy már sok minden nem, vagy másképp igaz. A szoftver rettenetesen lassú, valószínűleg a grafikus üzemmód miatt. Nem képes az ékezetes karaktereket helyesen ábécé rendbe rendezni, ilyent utoljára a Nokia 1611-es készülékem "tudott". Szintén a grafikus megoldások miatt, rengeteg ikont erőltettek rá a készülékre. Ahhoz, hogy az ikonok ne foglaljanak el sok értékes területet, kicsiknek kellett maradniuk. Ugyanakkor a sok apró ikon néha csak kicsi részletekben tér el egymástól. Szerintem átlagos szemű, megfigyelőképességű, és vizuális memóriájú embert kihívás elé állít a készülék, ugyanis a híváslistát például ömlesztve, csak ikonokkal megkülönböztetetten látja a felhasználó. (Ehhez még hozzájön a T28-nál már leírt buta rendezettség is.) A telefonkönyv keresés funkciója is kényelmetlen, csak bizonyos funkcióknál lehet a kezdőbetűvel gyorskeresni. A "gyorskeresésben" hiába lehet több karaktenni a pozicionálást, ez a hibás rendezettség miatt néha majdnem mindegy. A shift "aktus utáni óvszerhasználat" jellege miatt kifejezetten buta. Mivel soha nem volt Ericsson készülékem, így nem volt módom megtanulni, hogy a "Wap" sorozatot az Ericsson szoftverben ’W-A-Shift-P’ és nem az élet minden más területén megszokott ’W-Shift-A-P’ sorozat állítja elő, amelynek az eredménye itt ’wap’ volt a szükséges ’Wap’ helyett. Mivel a fent említett karaktersor történetesen jelszó volt, így a beírásakor csak ’*’ karakterek látszódtak. Amikor wapolni akartam, akkor a szolgáltató minden hívást hibás jelszó megadás hibaüzenettel elutasított. Kipróbáltam a saját azonosítómmal és jelszavammal is, ami szintén ugyanezt eredményezte, hiába billentyűztem újra a jelszót többször is. SIM kártyát cseréltem, újragépeltem a jelszavakat ismét, változatlanul nem működött, míg végül beautóztam a Budafoki úti Westel ügyfél szolgálathoz, ahol a profil számítógépes rátöltése után megszólalt a WAP is. Az SMS-ben érkezett számokat a szoftver hibátlanul kezeli, de csak a felhívásuk után lehet tárolni a telefonkönyvben. Kifejezetten idegesítő, hogy minden egyes azonosítható, de a telefonkönyvben nem szereplő számról érkezett hívások után az R320 felajánlja a telefonszám mentését. Nem tetszett, hogy a funkció kikapcsolása után, egészen más menüpontban lehet a számot a telefonkönyvbe eltárolni (Add number, Menu 1-2), mint törölni (Call List, Menu 3-2). Zavaró, hogy a telefonkönyvnek és olyan nézete, amelyben egyszerre szerepel a név és a szám, hanem a készülék ezeket váltogatja. Amíg valaki nem sajátítja el a gyorsbillentyűk kódjait, addig készülék menürendszerének a kezelése pontosan olyan, mint amikor valaki egér nélkül, csak a billentyűzetről kurzorral használja a Word for Windowst. Ráadásul a szoftver ragaszkodik hozzá, hogy a fejlesztők által elképzelt fel, le, bal és jobb irányokba, mindig csak a megfelelő irányba mutató nyíllal lehessen menni, még akkor is, ha az nem indokolt. A nem konzekvens a menük kezelésének módja sem, A vízszintesnek tekinthető főmenük végére érve változatlan irányba továbbhaladva a szoftver egyszerűen kilép a menürendszerből, míg a függőleges menükben nem lehet sem ki- sem a menü elejére lépni, ott "láthatatlan fal" van. Ugyanakkor a függőleges menükbe csak a ’Yes’ gombbal lehet belépni, a lenyíllal nem. Itt a telefon konkrétan ragaszkodik az egy adott funkcióhoz tartozó egy adott gomb használatához, pedig semmi sem indokolja. Érdekes megoldás egy dátummal és óra rendelkező telefontól, hogy az aznapi hívások, SMS mellett az óra és a perc, míg az előző napi vagy régebbiek mellett már csak a dátum szerepel. A híváslista is buta módon rendezett, az elején található az utolsó kezdeményezett, fogadott, ill. nem fogadott hívás, majd időrendben a többi. Új profilok nem hozhatók létre, csak a gyári profilkészlet beállításai változtathatók meg.
A dolgok eredője
Az Ericsson ezzel a készülékkel semmilyen értelemben nem lépett előre – legfeljebb önmagához mérten. A csúcskategóriásnak szánt készülékek megjelenésével úgy látszik az Ericsson nem viccel, az extravagáns kezdeményezéseket nem pártolja, inkább fontolva, pár év lemaradással követi az avantgárd szellemű kezdeményezőket. A szolgáltatások köre pontosan annyi, és nem több, mint amit ebben a kategóriában el lehet várni. A wapot egy wapos telefon esetén mégse tekintsük többlet szolgáltatásnak, ugye. Ugyanezen szolgáltatások szoftveres implementációja nem felhasználóbarát, lassú, merev, helyenként kínosan gyenge (ékezetes rendezés) és igénytelen. Nevetséges, hogy az Ericsson csak wapos készülékhez ad pedig olyan méretű és felbontású kijelzőt, ami egyrészt a kényelmes használathoz elengedhetetlen, másrészt alapkészülékek széria tartozéka. Jó hardver, értékelhetetlen szoftverrel. A megrögzött Ericsson hívők és felhasználók imádni fogják.
fm_juzer
2000.10.11
|